Andor László szerint egy EU-biztos befolyása mindenképpen több lehet az egy-huszonhetednél; sok múlik azon, hogy ki mennyire jól tud érvelni és milyen kapcsolatrendszert épít ki a kollégáival.
Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke üdvözölte Bajnai Gordon miniszterelnök döntését, miszerint Andor Lászlót, az EBRD Magyarországot képviselő igazgatóját jelölte európai uniós biztosi posztra – tudatta a bank közleményben.
Tálas Péter politológus szerint Andor László jelölésével esélyt kapott az ország arra, hogy fajsúlyos biztosi posztot kapjon az Európai Bizottságban. Bayer József politológus úgy véli, Andor kifogástalan felkészültségű szakember, de nem elkötelezett a belpolitikai pártküzdelmekben.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a szocialista arroganciát példázza az unió biztosi posztjára való jelölés, hiszen a kormánynak nem lett volna szabad elköteleznie magát évekre, a Fidesz szerint pedig a demokratikus átmenet elárulása a jelölés. Retkes Attila viszont örül annak, hogy "az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájában oroszlánrészt vállaló Veres János" nem kapta meg ezt a kiemelt pozíciót.
Andor Lászlót jelölte a kormányfő az EU-biztosi posztra. A baloldali elkötelezettségéről ismert közgazdász, aki az MSZP szellemi holdudvarának egyik prominense, többek között Veres János korábbi pénzügyminisztert előzte meg.
Az MSZP által javasolt öt jelölt közül a közvélemény Andor Lászlót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magyarországi igazgatóját, az MSZP holdudvarának balszárnyához tartozó közgazdászt látnák legszívesebben a biztosi pozícióban. Erre következett a Magyar Kornélia vezette Progresszív Intézet, amely a Publicus Intézetettel karöltve, október 16. és 17. között végzett közvélemény kutatást az ország felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével.
Csütörtökön sem derült ki, kit választana Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP által javasolt öt EU-biztosjelölt listájáról. Korai lenne hivatalosan uniós biztost jelölni a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt - mondta a miniszterelnök egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva. Vajon miért?
Az ökumenikus baloldal számára kell vitafórumot teremtenünk – fogalmazta meg ars poeticáját tíz évvel ezelőtt, az...
Az MSZP országos elnöksége öt személyt ajánl Bajnai Gordon miniszterelnök figyelmébe, hogy közülük jelölje az Európai Bizottság magyar biztosát - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kedden a párt országos elnökségének ülése után az MTI-vel.
Még nincs döntés arról, hogy kit jelöl a miniszterelnök magyar uniós biztosnak – közölte sajtóhírekre reagálva a kormányszóvivő csütörtökön reggel. Az MTI értesülése szerint a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés Andor Lászlót ajánlotta a kormányfő figyelmébe.
Magyarországon az általános frusztrációt csak fokozza, hogy még mindig a forint a fizetőeszköz, elmaradt az euró gyors bevezetése. Az ismeretek hézagos volta miatt az eurózónát egyfajta mítosz övezi, ebből fakadóan pedig az eurózónán kívüli országok kisebbrendűeknek tűnnek fel. Érdemes közelebbről megvizsgálni azokat a feltételezéseket, amelyek e mítoszt táplálják. Andor László, az EBRD Magyarországot képviselő igazgatójának cikke.
Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.
Két éven át összesen 24,5 milliárd eurós közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a maga részéről pénteken Londonban hivatalosan bejelentette a kezdeményezést.
A befektetési alapok összesített vagyona 2009. első hónapjában stabilizálódott, sőt kis mértékben nőtt, ami az elmúlt év végi tőkekivonási tendenciát követően nyugodtabb piaci magatartásra utal. A továbbra is negatív külső hangulat ellenére 7 százalékkal nőtt a részvényalapok vagyona.
