Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a volt titkosszolgálati vezetők jogerősen még le nem zárt büntetőeljárásának az érdekeire is figyelemmel kell lennie a minősítés felülvizsgálatakor - derül ki a Belügyminisztériumnak az MTI megkeresésére kedden küldött válaszából.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői rendkívül ülésén egyhangúlag szavazta meg: a testület levélben kéri az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját, hogy tegye lehetővé a bizottság számára a betekintést az iratokba. Az AH főigazgatójától pedig azt kérik, vizsgálja felül, mennyire indokolt az ügy titkosításának fenntartása.
Az ügyben valamennyi parlamenti párt a titkosítás feloldása és - a nemzetbiztonsági érdekek figyelembe vétele mellett - a nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatása mellett szólt. A Debreceni Törvényszék kedden az MTI-vel azt közölte: hozzájuk az ügyben még nem érkezett hivatalos megkeresés, ezért még nem tudnak nyilatkozni róla.
Kedd estig a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó Alkotmányvédelmi Hivatalhoz sem érkezett még meg az említett kérés. A BM az MTI megkeresésére azt írta: a minősített adat minősítésének felülvizsgálatára a minősítő jogosult. Ennek során figyelemmel kell lenni a jogerősen még le nem zárt büntetőeljárás érdekeire is - tették hozzá.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették.
Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg. A vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.
Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott, bizonyítékok nélkül ítélték el. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője arról beszélt, hogy az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit védence terhére rónak ebben az ügyben, az véleménye szerint nem bűncselekmény. Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik.
A Központi Nyomozó Főügyészség Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
