szerző:
Dezső András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bizonytalanná vált a Pintér Sándor által kezdeményezett "szuper-titkosszolgálat" létrejötte, miután a parlament honvédelmi bizottságának fideszes tagjai támogatták Kövér László azon módosító indítványait, melyek gyakorlatilag "semlegesítenék" az új szervezetet.

"Ez a meccs még nincs lefutva, jöhetnek még meglepetések" - mondta a hvg.hu-nak a parlament honvédelmi bizottságának egyik nem kormánypárti tagja az után, hogy csütörtökön a fideszes többségű testület Kövér László mellé állt, támogatva a házelnök azon módosító indítványait, amellyel "semlegesíteni" lehet a Pintér Sándor álmodta új titkosszolgálatot, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központot (NIBEK).

A belügyminiszter novemberben terjesztette az Országgyűlés elé azt a rendvédelmi salátatörvény-tervezetet, melyben egyebek mellett a NIBEK létrehozása is szerepel, nem is akárhogyan: a tervezet értelmében lényegében egy "szuper-titkosszolgálat" jönne létre - Pintér Sándor irányítása alatt.

A belügy tervezete szerint az adatvédelmi ombudsman által is bírált NIBEK a már meglévő négy nemzetbiztonsági szolgálat – azaz a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal, az országon belüli elhárító munkával foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a főleg technikai „szolgáltatást”, például a telefonos lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – mellett jönne létre. Az új szolgálat az Információs Hivatal (IH) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) hagyományos illetékességi körére kiterjedően is mandátummal bírna, ami a nemzetbiztonsági források szerint több bírálatot kapott a szervzeten belül is. Információink szerint leginkább azt kifogásolják, hogy a NIBEK nemcsak a belföldre vonatkozó, de külföldről származó információkat is gyűjthetné.

Pintér mindent maga alá gyűrne

A belügyminisztérium készítette törvénytervezet a szuperjogosítványokkal rendelkező új intézmény megalapításával egy időben elvonná a Külügyminisztériumtól az Információs Hivatalt Pintér Sándor felügyelete alá. Mindez nemzetbiztonsági vonalon dolgozó források szerint azt is jelenti, hogy Pintér továbbra sem mondott le arról, hogy a tárcája alá vonja a hírszerzést.

Egy, a szolgálatok működésére rálátó, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a belügyminiszter már a tavalyi kormányalakítás után is kísérletet tett arra, hogy a tárcája alá vonja a hírszerzést. A forrás szerint szakmai körökben azt beszélik, Pintér nyomulására mindvégig rosszallóan tekintett az első Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere, Kövér László is. Ma sincs ez másképp, Pintér előterjesztését a legvehemensebben most is a Fidesz alelnöke fúrja - az ellenzéki pártok legnagyobb örömére.

Kövér László
©

Kövér a Pintér-féle előterjesztés neuralgikus pontjait támadja, a törvénytervezet azon részeit, amelyek a NIBEK-et a többi titkosszolgálathoz képest különlegessé tennék. Mi több, a volt titkosszolgálati miniszter azt is meg szeretné akadályozni, hogy a NIBEK egyike legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. A hvg.hu által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakemberek szerint ennek döntő jelentősége van. Nem mindegy ugyanis, hogy a NIBEK csak elemző-értékelő, illetve koordinációs feladatokat lát-e el, vagy – a többi nemzetbiztonsági szolgálathoz hasonlóan – műveleti akciókat is folytathat, azaz titkos nyomozást, lehallgatást, figyelést.

Hiába hangoztatta Samu Attila, a belügyi tárca miniszteri főtanácsadója egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, hogy a NIBEK nem folytatna nyomozó munkát, ha a szervezet egy lenne a nemzetbiztonsági szolgálatok között, akkor igenis nyomozhatna - függetlenül attól, mit állít a tervezetről a belügyminisztérium. Jóllehet a titkosszolgálatok amúgy sem nyomozhatnak (azt legfeljebb csak a rendőrség és az ügyészség teheti), a titkosszolgálati nyomozás alatt érthetjük az operatív, műveleti munkát, azaz a figyelést, lehallgatást és ehhez hasonlókat, amelyeket a NIBEK a tervezet szerint igenis végezhetne.

Az előterjesztés egy másik érdekes pontja, hogy a NIBEK elektronikus úton rákapcsolódhatna a többi nemzetbiztonsági szolgálat adatkezelési rendszereire. Ez a jogosultság szintén szúrja Kövér László szemét, miközben a többi módosító javaslata lényegében egy irányba mutat: a Fidesz „titkosszolgálati guruja” meg akarja akadályozni, hogy Pintér Sándor átvegye az irányítást az eddig a külügyi tárca alá tartozó IH felett, ahogy azt is, hogy a NIBEK külföldi hírszerzési feladatokat végezhessen.

A közvetlen hozzáférés veszélyei

Titkosszolgálati területen dolgozó források a hvg.hu-nak arra hívták fel a figyelmet, hogy az előterjesztéséből nem derül ki, más szolgálatoktól milyen jellegű információkat kapna meg a NIBEK, amiből a szakemberek szerint arra lehet következtetni, hogy bármilyet. A hvg.hu-nak a szolgálatok működéséről beszélő nemzetbiztonsági forrás szerint ugyanis információ és információ között óriási a különbség. Az IH és az AH például rendszeresen küld olyan jelentéseket a politikai döntéshozóknak (a kormányfőnek vagy valamelyik miniszternek), amelyeket ügynökökön keresztül beszerzett információk alapján, megfelelő értékelő-elemző munka után állít össze. Ha a NIBEK ezekre a kormányzati szereplőknek megküldött információkra lenne kíváncsi, akkor legfeljebb annyi történne, hogy a „szuper-titkosszolgálat” munkatársai néhány perccel korábban kapnák meg azt, mint a politikai döntéshozók. Márpedig nehezen hihető, hogy a NIBEK beérné ennyivel. Ezt állítja Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori liberális tagja is, aki szerint egyértelmű, hogy a NIBEK más szolgálatoktól minden információhoz, indoklás nélkül, valamint a hagyományos szolgálati utak mellőzésével juthatna hozzá.

Pintér Sándor és Orbán Viktor. Minden titkok tudói
©

Lényeges különbség viszont, hogy a döntéshozók, a miniszterek csak bizonyos információkat kapnak meg, egy "szuper-titkosszolgálat" segítségével viszont sok más információhoz is hozzájuthatnának. Az egyik neve elhallgatását kérő szakember példát is hozott: ha egy szolgálat adatokat küld a politikai döntéshozónak, tisztában van azzal, hogy azt nem csak a címzett, hanem azon kívül szükségszerűen más is olvassa (például egy miniszter irodavezetője, titkára, tanácsadója, a stábjának valamelyik tagja). Így a „nyers információkból” kimaradnak az operatív részletek és az információ érthetően és „tisztán” kerül a felhasználókhoz.

„Ha valaki csak a nyers információt látja, s nem ismeri a hálózati forrás vagy az ügynök 'szolgálati múltját', akkor nem képes meghatározni azt, hogy egy információ mennyire fontos” – mondta lapunknak az egyik név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati forrás, hozzátéve: ehhez az kell, hogy az adott információ házon belül bejárja a – nyersanyagból tájékoztatásra alkalmas információvá váláshoz szükséges – munkafolyamatok útját. Magyarán ha a NIBEK a „nyers információkhoz” is hozzájutna, akkor ez a szűrő veszne el. Arról nem is beszélve – tette hozzá az egyik neve elhallgatását kérő titkosszolga –, hogy az információk nem megfelelő kezelésével az ügynökök, az információ forrása is veszélybe kerülhetne. Márpedig ebben a munkában fontos garancia, hogy a tiszt és az ügynök között bizami kapcsolat van, az ügynöknek vagy a hálózati forrásnak nem kell tartania attól, hogy egy politikus vagy egy másik titkosszolga leleplezi, tud róla.

Persze előfordul olyan eset is, amikor a részletes adatközlés nélkülözhetetlen része a tájékoztatási folyamatnak, ekkor a forrás személyét felfedik. „Erre azért lehet szükség, mert az anyag tartalma és értéke egyértelműen a forrás pozíciójától és személyétől függ. Például akkor, ha egy nemzetközi szervezet vagy óriáscég vezetője ad 'tájékoztatást' a magyar titkosszolgálat egy tagjának” – magyarázta a hvg.hu-nak az egyik titkosszolga. Ám ilyenkor lehetőség van arra, hogy a borítékot csak és kizárólag a címzett bonthassa fel.

Ki és mit „súgjon” a kormányzatnak?

A politikai döntéshozóknak küldött anyagok nemcsak az adott információt, esetleg elemzést tartalmazzák, hanem az adott ügyben javasolt eljárási módot, cselekvési tervet is – árulták el a területen dolgozók a hvg.hu-nak. Ezeknek az anyagoknak tehát a kormányzat számára döntés-előkészítő szerepük van. A NIBEK közbeiktatása azért tűnik feleslegesnek és ésszerűtlennek a szakemberek szerint, mert ha a kormányzatnak ilyen adatokra van szüksége, azt most is bármikor bekérheti a szolgálatoktól. A kormányzatnak szánt jelentésekbe a hatályos törvények szerint egyébként a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a tagjai is betekinthetnének, de mint azt Gulyás Józseftől megtudtuk: a testülethez korábban nem, vagy csak kivételesen jutottak el a jelentések, akkor is leginkább "kozmetikázott" verziók, továbbá nem közvetlenül a szolgálatoktól, hanem a miniszter révén.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal épülete
©

A belügy a NIBEK felállításának szükségességét azzal is indokolja, hogy a szervezet gyors, hatékony lenne, ám ez az érvelés is sántít. Lapunknak nemzetbiztonsági források elmondták: a „nyers információk” a kiértékelt anyag elkészítése előtt 1-2 nappal keletkeznek a szolgálatoknál, de ha fontos ügyről van szó, akkor az illetékes szolgálat akár percek alatt is elkészíti azt a kormányzat számára. Kövér Lászlónak az sem tetszik, hogy Pintér törvénytervezete a NIBEK-nek is feladatul szabná ezt a fajta kormányzati tájékoztatást. A házelnök egyik módosító indítványában leszögezte: ezzel csorbulna más szervezetek törvényben biztosított feladat- és hatásköre.

Vannak, akik azért ódzkodnak a NIBEK-től, mert az új titkosszolgálat elméletileg „nyom nélkül” tudna lekérni adatokat más hivataloktól, ellentétben a jelenlegi protokollal, amikor egy adott titkosszolgálat adatkérése dokumentálva van.

Osztódással szaporodnak

A belügyi tárca előszeretettel hangoztatta, hogy a NIBEK-nek ugyanolyan feladatai és hatáskörei lennének, mint amilyenek a 2001-ben – egyébként Kövér László ötlete alapján – létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Központnak, azaz a SZEBEK-nek vannak. A különbség csak annyi – érvelt a belügyi tárca miniszteri főtanácsadója –, hogy a NIBEK gyorsabb és hatékonyabb lenne, és a társszervek adataihoz hozzájuthatna. Nem úgy, mint a SZEBEK, amely ugyan a törvény szerint valóban hozzáférhetett ezekhez az adatokhoz, előfordult, hogy a szolgálatok nem adtak ki információkat a szervezetnek.

A SZEBEK-kel kapcsolatban titkosszolgálati források a hvg.hu-nak elmondták: a szervezet nyilvánosan elérhető, valamint hivatali, de nem minősített információkból és a szolgálatoktól bekért titkos információk alapján készít elemzéseket, s való igaz, nem minden esetben kapott információkat a szolgálatoktól. A NIBEK a SZEBEK-nél annyival mindenképpen több lenne, hogy nem kellene kérnie az információkat, azokat ugyanis automatikusan megszerezhetné. Kivétel, ha Kövér módosító indítványai átmennek, ez esetben ugyanis a NIBEK-nek semmivel nem lenne több jogköre, mint most a SZEBEK-nek.

Adatáramlási nehézségek

A NIBEK felállítása mellett a belügyi tárca azt az érvet is felhozta, hogy az új szervezettel hatékonyabbá válna a titkosszolgálatok közötti koordináció. Ezzel kapcsolatban az általunk megkérdezett szakértő kifejtette, hogy a szolgálatok közötti együttműködésre most is megvannak a szervezeti keretek, a 2003-ban megalapított Terrorellenes Koordinációs Bizottság például pont ezt a funkciót tölti be. A TKB (amelynek tagjai között megtalálhatóak a titkosszolgálatok és a rendőrség vezetői) most is sűrűn, sőt rendkívüli helyzetben akár naponta összeül, egyeztet. "Üléseiken megosztják egymással információikat és megállapodnak az egyes szervezetek által elvégzendő feladatokban" – emlékeztetett a szakértő.

A nemzetbiztonsági szolgálatok emellett most is bármikor kérhetnek és kérnek is egymástól információkat, jóllehet ennek a menete döcögős – aminek elsősorban technikai és nem törvényi akadályai vannak. Jó példa erre, hogy a szolgálatok még mindig ún. priuszjegyek kitöltésével érdeklődnek egy másik szolgálatnál arról, hogy az adott szervnél van-e bármilyen információ például egy célszemélyről (figyelték-e valaha a szakszolgálatok, volt-e már büntetve, stb.) Ám ezeket a priuszjegyeket sem elektronikusan, hanem „manuálisan”, több munkatárs mozgósításával tudják csak a másik szervhez eljuttatni. Az a szerv pedig, akit a priuszjeggyel megkerestek, mindössze azt jelzi vissza, van-e vagy sem információjuk az adott személyről, a részleteket további megkeresésekkel tudhatja csak meg az érdeklődő társszolgálat. Az esetek többségében azonban ezek az adatcserék nem elektronikus úton történnek.

Szakértők szerint célszerű lenne a titkosszolgálatok adatáramlásában az elektronikus eszközök használatára áttérni, erre azonban jelenleg még nincs lehetőség. Rengeteg adat ugyanis egész egyszerűen nem is áll rendelkezésre elektronikus formában. A lapunknak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők ráadásul kétlik, hogy ha a NIBEK leendő munkatársa hozzáférést is kapna egy másik szolgálat vagy hivatal (pl. az APEH) adatbázisához, könnyűszerrel használni tudná azt, anélkül, hogy ezeket a belső rendszereket ismerné.

Annak ellenére, hogy a parlament nemzetbiztonsági, majd honvédelmi bizottságának a tagjai is Kövér László módosító javaslatait támogatták, egyáltalán nem biztos, hogy Pintér Sándor előterjesztését nem szavazza meg az Országgyűlés. A hvg.hu-nak a témában nyilatkozó ellenzéki képviselők szerint lényeges kérdés, hogy a belügyminiszter ötletét támogatja-e Orbán Viktor, esetleg maga a javaslat a kormányfőtől származik-e, ez esetben ugyanis nem biztos, hogy Kövér nyeri a játszmát. S jóllehet az előterjesztést sürgősséggel tárgyalnák a képviselők, kormánypárti körökből származó információk szerint nagyon is elképzelhető, hogy idén erről nem szavaz a parlament.

Pintér Sándor minisztériumának reagálása 

Cikkünk megjelenése után a Belügyminisztérium a következő közleményt küldte szerkesztőségünknek:

"Az internetes portálnak nyilatkozó, a szolgálatok működésére úgymond rálátó, magukat szakemberként aposztrofáló, nevüket a közvélemény előtt nem vállaló személyek nyilvánvalóan el sem olvasták a tárca által jegyzett T/5004. számú, az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat 29. szakasza egyértelműen rögzíti, hogy a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) nem folytathat titkos információgyűjtést sem belföldön, sem külföldön. Mindebből következően valótlan a „szakemberek” azon állítása is, amely szerint a NIBEK műveleti akciókat folytathatna, nyomozati jogkörrel lenne felruházva. A törvényjavaslat világosan fogalmaz: a NIBEK nem folytathat műveleti akciókat és nem rendelkezik majd nyomozati jogkörrel.

A törvényjavaslat 32. szakaszának megfogalmazása szerint az együttműködő szervekkel a közvetlen adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adatkezelő egyéni felelőssége megállapítható legyen. A törvényjavaslat tehát kizárja, hogy – mint az a hivatkozott cikkben szerepel – a „… NIBEK más szolgálatoktól minden információhoz indoklás nélkül, valamint a hagyományos szolgálati utak mellőzésével juthatna hozzá.” További garanciális elem, hogy az „… adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási, adattörlési nyilvántartásban kell rögzíteni.” A törvényjavaslat tehát nem teszi lehetővé, hogy a NIBEK „nyom nélkül” kérjen le adatokat más hivataloktól.

A törvényjavaslat nem csorbítja egyetlen más titkosszolgálat törvényben biztosított feladat- és hatáskörét – a titkosszolgálatok ugyanazt a tevékenységet végzik majd a NIBEK megalakulását követően, mint annak előtte. A Belügyminisztérium törvényjavaslata szabadon hozzáférhető, a tárca őszintén sajnálja, hogy a cikk szerzőjét olvasni nem, csak írni engedte elfoglaltsága."

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Csikász Brigitta Itthon

Nem árulja el a belügy, kivel egyeztetett a NIBEK-ről

Sem az első Orbán-kormány titkosszolgálati miniszterével, Kövér Lászlóval, sem Jóri András adatvédelmi biztossal nem egyeztetett a Belügyminisztérium a szuper-titkosszolgálati szervnek tartott Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ (NIBEK) megalakításáról szóló törvényjavaslat elkészítésekor – ez derült ki a belügyi tárca háttérbeszélgetésén, ahol hangsúlyozták, ezekre az egyeztetésekre nem is volt szükség a szervezet létrehozásához. Szikinger István alkotmányjogász úgy látja, a NIBEK sérti az alkotmányos jogokat.

hvg.hu Itthon

Kövér szétlövi Orbán szuper-titkosszolgálatát?

Példátlan módon maga a házelnök ment neki módosító javaslataival a kormány Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezésű szuper-titkosszolgálatának. Kövér László négy módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez, ezek közül az egyik nemes egyszerűséggel kihúzza a NIBEK-et a titkosszolgálatok köréből.

hvg.hu Itthon

Népszava: titkosszolgálat lesz a TEK-ből is

Nemcsak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ nevű új szervezet, de a Terrorelhárítási Központ is titkosszolgálatként működhet a jövőben, akár külföldön is - írja a Népszava.

MTI Itthon

Minden adathoz hozzáférhetne a kormány új titkosszolgálata

Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven új belső elhárító titkosszolgálat felállítását tervezi a kormány, a szervezet az országban fellelhető minden adatállományhoz - általában közvetlen elektronikus adatkapcsolat révén - külső közreműködés nélkül, akadálytalanul hozzáférhet majd - írta a Népszava és a Népszabadság csütörtökön.

MTI Itthon

Új titkosszolgálat: "a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni"

Az LMP Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) miatt, mert a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait - írta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Szabó Tímea.

Így áll most az Olof Palme ház felújítása – fotók

Így áll most az Olof Palme ház felújítása – fotók

Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Az Iszlám Állam magas rangú vezetője volt a Magyarországon elfogott szír terrorista

Az Iszlám Állam magas rangú vezetője volt a Magyarországon elfogott szír terrorista

Amerikai atombombázó jelent meg Oroszország partjainál, Szu–27-esek kergették el

Amerikai atombombázó jelent meg Oroszország partjainál, Szu–27-esek kergették el

A Fidesz most megúszta a teljes megalázást, a kormány azonban még távolról sem

A Fidesz most megúszta a teljes megalázást, a kormány azonban még távolról sem

Timmermans a Soros-kampányról: Nincs semmiféle összeesküvés, a magyarok megérdemlik az igazságot

Timmermans a Soros-kampányról: Nincs semmiféle összeesküvés, a magyarok megérdemlik az igazságot