Jelentős mennyiségű kommunista állambiztonsági iratot találtak Lengyelországban egy néhai kommunista miniszter házában. Ezek között egy Bolek nevű ügynök jelentései is szerepelnek, ami állítólag a volt lengyel elnök, a nyolcvanas évek Szolidaritás mozgalmának egyik alapítója, Lech Walesa fedőneve. Ő a sokadszor felmerült vádra annyit reagált, hogy "hazugsággal, rágalommal, hamisítvánnyal nem lehet megváltoztatni a tényeket".
Lehet, hogy a lakás, ahol most ezt a cikket olvassa, titkos állambiztonsági találkozók helyszíne volt. Az is megeshet, hogy olyan lakásban él, ahonnan a gyanús, rendszerellenes személyeket kukkolták néhány évtizeddel ezelőtt. Budapest egészen más képet ölt, ha a titkosszolgálatok szemével nézzük – erre hívja fel a figyelmet rendhagyó útikalauzával Tabajdi Gábor. A szerző rengeteg abszurd és izgalmas esetet osztott meg velünk Örkény híres köpésétől kezdve, Antall József Kádárnak írt levelén keresztül egészen egy homoszexuális titkosrendőr lebukásáig.
Az számít a szocializmus terrorrendszere részének, amelyről ők azt állítják.
A foci több mint egy játék – főleg ha ahhoz politikai érdekek is fűződnek. Takács Tibor nemrég megjelent könyvében, a Szoros emberfogásban a Kádár-korszak futballpályáira kalauzolja olvasóját, ám egy eddig kevésbé ismert szemszögből tekint a korabeli eseményekre. A történész pontosságával tárja fel a politikai rendőrség lelátókra, öltözőkbe és kocsmákba furakodó tevékenységét. Eladott meccsek, disszidálások, megfigyelt, „reakciós” huligánok, és a minden neves csapat körül ott szimatoló ügynökök: a Szoros emberfogás kirándulás a magyar futball mainál jóval dicsőségesebb korszakának kevésbé dicsőséges zugaiba.
Bár a kommunista állambiztonság egy pillanatra sem mulasztotta el a jobboldalinak minősített személyek, szervezetek megfigyelését és vegzálását, a valódi nyilasok vígan élték életüket. 1945 után viszont csakis egy balek követelheti a csárdában játszó zenekartól a Szálasi-indulót.
Mit tett a harcosan antikommunista második Orbán-kormány azért, hogy megismerhető legyen, kik, kikről, kiknek és miket jelentettek a kommunista diktatúrában? Miért elégedetlen a teljes aktanyilvánosságot követelő Schiffer András? Kik üzletelnek és hogyan titkosszolgálati kartonokkal? Mi köze az egykori osztályvezetőknek a mai poltikai döntésekhez? Az erről mit sem tudó magyar társadalomnak Rétvári Bence megint megígért egy bizottságot.
Neveket akarunk, még több spiclit, még több beszervezett hírességet, nem monogrammal, hanem lehetőleg teljes névvel, és jöhet néhány tartótiszt kartonja is, bár ők közel sem annyira érdekesek. Pedig dehogynem: végre megtudhatjuk, milyen taktikai utasításokkal küldték pályára az ügynököket.
Az ügynökmúltat is vizsgáló Nemzeti Emlékezés Bizottságát sajtóhírek szerint az a Boross Péter exkormányfő vezetné, aki a rendszerváltás óta mindent megtett annak érdekében, hogy az ügynökmúltat ne lehessen tisztázni a nyilvánosság előtt. Paradox módon az emberiesség elleni kommunista bűnöket is vizsgáló leendő bizottság élére kiszemelt Boross számlájára írható az is, hogy Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját.
Töredékes források maradtak fenn csak arról, mit is csináltak Magyarországon 1945 és 1990 között a szovjet belügyi és állambiztonsági tanácsadók. Pontos számukat sem lehet biztosan tudni. Miután leginkább Moszkvának dolgoztak, a magyaroknak pedig csak szóban adtak tanácsokat, aligha derülhet ki utólag, milyen döntésekben játszottak kulcsszerepet a különféle álnevek mögé bújó titokzatos személyek.
A hatvanas évekről sokaknak a beatzene születése, a gazdasági reform, a Kádár-rendszer lazulása, a legvidámabb barakk „kócos kis ördögei" jut eszükbe. A valóság ennél azonban szomorúbb: a hatvanas évek elején rendelték el az egyik utolsó nagy leszámolási akciót az 56-os forradalom után, sőt még ezután is hosszú évekig üldözték a „klerikális reakciót”.
Kakukkos óra beépített kamerával, hangszóróba épített kamera, hasábrádió – csak néhány azok közül az eszközök közül, amelyeket a politikai rendőrség, illetve a Belügyminisztérium ügynökei használtak munkájuk során a második világháború utáni időszaktól kezdve egészen a rendszerváltásig. Vannak, akik szerint „amíg a III/III-as ügynökök által hátrahagyott furunkulust ki nem nyomjuk, nem lesz demokrácia Magyarországon”.
Mintegy másfél millió oldalnyi, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratot mentettek meg az enyészettől csaknem egy év alatt egy speciális technológia segítségével - közölte Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.
Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült.
A közigazgatási és igazságügyi miniszternek többek között meg kell kezdeni a felülvizsgálatát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozásnak, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.
Akadozik az egyházak belső tényfeltáró munkája vezetőik egykori állambiztonsági múltjával kapcsolatban.
Feltételekhez kötötte Kenedi János, hogy elvállalja a mágnesszalagokon talált adatok tartalmi elemzésében közreműködő civil bizottság vezetését – tudta meg a történésztől a Népszava.
Jogerősen pert nyert csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán Ungváry Krisztián történész abban a büntetőperben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított ellene. Most a történészen a sor: személyiségi jogi pert indít Kiss László ellen.
Ma is tovább élnek a régi struktúrák, a nemzetbiztonság mai módszerei nem sokban különböznek a Kádár-, a Rákosi- és a Horthy-korszak metódusaitól, de még a Velencei Köztársaság is környezettanulmányokkal kezdte az ügynökök beszervezését – hangzott el az OSA Archívum szerdai sajtóbeszélgetésén.
A magyar városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét bemutató tanulmány - jelentette be Lázár János polgármester csütörtökön.
