5+1 tipp, hogyan aludjunk a munkahelyen titokban
Munka közben pihentető, sőt, életmentő lehet, ha 20-30 perces rövid alvásokat tudunk beiktatni a napunkba. A Munkakedv blog 5+1 tippje, hogy munkatársainknak ne tűnjön fel egy rövid szundítás.
Munka közben pihentető, sőt, életmentő lehet, ha 20-30 perces rövid alvásokat tudunk beiktatni a napunkba. A Munkakedv blog 5+1 tippje, hogy munkatársainknak ne tűnjön fel egy rövid szundítás.
Első ránézésre a SleepClock olyan, mint egy, a szokásosnál nagyobb iPhone-dokkoló, azonban valójában egy alvásfigyelő készülékről van szó.
Fokozottan fenyegeti a diabétesz veszélye az éjszakai műszakban dolgozókat és a sokat repülőket.
Az alvási zavarok és a nappali fáradékonyság kevésbé jellemző az idősebbek körében. Gyakorlatilag minél idősebb az ember, annál jobban alszik, derült ki egy új felmérés eredményeiből.
Gyakran aggódunk, ha az éjszaka közepén felébredünk, pedig lehet, hogy ez egyáltalán nem rossz. Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a nyolcórányi alvás nem feltétlenül szükséges. Elődeink például két szakaszra osztották az alvást.
Nem mindenki szenved rendszeresen álmatlanságban, de az emberek többségével időnként előfordul, hogy egy vagy több éjszaka nehezen tud elaludni, illetve rosszul alszik.
Érzelmi megterhelés időszakában sokan nem mernek elaludni, félnek attól, milyen álom vár rájuk. Pedig a szakemberek szerint az álom valójában segít a rossz emlékek feldolgozásában.
Agyi szkenneléssel sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak, hogy az alvás segít feldolgozni a kellemetlen és traumatikus élményeket - számolt be róla a BBC hírportálja.
Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minősége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján hétfőn.
A közel nyolc órányi alvás a megkérdezett fiatalok 36 százalékának kevés, ők rendszerint fáradtan ébrednek - derül ki egy felmérésből. A 15-25 év közöttiek 18 százaléka csak néha-néha álmodik, 14 százaléknyian pedig sohasem.
Markáns véleményt formált egy néző a mérkőzésről.
Alvás nélkül az ember ingerlékennyé, használhatatlanná és balesetekre fogékonnyá válik, azt azonban nem tudjuk pontosan, hogyan gyógyít bennünket az alvás.
Az alvás az egyik leghétköznapibb dolog, maga a folyamat mégis számos rejtélyt tartalmaz. Noha mindannyian minden este elalszunk, senki nem tudja megmondani, hogyan.
Az alvás fontos feltétele az általános jólétnek, mert hatással van a mentális, fizikai és érzelmi állapotra is. Nemcsak fáradtak, rosszkedvűek leszünk, a teljesítményünk, gondolkodásunk is romlik. A legjobb tehát, ha megelőzzük a kialvatlanságot – erre hívja fel a figyelmet egy új kampány is.
Rosszul alszanak a magyarok: tíz felnőttből mindössze kettő érzi teljesen pihentetőnek az alvását – derül ki egy felmérés eredményeiből, amelyet az alvás világnapjával kapcsolatban tettek közzé egy budapesti sajtótájékoztatón kedden.
A közhiedelemmel ellentétben az idősek mégsem alszanak rosszul, sőt az életkorral javul az alvásunk minősége - legalábbis erre jutottak 150 ezer ember kikérdezése alapján amerikai kutatók.
A tudósok beazonosították azt a gént, amely felelős az alvásidő szabályozásáért, és a néhány embernél működő „belső ébresztőóra” meglétéért.
Amerikai kutatók azonosították azt a neuroncsoportot, amely meghatározza, hogy felébredünk-e a fénytől vagy nyugodtan alszunk mellette - idézte a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
Az alvás különleges dolgokra képes: fokozza a növekedési hormon felszabadulását, hatására több T-sejt indul harcba a fertőzések ellen, és még az étvágy szabályozását is helyreállítja.
A kutatók az utóbbi években megállapították, hogy a keveset alvó fiatalok egy sor egészségügyi problémával szembesülnek – áll egy ausztrál kutatásban.