A közigazgatási és igazságügyi miniszternek többek között meg kell kezdeni a felülvizsgálatát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozásnak, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.
Akadozik az egyházak belső tényfeltáró munkája vezetőik egykori állambiztonsági múltjával kapcsolatban.
Feltételekhez kötötte Kenedi János, hogy elvállalja a mágnesszalagokon talált adatok tartalmi elemzésében közreműködő civil bizottság vezetését – tudta meg a történésztől a Népszava.
Jogerősen pert nyert csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán Ungváry Krisztián történész abban a büntetőperben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított ellene. Most a történészen a sor: személyiségi jogi pert indít Kiss László ellen.
Ma is tovább élnek a régi struktúrák, a nemzetbiztonság mai módszerei nem sokban különböznek a Kádár-, a Rákosi- és a Horthy-korszak metódusaitól, de még a Velencei Köztársaság is környezettanulmányokkal kezdte az ügynökök beszervezését – hangzott el az OSA Archívum szerdai sajtóbeszélgetésén.
A magyar városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét bemutató tanulmány - jelentette be Lázár János polgármester csütörtökön.
Augusztus végére ígérte Ficsor Ádám egykori titokminiszter, hogy a kormány megtárgyalja, majd az őszi ülésszak elején már a parlament elé kerül a pártállami múlt megismerhetőségét célzó törvényjavaslat. A „dossziétörvénynek” azonban egyelőre se híre, se hamva.
Iratokba akart betekinteni, tanulmányozni a tartalmukat, de évekig falakba ütközött. A bírósághoz fordult, s pert nyert júniusban: előbb a Fővárosi Bíróságon, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla előtt is. Most már szabad a pálya a vámparancsnokból lett jogtörténész, Lupkovics György előtt, aki országgyűlési képviselő nagyapja ügyeit is „kitárgyalja”, s keresi a nyírségi 56-sok igazát.
Az MSZP budapesti párttanácsa Kivágó Iván Györgynét, Soroksár alpolgármesterét delegálja a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakciójába, a testület erről egyhangúlag döntött - közölte Molnár Zsolt, az MSZP budapesti szervezetének ügyvezető alelnöke.
ÁVH-sok jöhettek, az ÁVH nem. Az 1956-os forradalom leverése után rohamtempóban szervezték újra a politikai rendőrséget. Kádárékat egyetlen szempont érdekelte: minél gyorsabban a saját kezükbe akarták venni a belső elhárítást, és minél hamarabb meg akartak szabadulni a szovjetek gyámkodásától. A gyakorlatban nemigen létezett „a kétfrontos harc” és „az elbocsátott légió”, az ÁVH-sokra nagy szüksége volt az új rezsimnek.
