Pártállami iratfeltárás: hol késik a "dossziétörvény"?

Éppen egy éve adta át jelentését Szilvásy György akkori, polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek a pártállam állambiztonsági iratainak feltárására létrejött Kenedi János történész vezette ún. Kenedi-bizottság. A bizottság az SZDSZ kezdeményezésére jött létra, a célja pedig egyrészt az volt, hogy feltárja azokat az iratokat, amelyeket a titkosszolgálatok nem adtak át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, másrészt olyan javaslatokat dolgozzanak ki, amely lehetővé tenné az iratok szabadabb kutathatóságát, nagyobb nyilvánosságát.

„A Kenedi-jelentés szembesített bennünket azzal, hogy a magyar közvélemény megvezetése, az iratmegsemmisítések, eltüntetések gyakorlata, az információk indokolatlan visszatartása, manipulálása a rendszerváltást követően sem ért véget” – mondta a hvg.hu-nak Gulyás József szabaddemokrata képviselő. Szerinte nem lehet érdeke Magyarországnak, hogy egy nem jogállami rendszer titkosszolgálati iratait visszatartsa.

A Kenedi-jelentés bírálta a hatályos törvényi szabályozást, sürgette a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, a titkos iratok felülvizsgálatát, a jelenleginél lényegesen szűkebb körben javasolta lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, továbbá kezdeményezte a minősítés civil kontroljának megteremtését. A bizottság álláspontja szerint a pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat.

Csakhogy hiába ígérte meg mind a Gyurcsány, mind a Bajnai-kormány, hogy a múlt megismerhetőségét célzó törvényt dolgoz ki, a javaslatról egyelőre hallgatnak. A korábbi titokminiszter, Szilvássy György korábban tavaly december közepére, míg a most távozó Ficsor Ádám (Szilvássy utódja) idén nyár végére ígérte az új jogszabály tervezetének előterjesztését. Legutóbb júniusban Ficsor úgy tájékoztatta Gulyást Józsefet, hogy a törvény előkészítésének folyamata a „végéhez közeledik”.