Bár a választások előtt pár héttel a titkosszolgálatok két őszödi jelentés is nyilvánosságra hoztak, továbbra sem tudjuk biztosan, hogy ki volt az eredeti kiszivárogtató. Az egyetlen kapaszkodót egy zavaros előéletű kalandor interjúja jelenti, aki 2009-ben Bolíviában meghalt. Ő Gyurcsány Ferencet vádolta, de gyanúba keverte a teljes fideszes vezérkart is, bizonyítani viszont alig tudott valamit.
A kormány arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy kezdeményezze az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójánál a volt titkosszolgálati vezetők ellen kémkedés miatt folytatott büntetőeljárásban felhasznált azon adatok minősítésének felülvizsgálatát, amelyek esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója minősítőként járt el.
Olcsó, nem saját néven lévő, eldobható telefon az egyik legjobbnak tartott megoldás egy volt nemzetbiztonsági tiszt szerint arra, ha attól tart valaki, hogy lehallgathatják. Lehallgatni ugyan csak törvényesen lehet, de titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. Rengeteg embert lehallgatni technikailag lehetséges, de a felvételek feldolgozása kapacitást igényel, ami véges.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a volt titkosszolgálati vezetők jogerősen még le nem zárt büntetőeljárásának az érdekeire is figyelemmel kell lennie a minősítés felülvizsgálatakor - derül ki a Belügyminisztériumnak az MTI megkeresésére kedden küldött válaszából.
Nem lepődtek meg az MSZP-ben azon, hogy a Fidesz politikai botrányt csinált a Laborc Sándor és Portik Tamás találkozóiról készített hangfelvételek leiratából, csak azt nem értik, "miért nem csapták ki hamarabb az ütőkártyát". A lapunknak nyilatkozó titkosszolgálati ügyekben jártas politikusok ugyanakkor biztosak benne, hogy a teljes hanganyag nyilvánosságra kerülése komoly fordulatokat hozhat még a történetben.
Az MSZP választási győzelmét kívánta elősegíteni az egykori olajbűnöző, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplező információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének – egyebek mellett ez derül ki a jegyzőkönyvekből, amelyek titkos minősítését Pintér Sándor kezdeményezésére néhány órával ezelőtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák, a Magyar Nemzet online részleteket közöl belőle.
Fordulat történt a belügyben a volt főkém, Laborc Sándor és az alvilági leszámolásokkal gyanúsított Portik Tamás viszonyának megítélésében. Pintér Sándor úgy döntött, hogy lehetővé teszi a találkozókról készült felvételek leiratának nyilvánosságra hozatalát, igaz, a szolgálatok korábban cáfolták, hogy kapcsolatuk lett volna Portikkal vagy egykori olajozó cégével. Az ügy hónapok óta húzódik, és nem zárható ki, hogy a kormányon belüli ellentétek vezettek a szivárogtatáshoz.
Hét hónappal a Németországot rendkívüli módon megrázó neonáci gyilkosságsorozat feltárása után lemondott a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter hétfőn saját kérésére nyugállományba helyezte a 63 éves Heinz Frommot, akit a hivatalos közlemény szerint mélységesen megviseltek a saját munkatársai által elkövetett mulasztások, és az emiatt előállt bizalomvesztés.
Nemzetbiztonságra veszélyesnek nyilvánítottak, és ki akartak utasítani Magyarországról egy orosz fegyverkereskedőt, de a bíróság Igor Utkinnak adott igazat – írja hétfői számában a Blikk.
A belügyminiszter előterjesztésére július elsejei hatállyal kinevezte az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának Göbölös Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök, az erről szóló miniszterelnöki határozat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
Öt hónap késéssel kérte a kormány a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság jóváhagyását a legfontosabb szolgálatot irányító Göbölös László kinevezéséhez. A testület támogatta a főigazgató kinevezését, de a keddi ülésen éles vita folyt arról, hogy ellátja-e a nemzetbiztonság a törvényben előírt információkkal a bizottságot. Még mindig nem tudni, hogy a kormányátalakítás érinti-e a szolgálatok felügyeletét.
Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelő Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb ősszel kerülhet a képviselők elé. Pintérnek nem ez az első veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.
Összesen mintegy 265 millió forintot fizet az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2013. október végéig az UD Zrt.-nek a múlt heti egyezségi megállapodás értelmében - közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új főigazgatóját szakmailag elismerik, ugyanakkor úgy tartják, mindezidáig a háttérben húzódott meg, s éppen ezért nem is számítottak a kiválasztására.
Megvan az Alkotmányvédelmi Hivatal új főigazgatója. Pintér Sándor december 21-től Göbölös László ezredest bízta meg a feladattal.
Felmentette tisztségéből Orbán Viktor miniszterelnök Balajti László altábornagyot, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, december 15-ei hatállyal - derül ki a Magyar Közlöny pénteki számából.
Bizonytalanná vált a Pintér Sándor által kezdeményezett "szuper-titkosszolgálat" létrejötte, miután a parlament honvédelmi bizottságának fideszes tagjai támogatták Kövér László azon módosító indítványait, melyek gyakorlatilag "semlegesítenék" az új szervezetet.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt indult eljárásban a Budapesti Katonai Ügyészség – tudatta szerdán a katonai ügyészség szóvivője Staudt Gábornak, a Jobbik országgyűlési képviselőjének Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója ellen tett feljelentével kapcsolatban.
Hivatali visszaélés és becsületsértés miatt Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója ellen. A feljelentés azzal függ össze, hogy a Jobbik négy országgyűlési képviselője a C típusú átvilágítás során keletkezett szakvélemények alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A Jobbik feljelenti Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét, és kezdeményezi annak a szakvéleménynek a nyilvánosságra hozatalát, amely szerint a párt négy országgyűlési képviselője nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
