szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Andor Lászlót jelölte a kormányfő az EU-biztosi posztra. A baloldali elkötelezettségéről ismert közgazdász, aki az MSZP szellemi holdudvarának egyik prominense, többek között Veres János korábbi pénzügyminisztert előzte meg.

Az erő, úgy látszik, mégsem Veres Jánossal volt, aki a biztosi jelöltek listájának október eleji nyilvánosságra kerülését követően még nagy magabiztossággal jelentette ki újságírók előtt: nem lát olyan erőt, amely biztosi jelölését felülírhatná. 

Bajnai Gordon máshogy gondolta. "Szakmai rátermettségéhez és emberi tisztességéhez nem fér kétség" - mondta a kormányfő uniós biztosjelöltje, Andor László bemutatásakor. Bajnai Gordon hozzátette: az, hogy Magyarország milyen portfóliót kaphat, azt az Európai Bizottság elnöke fogja eldönteni, ha a teljes lista összeáll. Ugyanakkor elmondta: olyan jelöltet szeretett volna állítani, aki szakmai felkészültsége szempontjából több fontos portfólióban eredményesen helyt állhat az Európai Bizottságban.

A miniszterelnök megemlítette, hogy Veres Jánost szándékában áll a közeljövőben egy a szakmai felkészültségének megfelelő nemzetközi pozícióra felkérni. Ugyanakkor hagsúlyozta: ezt a tisztséget, majd akkor tárja a nyilvánosság elé, ha a pozíció elfoglalásának lehetősége megnyílik.

Bajnai Andor Lászlót tartotta a legalkalmasabbnak a biztosi posztra
© MTI


Andor László a jelölésének bejelentését követően elmondta: nagy felelősség az uniós biztosi jelöltség; elsősorban az uniót kell majd képviselnie úgy, hogy munkájának megítélése visszahat Magyarország megítélésére is. Munkájából mindenképpen magyar sikernek kell születnie, ez pedig akkor lehetséges, ha a lényeggel foglalkozunk. Uniós biztosként az Európai Bizottság munkáját segítve a válsággal kell majd foglalkozni. A leendő bizottság egyik fő feladata az, hogy az EU minél hamarabb megtalálja a kiutat a válságból, amely ugyan nem Európából indult ki, de mélyen megrázta az unió összes országát, új bizottság feladata az is, hogy stabilabb, dinamikusabb gazdaság építését segítse az Európai Unióban. Ehhez ő a sajátos magyar és a kelet-európai módszereket tudja hozzátenni - mondta a biztosjelölt.

Andor László ugyanakkor megjegyezte: Magyarország és a többi közép-európai ország nem azért csatlakozott az unióhoz, hogy egyike legyen a tagoknak, a tagság igénye párosult a felzárkózás igényével. Nagyon sokan viszont a hétköznapjaikban nem érzik a felzárkózást, és nem érzik azt sem, hogy az életminőségük közeledett volna a nyugati országokéhoz.

Andor László szerint az EU kettős kihívás előtt áll: meg kell próbálni lépést tartani a világgazdaság dinamikusabb zónáival, másrészt viszont tekintettel kell lenni arra az igényre, hogy az unió peremvidékein a fő szempont, hogy közeledjen a gazdaság teljesítménye és az emberek életminősége a fejlettebb országokéhoz. A lisszaboni szerződésre utalva elmondta: a reformszerződés elfogadása azért fontos, mert egyrészt egy hatékonyabb működést tesz lehetővé az EU számára, másrészt egységesebben képviselheti magát unió a világban. "Nekem személy szerint az a célom, hogy ezt a hatékonyabb működést és egységesebb képviseletet minél több progresszív tartalommal töltsük meg. Olyanokkal, mint a sokszínűség, a tolerancia, a konfliktusok erőszakmentes megoldása, a társadalmi kohézió igénye és a klímavédelemért vállalt közös felelősség" - mondta.

Andor László ugyanakkor hozzátette: számára most felkészülési időszak következik, amely több uniós területre terjed ki. Továbbá jelezte, hogy munkája eredményes és sikeres ellátása érdekében minden demokratikus magyar párttal - elsősorban azok unióval foglalkozó képviselőivel - konzultálni szeretne.

Ki lett az új biztosjelölt?

Andor László neve az uniós biztosi poszt várományosai között október elején jelent meg először a sajtóban. A javaslat lapértesülések szerint meglepte a szocialistákat, hiszen neve nem szerepelt azon a kilences listán, amelyet az MSZP vezetői állítottak össze. Az MSZP-elnökség által nyilvánosságra hozott névsorban azonban már szerepeltették őt a lehetséges jelöltek között, vagyis Veres János volt pénzügyminiszter, Herczog Edit EP-képviselő (a belső piacokért felelős bizottság volt tagja), Kovács László jelenlegi EU-biztos és Vadai Ágnes honvédelmi minisztériumi államtitkár társaságában.

Andort a baloldali mellett a párt közgazdasági tagozata is jelölte, bár Szekeres Imre, a tagozat elnöke az ő nevének felbukkanásakor még azt mondta, szóba került ugyan Andor neve, de az elnökség elé nem vitték be. Az Index szerint Andort a párthoz szorosan kötődő Politikatudományi Intézet vezetője, Földes György is a pártvezetés figyelmébe ajánlotta a belső jelöltkeresés napjaiban.

Csaták a biztosi posztokért
Az EU-biztosi kinevezések körül folyó csatákról bővebben a HVG 42. számában olvashat.

Andor László jelölése mellett szólt, hogy José Manuel Barroso újraválasztott uniós bizottsági elnök állítólag jelezte Bajnai Gordonnak, hogy Magyarország fontosabb portfóliót kaphat, ha nem expolitikust, hanem párton kívüli szakembert jelöl. Andor jelölése ennek alapján reálisnak tűnt, hiszen amellett, hogy nyelvtudásába nem igazán lehet belekötni (angolul és oroszul folyékonyan beszél), a baloldali kötődésű szakember mind hazai, mind nemzetközi szakmai körökben elismerésnek örvend.

A 43 éves közgazdász az MSZP szellemi hátországának egyik legelismertebb tagja, aki ma is viszonylag aktívan részt vesz a baloldali értelmiségi körök munkájában, előadásokat tart és gyakran publikál angol illetve magyar nyelvű lapokban. Alelnöke volt a szocialisták Szekeres Imre elnökhelyettes által vezetett közgazdasági tagozatának, illetve 2004-től tagja volt Gyurcsány Ferenc gazdaságpolitikai tanácsadó testületének. A volt kormányfő delegálta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsába, ahol 2005 óta a pénzintézet Magyarországot képviselő igazgatójaként képviseli az országot, korábban pedig az EBRD költségvetési és adminisztratív bizottságát is vezette.

Andor László
© Stiller Ákos

Andor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán szerzett diplomát 1989-ben, később a Manchesteri Egyetemen MA fokozatot (Development Economics). A Budapesti Corvinus Egyetemen 1991 óta, 2004-től pedig a Zsigmond Király Főiskolán is tanít, 2000 óta a Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika tanszék docense. Fulbright-ösztöndíjasként 1997-98-ban az Egyesült Államokban a Rutgers Egyetem vendégprofesszora volt. A Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Tanulmányok Bizottságának tagja, 1995 óta a közgazdaságtudomány kandidátusa.

Angliában és az Egyesült Államokban jelentek meg könyvei, szerkesztett háromkötetes enciklopédiát (Közgazdaság - Világgazdaság - Magyar gazdaság), továbbá egyik szerzője és szerkesztője a világgazdaságról és a globalizációról szóló kritikai kisszótárnak. Önálló tanulmányt írt magyarul a thatcherizmus örökségéről, illetve angolul a magyarországi szociáldemokrácia és gazdaságpolitika 1990-2005 közötti másfél évtizedéről. Az erősen baloldali társadalmi-kulturális folyóirat, az Eszmélet főszerkesztője 1993 óta. 2005-ös EBRD igazgatótanácsi kinevezését megelőzően az MSZP háttérintézete, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója volt, szakértőként 1998-99-ben részt vett az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága munkájában, 1999 és 2001 között a Világbank tanácsadója volt a Structural Adjustment Participatory Review Initiative kutatásban. 2003-05-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, 2004 és 2005 között a Kopint-Datorg Rt. igazgatósági tagja. Az MSZP delegáltjaként 2002-2005-ig a Fővárosi Közgyűlés európai integrációs és külügyi bizottságának tagja. Az MSZP közgazdasági tagozatának vezetőségi tagja, 2005 óta tiszteletbeli társelnöke, a József Attila Alapítvány elnökségi tagja. 

A pártba sosem lépett be, de baloldoldali elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt több mint tíz évben magas pozíciót töltött be a párt Közgazdasági Tagozatában. A neoliberális gazdaságpolitika és a Bokros-csomag nagy kritikusa.

Mi vár a biztosjelöltekre? (Oldaltörés)

A jelenlegi 27 tagú Barroso-bizottság mandátuma október 31-én lejárt, de a lisszaboni szerződés hatályba lépése körüli bizonytalanság miatt egy ideig még ügyvezetőként hivatalban marad a testület. A biztosjelölteket a tagállamok kormányai nevezik meg, a portfoliókat az elnökjelölt (ebben az esetben az elnöki poszton újrázásra készülő Barroso) osztja ki a jelöltek között. A Tanács minősített többséggel fogadja el a jelöltek listáját, majd továbbküldi az Európai Parlamentnek (EP) jóváhagyásra. Ezt követően az EP meghallgatja az egyes jelölteket, majd szavaz az egész testületről. A parlament jóváhagyó szavazását követően az új bizottságot hivatalosan a Tanács nevezi ki, amely minősített többséggel határoz.

A lisszaboni szerződés hatályba lépésének utolsó akadálya a cseh ratifikáció volt, amely azért okozott zavart, mert nem lehetett tudni, hogy az új lisszaboni szerződés, vagy a régi, nizzai szerződés alapján áll-e fel az új bizottság. Utóbbi értelmében ugyanis a felállítandó testületnek 27-nél kevesebb tagja lehet. Felmerült tehát a kérdés, hogy mely ország vagy országok mondhattak volna búcsút bizonytalan időre a biztosi posztnak. 

EU-biztosok
Az Európai Bizottság tagjai, akiknek a nemzeti kormányok minisztereihez hasonló tárcáik vannak, s akik ezeken a területeken felelősek a Bizottság munkájának irányításáért. Feladataik teljesítése során mind a nemzeti kormányoktól, mind az Európai Tanácstól függetlenül, az EU egészének érdekeit szem előtt tartva tevékenykednek, ellenőrzik, hogy a hatályos jogszabályokat minden tagállam megfelelően alkalmazza-e. Jelenleg a bizottságnak tagállamonként egy, vagyis 27 tagja – köztük egy elnöke és öt alelnöke – van. Magyarország leköszönő uniós biztosa, Kovács László az adóügyekért felelt, Andor László a hírek szerint a regionális ügyeket viheti, ez a tárca a fejlesztési pénzek elosztásáért felel.
Václav Klaus cseh elnök bejelenti, hogy aláírta az EU
reformszerződését
© MTI

Közben a svéd elnökség jelezte: egészen addig nem kívánja megadni a jelet az új Európai Bizottság kinevezésére irányuló procedúra megkezdésére, amíg nem tisztázódik a lisszaboni szerződés ratifikációja körüli helyzet.

Október végén, a 29-30-án megratott EU-csúcstalálkozón azonban végül sikerült kompromisszummal elérni, hogy Václav Klaus cseh elnök végre aláírja a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát és ezzel az utolsó akadály is elháruljon a megállapodás hatályba lépése elől.

Eredetileg az EU-biztosok névsorát az október 29-30-i EU-csúcsig álltották volna össze, az Európai Parlament pedig novemberben hallgatatta volna meg a jelölteket és a decemberi plenáris ülésen szavazott volna a teljes bizottságról.

A lisszaboni szerződés csehországi ratifikációja körüli bizonytalanság miatt viszont az a forgatókönyv kezdett kirajzolódni, hogy az Európai Tanács az október 29-30-i csúcstalálkozón nem lesz képes még határozni az esedékes személyi kinevezésekről, így a döntést várhatóan a december 10-11-i állam- és kormányfői találkozóra kell halasztani.  Ennek alapján a biztosi testület névsorát is csak november végén - december elején prezentálnák és az Európai Parlament gyorsított ütemben még decemberben sort kerítene a meghallgatásokra, hogy aztán január közepén hivatalosan is szavazzon az új bizottságról.

Ugyanakkkor az október 29-30-i csúcstalálkozón több politikus említést tett  egy rendkívüli csúcs tervéről. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök "november derekáról" beszélt. Konkrétan megemlített azonban egy másik dátumot a csúcsot összegző sajtótájékoztatóján: úgy vélte, a lisszaboni szerződés már december elsején hatályba léphet. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan - lehetőleg a november 3-i ülésén - kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal, Václav Klaus cseh elnök pedig aláírja a cseh ratifikációs okmányokat. Erre pedig már minden remény megvolt, hiszen az EU-csúcson, lényegében elfogadva Klaus követelését, megállapodtak abban: Csehországnak mentességet adnak a lisszaboni szerződéshez szorosan kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól. E mentességet később kell majd ratifikálniuk a tagállamoknak. 

Václav Klaus végül november 3-án aláírta az Európai Unió reformszerződését, miután a cseh alkotmánybíróság szintén aznap kijelentette, hogy a lisszaboni szerződés összhangban van a cseh alkotmánnyal. A BruxInfo szerint tanácsi források azt valószínűsítették, hogy a cseh alkotmánybíróság kedvező döntése, illetve azt követően a cseh ratifikációs törvény Klaus általi aláírása esetén, november közepén – a legtöbbek szerint 12-én, vagy 15-én – a svéd soros EU-elnökség rendkívüli csúcsot hív össze, immár a szerződés majdani végrehajtásából adódó teendők – mindenekelőtt a legfontosabb személyi döntések meghozatala – érdekében.

Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke az EU-csúcson történt megegyezést követően ezt kilátásba is helyezte: amint Klaus aláír, ő maga már másnap megkezdi a konzultációk szervezését az új posztok várományosainak személyéről.
 
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke még csütörtökön, az EU-csúcs első napján kijelentette: az EP-ben november 25-től megkezdődhet a biztosjelöltek bizottsági meghallgatása.

Szabó Zsuzsanna

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán: 3 millió beoltott

Orbán: 3 millió beoltott

Kemenesi: Százezerszer inkább okoz trombózist a koronavírus, mint az AstraZeneca vakcinája

Kemenesi: Százezerszer inkább okoz trombózist a koronavírus, mint az AstraZeneca vakcinája

Különleges kamera kerülhet a Galaxy S22-be, összeállhat a Samsung és az Olympus

Különleges kamera kerülhet a Galaxy S22-be, összeállhat a Samsung és az Olympus