Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bizonytalanná vált a Pintér Sándor által kezdeményezett "szuper-titkosszolgálat" létrejötte, miután a parlament honvédelmi bizottságának fideszes tagjai támogatták Kövér László azon módosító indítványait, melyek gyakorlatilag "semlegesítenék" az új szervezetet.

"Ez a meccs még nincs lefutva, jöhetnek még meglepetések" - mondta a hvg.hu-nak a parlament honvédelmi bizottságának egyik nem kormánypárti tagja az után, hogy csütörtökön a fideszes többségű testület Kövér László mellé állt, támogatva a házelnök azon módosító indítványait, amellyel "semlegesíteni" lehet a Pintér Sándor álmodta új titkosszolgálatot, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központot (NIBEK).

A belügyminiszter novemberben terjesztette az Országgyűlés elé azt a rendvédelmi salátatörvény-tervezetet, melyben egyebek mellett a NIBEK létrehozása is szerepel, nem is akárhogyan: a tervezet értelmében lényegében egy "szuper-titkosszolgálat" jönne létre - Pintér Sándor irányítása alatt.

A belügy tervezete szerint az adatvédelmi ombudsman által is bírált NIBEK a már meglévő négy nemzetbiztonsági szolgálat – azaz a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal, az országon belüli elhárító munkával foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a főleg technikai „szolgáltatást”, például a telefonos lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – mellett jönne létre. Az új szolgálat az Információs Hivatal (IH) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) hagyományos illetékességi körére kiterjedően is mandátummal bírna, ami a nemzetbiztonsági források szerint több bírálatot kapott a szervzeten belül is. Információink szerint leginkább azt kifogásolják, hogy a NIBEK nemcsak a belföldre vonatkozó, de külföldről származó információkat is gyűjthetné.

Pintér mindent maga alá gyűrne

A belügyminisztérium készítette törvénytervezet a szuperjogosítványokkal rendelkező új intézmény megalapításával egy időben elvonná a Külügyminisztériumtól az Információs Hivatalt Pintér Sándor felügyelete alá. Mindez nemzetbiztonsági vonalon dolgozó források szerint azt is jelenti, hogy Pintér továbbra sem mondott le arról, hogy a tárcája alá vonja a hírszerzést.

Egy, a szolgálatok működésére rálátó, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a belügyminiszter már a tavalyi kormányalakítás után is kísérletet tett arra, hogy a tárcája alá vonja a hírszerzést. A forrás szerint szakmai körökben azt beszélik, Pintér nyomulására mindvégig rosszallóan tekintett az első Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere, Kövér László is. Ma sincs ez másképp, Pintér előterjesztését a legvehemensebben most is a Fidesz alelnöke fúrja - az ellenzéki pártok legnagyobb örömére.

Kövér László
©

Kövér a Pintér-féle előterjesztés neuralgikus pontjait támadja, a törvénytervezet azon részeit, amelyek a NIBEK-et a többi titkosszolgálathoz képest különlegessé tennék. Mi több, a volt titkosszolgálati miniszter azt is meg szeretné akadályozni, hogy a NIBEK egyike legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. A hvg.hu által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakemberek szerint ennek döntő jelentősége van. Nem mindegy ugyanis, hogy a NIBEK csak elemző-értékelő, illetve koordinációs feladatokat lát-e el, vagy – a többi nemzetbiztonsági szolgálathoz hasonlóan – műveleti akciókat is folytathat, azaz titkos nyomozást, lehallgatást, figyelést.

Hiába hangoztatta Samu Attila, a belügyi tárca miniszteri főtanácsadója egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, hogy a NIBEK nem folytatna nyomozó munkát, ha a szervezet egy lenne a nemzetbiztonsági szolgálatok között, akkor igenis nyomozhatna - függetlenül attól, mit állít a tervezetről a belügyminisztérium. Jóllehet a titkosszolgálatok amúgy sem nyomozhatnak (azt legfeljebb csak a rendőrség és az ügyészség teheti), a titkosszolgálati nyomozás alatt érthetjük az operatív, műveleti munkát, azaz a figyelést, lehallgatást és ehhez hasonlókat, amelyeket a NIBEK a tervezet szerint igenis végezhetne.

Az előterjesztés egy másik érdekes pontja, hogy a NIBEK elektronikus úton rákapcsolódhatna a többi nemzetbiztonsági szolgálat adatkezelési rendszereire. Ez a jogosultság szintén szúrja Kövér László szemét, miközben a többi módosító javaslata lényegében egy irányba mutat: a Fidesz „titkosszolgálati guruja” meg akarja akadályozni, hogy Pintér Sándor átvegye az irányítást az eddig a külügyi tárca alá tartozó IH felett, ahogy azt is, hogy a NIBEK külföldi hírszerzési feladatokat végezhessen.

A közvetlen hozzáférés veszélyei

Titkosszolgálati területen dolgozó források a hvg.hu-nak arra hívták fel a figyelmet, hogy az előterjesztéséből nem derül ki, más szolgálatoktól milyen jellegű információkat kapna meg a NIBEK, amiből a szakemberek szerint arra lehet következtetni, hogy bármilyet. A hvg.hu-nak a szolgálatok működéséről beszélő nemzetbiztonsági forrás szerint ugyanis információ és információ között óriási a különbség. Az IH és az AH például rendszeresen küld olyan jelentéseket a politikai döntéshozóknak (a kormányfőnek vagy valamelyik miniszternek), amelyeket ügynökökön keresztül beszerzett információk alapján, megfelelő értékelő-elemző munka után állít össze. Ha a NIBEK ezekre a kormányzati szereplőknek megküldött információkra lenne kíváncsi, akkor legfeljebb annyi történne, hogy a „szuper-titkosszolgálat” munkatársai néhány perccel korábban kapnák meg azt, mint a politikai döntéshozók. Márpedig nehezen hihető, hogy a NIBEK beérné ennyivel. Ezt állítja Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori liberális tagja is, aki szerint egyértelmű, hogy a NIBEK más szolgálatoktól minden információhoz, indoklás nélkül, valamint a hagyományos szolgálati utak mellőzésével juthatna hozzá.

Pintér Sándor és Orbán Viktor. Minden titkok tudói
©

Lényeges különbség viszont, hogy a döntéshozók, a miniszterek csak bizonyos információkat kapnak meg, egy "szuper-titkosszolgálat" segítségével viszont sok más információhoz is hozzájuthatnának. Az egyik neve elhallgatását kérő szakember példát is hozott: ha egy szolgálat adatokat küld a politikai döntéshozónak, tisztában van azzal, hogy azt nem csak a címzett, hanem azon kívül szükségszerűen más is olvassa (például egy miniszter irodavezetője, titkára, tanácsadója, a stábjának valamelyik tagja). Így a „nyers információkból” kimaradnak az operatív részletek és az információ érthetően és „tisztán” kerül a felhasználókhoz.

„Ha valaki csak a nyers információt látja, s nem ismeri a hálózati forrás vagy az ügynök 'szolgálati múltját', akkor nem képes meghatározni azt, hogy egy információ mennyire fontos” – mondta lapunknak az egyik név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati forrás, hozzátéve: ehhez az kell, hogy az adott információ házon belül bejárja a – nyersanyagból tájékoztatásra alkalmas információvá váláshoz szükséges – munkafolyamatok útját. Magyarán ha a NIBEK a „nyers információkhoz” is hozzájutna, akkor ez a szűrő veszne el. Arról nem is beszélve – tette hozzá az egyik neve elhallgatását kérő titkosszolga –, hogy az információk nem megfelelő kezelésével az ügynökök, az információ forrása is veszélybe kerülhetne. Márpedig ebben a munkában fontos garancia, hogy a tiszt és az ügynök között bizami kapcsolat van, az ügynöknek vagy a hálózati forrásnak nem kell tartania attól, hogy egy politikus vagy egy másik titkosszolga leleplezi, tud róla.

Persze előfordul olyan eset is, amikor a részletes adatközlés nélkülözhetetlen része a tájékoztatási folyamatnak, ekkor a forrás személyét felfedik. „Erre azért lehet szükség, mert az anyag tartalma és értéke egyértelműen a forrás pozíciójától és személyétől függ. Például akkor, ha egy nemzetközi szervezet vagy óriáscég vezetője ad 'tájékoztatást' a magyar titkosszolgálat egy tagjának” – magyarázta a hvg.hu-nak az egyik titkosszolga. Ám ilyenkor lehetőség van arra, hogy a borítékot csak és kizárólag a címzett bonthassa fel.

Ki és mit „súgjon” a kormányzatnak?

A politikai döntéshozóknak küldött anyagok nemcsak az adott információt, esetleg elemzést tartalmazzák, hanem az adott ügyben javasolt eljárási módot, cselekvési tervet is – árulták el a területen dolgozók a hvg.hu-nak. Ezeknek az anyagoknak tehát a kormányzat számára döntés-előkészítő szerepük van. A NIBEK közbeiktatása azért tűnik feleslegesnek és ésszerűtlennek a szakemberek szerint, mert ha a kormányzatnak ilyen adatokra van szüksége, azt most is bármikor bekérheti a szolgálatoktól. A kormányzatnak szánt jelentésekbe a hatályos törvények szerint egyébként a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a tagjai is betekinthetnének, de mint azt Gulyás Józseftől megtudtuk: a testülethez korábban nem, vagy csak kivételesen jutottak el a jelentések, akkor is leginkább "kozmetikázott" verziók, továbbá nem közvetlenül a szolgálatoktól, hanem a miniszter révén.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal épülete
©

A belügy a NIBEK felállításának szükségességét azzal is indokolja, hogy a szervezet gyors, hatékony lenne, ám ez az érvelés is sántít. Lapunknak nemzetbiztonsági források elmondták: a „nyers információk” a kiértékelt anyag elkészítése előtt 1-2 nappal keletkeznek a szolgálatoknál, de ha fontos ügyről van szó, akkor az illetékes szolgálat akár percek alatt is elkészíti azt a kormányzat számára. Kövér Lászlónak az sem tetszik, hogy Pintér törvénytervezete a NIBEK-nek is feladatul szabná ezt a fajta kormányzati tájékoztatást. A házelnök egyik módosító indítványában leszögezte: ezzel csorbulna más szervezetek törvényben biztosított feladat- és hatásköre.

Vannak, akik azért ódzkodnak a NIBEK-től, mert az új titkosszolgálat elméletileg „nyom nélkül” tudna lekérni adatokat más hivataloktól, ellentétben a jelenlegi protokollal, amikor egy adott titkosszolgálat adatkérése dokumentálva van.

Osztódással szaporodnak

A belügyi tárca előszeretettel hangoztatta, hogy a NIBEK-nek ugyanolyan feladatai és hatáskörei lennének, mint amilyenek a 2001-ben – egyébként Kövér László ötlete alapján – létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Központnak, azaz a SZEBEK-nek vannak. A különbség csak annyi – érvelt a belügyi tárca miniszteri főtanácsadója –, hogy a NIBEK gyorsabb és hatékonyabb lenne, és a társszervek adataihoz hozzájuthatna. Nem úgy, mint a SZEBEK, amely ugyan a törvény szerint valóban hozzáférhetett ezekhez az adatokhoz, előfordult, hogy a szolgálatok nem adtak ki információkat a szervezetnek.

A SZEBEK-kel kapcsolatban titkosszolgálati források a hvg.hu-nak elmondták: a szervezet nyilvánosan elérhető, valamint hivatali, de nem minősített információkból és a szolgálatoktól bekért titkos információk alapján készít elemzéseket, s való igaz, nem minden esetben kapott információkat a szolgálatoktól. A NIBEK a SZEBEK-nél annyival mindenképpen több lenne, hogy nem kellene kérnie az információkat, azokat ugyanis automatikusan megszerezhetné. Kivétel, ha Kövér módosító indítványai átmennek, ez esetben ugyanis a NIBEK-nek semmivel nem lenne több jogköre, mint most a SZEBEK-nek.

Adatáramlási nehézségek

A NIBEK felállítása mellett a belügyi tárca azt az érvet is felhozta, hogy az új szervezettel hatékonyabbá válna a titkosszolgálatok közötti koordináció. Ezzel kapcsolatban az általunk megkérdezett szakértő kifejtette, hogy a szolgálatok közötti együttműködésre most is megvannak a szervezeti keretek, a 2003-ban megalapított Terrorellenes Koordinációs Bizottság például pont ezt a funkciót tölti be. A TKB (amelynek tagjai között megtalálhatóak a titkosszolgálatok és a rendőrség vezetői) most is sűrűn, sőt rendkívüli helyzetben akár naponta összeül, egyeztet. "Üléseiken megosztják egymással információikat és megállapodnak az egyes szervezetek által elvégzendő feladatokban" – emlékeztetett a szakértő.

A nemzetbiztonsági szolgálatok emellett most is bármikor kérhetnek és kérnek is egymástól információkat, jóllehet ennek a menete döcögős – aminek elsősorban technikai és nem törvényi akadályai vannak. Jó példa erre, hogy a szolgálatok még mindig ún. priuszjegyek kitöltésével érdeklődnek egy másik szolgálatnál arról, hogy az adott szervnél van-e bármilyen információ például egy célszemélyről (figyelték-e valaha a szakszolgálatok, volt-e már büntetve, stb.) Ám ezeket a priuszjegyeket sem elektronikusan, hanem „manuálisan”, több munkatárs mozgósításával tudják csak a másik szervhez eljuttatni. Az a szerv pedig, akit a priuszjeggyel megkerestek, mindössze azt jelzi vissza, van-e vagy sem információjuk az adott személyről, a részleteket további megkeresésekkel tudhatja csak meg az érdeklődő társszolgálat. Az esetek többségében azonban ezek az adatcserék nem elektronikus úton történnek.

Szakértők szerint célszerű lenne a titkosszolgálatok adatáramlásában az elektronikus eszközök használatára áttérni, erre azonban jelenleg még nincs lehetőség. Rengeteg adat ugyanis egész egyszerűen nem is áll rendelkezésre elektronikus formában. A lapunknak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők ráadásul kétlik, hogy ha a NIBEK leendő munkatársa hozzáférést is kapna egy másik szolgálat vagy hivatal (pl. az APEH) adatbázisához, könnyűszerrel használni tudná azt, anélkül, hogy ezeket a belső rendszereket ismerné.

Annak ellenére, hogy a parlament nemzetbiztonsági, majd honvédelmi bizottságának a tagjai is Kövér László módosító javaslatait támogatták, egyáltalán nem biztos, hogy Pintér Sándor előterjesztését nem szavazza meg az Országgyűlés. A hvg.hu-nak a témában nyilatkozó ellenzéki képviselők szerint lényeges kérdés, hogy a belügyminiszter ötletét támogatja-e Orbán Viktor, esetleg maga a javaslat a kormányfőtől származik-e, ez esetben ugyanis nem biztos, hogy Kövér nyeri a játszmát. S jóllehet az előterjesztést sürgősséggel tárgyalnák a képviselők, kormánypárti körökből származó információk szerint nagyon is elképzelhető, hogy idén erről nem szavaz a parlament.

Pintér Sándor minisztériumának reagálása 

Cikkünk megjelenése után a Belügyminisztérium a következő közleményt küldte szerkesztőségünknek:

"Az internetes portálnak nyilatkozó, a szolgálatok működésére úgymond rálátó, magukat szakemberként aposztrofáló, nevüket a közvélemény előtt nem vállaló személyek nyilvánvalóan el sem olvasták a tárca által jegyzett T/5004. számú, az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat 29. szakasza egyértelműen rögzíti, hogy a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) nem folytathat titkos információgyűjtést sem belföldön, sem külföldön. Mindebből következően valótlan a „szakemberek” azon állítása is, amely szerint a NIBEK műveleti akciókat folytathatna, nyomozati jogkörrel lenne felruházva. A törvényjavaslat világosan fogalmaz: a NIBEK nem folytathat műveleti akciókat és nem rendelkezik majd nyomozati jogkörrel.

A törvényjavaslat 32. szakaszának megfogalmazása szerint az együttműködő szervekkel a közvetlen adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adatkezelő egyéni felelőssége megállapítható legyen. A törvényjavaslat tehát kizárja, hogy – mint az a hivatkozott cikkben szerepel – a „… NIBEK más szolgálatoktól minden információhoz indoklás nélkül, valamint a hagyományos szolgálati utak mellőzésével juthatna hozzá.” További garanciális elem, hogy az „… adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási, adattörlési nyilvántartásban kell rögzíteni.” A törvényjavaslat tehát nem teszi lehetővé, hogy a NIBEK „nyom nélkül” kérjen le adatokat más hivataloktól.

A törvényjavaslat nem csorbítja egyetlen más titkosszolgálat törvényben biztosított feladat- és hatáskörét – a titkosszolgálatok ugyanazt a tevékenységet végzik majd a NIBEK megalakulását követően, mint annak előtte. A Belügyminisztérium törvényjavaslata szabadon hozzáférhető, a tárca őszintén sajnálja, hogy a cikk szerzőjét olvasni nem, csak írni engedte elfoglaltsága."

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csikász Brigitta Itthon

Nem árulja el a belügy, kivel egyeztetett a NIBEK-ről

Sem az első Orbán-kormány titkosszolgálati miniszterével, Kövér Lászlóval, sem Jóri András adatvédelmi biztossal nem egyeztetett a Belügyminisztérium a szuper-titkosszolgálati szervnek tartott Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ (NIBEK) megalakításáról szóló törvényjavaslat elkészítésekor – ez derült ki a belügyi tárca háttérbeszélgetésén, ahol hangsúlyozták, ezekre az egyeztetésekre nem is volt szükség a szervezet létrehozásához. Szikinger István alkotmányjogász úgy látja, a NIBEK sérti az alkotmányos jogokat.

hvg.hu Itthon

Kövér szétlövi Orbán szuper-titkosszolgálatát?

Példátlan módon maga a házelnök ment neki módosító javaslataival a kormány Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezésű szuper-titkosszolgálatának. Kövér László négy módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez, ezek közül az egyik nemes egyszerűséggel kihúzza a NIBEK-et a titkosszolgálatok köréből.

hvg.hu Itthon

Népszava: titkosszolgálat lesz a TEK-ből is

Nemcsak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ nevű új szervezet, de a Terrorelhárítási Központ is titkosszolgálatként működhet a jövőben, akár külföldön is - írja a Népszava.

MTI Itthon

Minden adathoz hozzáférhetne a kormány új titkosszolgálata

Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven új belső elhárító titkosszolgálat felállítását tervezi a kormány, a szervezet az országban fellelhető minden adatállományhoz - általában közvetlen elektronikus adatkapcsolat révén - külső közreműködés nélkül, akadálytalanul hozzáférhet majd - írta a Népszava és a Népszabadság csütörtökön.

MTI Itthon

Új titkosszolgálat: "a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni"

Az LMP Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) miatt, mert a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait - írta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Szabó Tímea.