A Pa-dö-dő egyik tagját is be akarta szervezni a III/III
Lang Györgyit egy közlekedési kihágás miatt akarták sarokba szorítani.
#állambiztonság
A Nagy Testvér figyelt: az Első Emeletet is rendszerellenesnek írta le
Görbe Nóra koncertjén például a zenekar tagjainak pólóján 56-os szám volt.
Megfigyelte az állambiztonság a fiatal Knézy Jenőt
A legendás sportriportert egyetemista korában figyelte meg az államhatalom, mert a Fradi B-közép következő vezetőjét látták benne.
Mit csinált Antall József a történelemóráin?
1957. október 23-án a Toldy Ferenc Gimnázium diákjai néma tüntetésen emlékeztek a szabadságharc hőseiről. A tüntetés szervezője a fiatal történelemtanár, Antall József volt. Az ügyről az állambiztonság is tudomást szerzett.
Elismerte ügynökmúltját az Ökumenikus Segélyszervezet vezetője
Arra kérték, támogassa a Belügyminisztérium munkáját az állam és az egyházak együttműködésének előmozdítására, és nem tudta, hogy tulajdonképpen ez a kérés információszerzésre vonatkozik - mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, akiről korábban a Magyar Nemzet írta meg, hogy Filozófus fedőnéven jelenthetett a protestáns egyházi élet szereplőiről.
Sorosról és Orbánról érdekes passzust találtak a megfigyelési jelentésekben
Gyanús volt az állambiztonságnak a rendszerváltás hajnala előtt, hogy Orbán Viktor és Kövér László Soros György pénzéből finanszírozza a Századvéget – írta a 444.hu a megfigyelésekről szóló egyik jelentést idézve.
Megint ügynökmúlttal vádolják Lech Walesát
Jelentős mennyiségű kommunista állambiztonsági iratot találtak Lengyelországban egy néhai kommunista miniszter házában. Ezek között egy Bolek nevű ügynök jelentései is szerepelnek, ami állítólag a volt lengyel elnök, a nyolcvanas évek Szolidaritás mozgalmának egyik alapítója, Lech Walesa fedőneve. Ő a sokadszor felmerült vádra annyit reagált, hogy "hazugsággal, rágalommal, hamisítvánnyal nem lehet megváltoztatni a tényeket".
Mit csinált az ÁVH a mai parlamenti képviselők irodáiban?
Lehet, hogy a lakás, ahol most ezt a cikket olvassa, titkos állambiztonsági találkozók helyszíne volt. Az is megeshet, hogy olyan lakásban él, ahonnan a gyanús, rendszerellenes személyeket kukkolták néhány évtizeddel ezelőtt. Budapest egészen más képet ölt, ha a titkosszolgálatok szemével nézzük – erre hívja fel a figyelmet rendhagyó útikalauzával Tabajdi Gábor. A szerző rengeteg abszurd és izgalmas esetet osztott meg velünk Örkény híres köpésétől kezdve, Antall József Kádárnak írt levelén keresztül egészen egy homoszexuális titkosrendőr lebukásáig.
Recski szakértelem a NER-ben
Az számít a szocializmus terrorrendszere részének, amelyről ők azt állítják.
"Olcsóbb lesz a Moszkvics, ha kikapunk a szovjetektől"
A foci több mint egy játék – főleg ha ahhoz politikai érdekek is fűződnek. Takács Tibor nemrég megjelent könyvében, a Szoros emberfogásban a Kádár-korszak futballpályáira kalauzolja olvasóját, ám egy eddig kevésbé ismert szemszögből tekint a korabeli eseményekre. A történész pontosságával tárja fel a politikai rendőrség lelátókra, öltözőkbe és kocsmákba furakodó tevékenységét. Eladott meccsek, disszidálások, megfigyelt, „reakciós” huligánok, és a minden neves csapat körül ott szimatoló ügynökök: a Szoros emberfogás kirándulás a magyar futball mainál jóval dicsőségesebb korszakának kevésbé dicsőséges zugaiba.
Nyilasokat fogott Kádár rendőrsége
Bár a kommunista állambiztonság egy pillanatra sem mulasztotta el a jobboldalinak minősített személyek, szervezetek megfigyelését és vegzálását, a valódi nyilasok vígan élték életüket. 1945 után viszont csakis egy balek követelheti a csárdában játszó zenekartól a Szálasi-indulót.
„Kőkemény érdekek ejtették foglyul az országot” - videó
Mit tett a harcosan antikommunista második Orbán-kormány azért, hogy megismerhető legyen, kik, kikről, kiknek és miket jelentettek a kommunista diktatúrában? Miért elégedetlen a teljes aktanyilvánosságot követelő Schiffer András? Kik üzletelnek és hogyan titkosszolgálati kartonokkal? Mi köze az egykori osztályvezetőknek a mai poltikai döntésekhez? Az erről mit sem tudó magyar társadalomnak Rétvári Bence megint megígért egy bizottságot.
Legyen III/III-as-vadász! Vagy legyen ügynök!
Neveket akarunk, még több spiclit, még több beszervezett hírességet, nem monogrammal, hanem lehetőleg teljes névvel, és jöhet néhány tartótiszt kartonja is, bár ők közel sem annyira érdekesek. Pedig dehogynem: végre megtudhatjuk, milyen taktikai utasításokkal küldték pályára az ügynököket.
Boross-sal kenné el végleg a Fidesz az ügynökmúltat?
Az ügynökmúltat is vizsgáló Nemzeti Emlékezés Bizottságát sajtóhírek szerint az a Boross Péter exkormányfő vezetné, aki a rendszerváltás óta mindent megtett annak érdekében, hogy az ügynökmúltat ne lehessen tisztázni a nyilvánosság előtt. Paradox módon az emberiesség elleni kommunista bűnöket is vizsgáló leendő bizottság élére kiszemelt Boross számlájára írható az is, hogy Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját.
A szovjet belügy „magyarországi fénykora”: ki mit tudott?
Töredékes források maradtak fenn csak arról, mit is csináltak Magyarországon 1945 és 1990 között a szovjet belügyi és állambiztonsági tanácsadók. Pontos számukat sem lehet biztosan tudni. Miután leginkább Moszkvának dolgoztak, a magyaroknak pedig csak szóban adtak tanácsokat, aligha derülhet ki utólag, milyen döntésekben játszottak kulcsszerepet a különféle álnevek mögé bújó titokzatos személyek.
A II/5-C titkai: az utolsó magyar keresztényüldözés
A hatvanas évekről sokaknak a beatzene születése, a gazdasági reform, a Kádár-rendszer lazulása, a legvidámabb barakk „kócos kis ördögei" jut eszükbe. A valóság ennél azonban szomorúbb: a hatvanas évek elején rendelték el az egyik utolsó nagy leszámolási akciót az 56-os forradalom után, sőt még ezután is hosszú évekig üldözték a „klerikális reakciót”.
"Perverz helyzet": sosem látott titkosrendőri lesifotók
Kakukkos óra beépített kamerával, hangszóróba épített kamera, hasábrádió – csak néhány azok közül az eszközök közül, amelyeket a politikai rendőrség, illetve a Belügyminisztérium ügynökei használtak munkájuk során a második világháború utáni időszaktól kezdve egészen a rendszerváltásig. Vannak, akik szerint „amíg a III/III-as ügynökök által hátrahagyott furunkulust ki nem nyomjuk, nem lesz demokrácia Magyarországon”.
Savtalanították az állambiztonsági iratokat
Mintegy másfél millió oldalnyi, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratot mentettek meg az enyészettől csaknem egy év alatt egy speciális technológia segítségével - közölte Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?
2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.
Szigorúan titkos állományú (SZT) tisztek új listája a neten
Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült.