Németországban nem ajánlott a zsidóknak a nyílt utcán hovatartozásukra utaló jeleket, Dávid-csillagot vagy kipát viselni. Közben a rendőrökkel is szembeszegülő muszlim tüntetők láttán sokakban alábbhagyott a „Wilkommenskultur". Franciaországban is sűrűsödnek az atrocitások, pár napja megkéseltek egy zsidó nőt, lakása ajtajára pedig horogkeresztet véstek. Tudósítóink jelentik.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
„Egy helyi lakos látta őket, amikor egy kék csillagot stencileztek egy falra. Azt mondták, hogy egy harmadik féltől kaptak megbízást a munkára, pénzért cserébe, amelyet bizonyított egy orosz nyelvű beszélgetés a telefonjukban” – írta az ügyészség.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
A saját otthonában késeltek meg egy zsidó nőt Lyonban, a bejárati ajtajára horogkeresztet karcoltak. A tettes még szabadlábon van.
A magyar származású holokauszt túlélő azt mondja, baráti körével együtt mindig a menekültek befogadása mellett volt, de ma már szemléletet váltott, mert a sok millió muzulmánnal az antiszemitizmus is jött.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Megbocsáthatatlan, hogy nyugati vezetők fegyverszünetet sürgetnek Gázában, fogalmaz a lap vezércikke.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?
Az Izrael elleni terrortámadás Németországban kettős fogadtatásra talált. Míg a politikai élet egységesen elítélte, Berlin bevándorlónegyedének lakói ünnepelték.
Több száz ilyen eset történt az elmúlt hetekben.
Miközben egyszerre tüntettek Bécsben az Izrael-pártiak és az Izrael-ellenesek, a Kurier főszerkesztője úgy fogalmazott, „a sokáig tagadott párhuzamos társadalom igenis létezik Ausztriában“. Ráadásul azok az ellentétek, amelyeket a Hamász támadása a felszínre hozott, nem csak a politika jobboldal és a spektrum többi része, vagy a bevándorlók és a többség között húzódik.
Egy antiszemitizmus ellen küzdő csoport vádolta meg az énekesnőt azzal, hogy „ódát intézett” a palesztin terrorszervezethez.
Az egyik dublini bolt kirakatában egy Izrael bojkottjára felszólító plakát jelent meg. A közösségi oldalakon ezek után a Lush bojkottjára szólítanak fel.
A román rendőrség bűnügyi eljárást indított az ügyben.
Egy hónap múlva választásokat tartanak a legnagyobb német tartományban, Bajorországban. A kampányhajrában robbant a sztori a miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger antiszemita röpiratáról. A tartományt 1946 óta vezető kormánypárt, a CSU vezetője, Markus Söder hálátlan feladatot kapott: egyben tartani a tábort és a kormányt, miközben a koalíciós párt vezetőjét antiszemitizmussal vádolják. A dolgát az érintett sem könnyíti meg, áldozatként tünteti fel magát, akit a sajtó üldöz, miközben nem csinált semmi rosszat. Az ügy alapjaiban forgathatja fel a német közvélemény viszonyát az antiszemitizmushoz, aminek a szélsőjobb örül a legjobban.
„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam" – írta 1940-ben a kormányzó egy olyan levélben, amelyet azért közölt újra a főrabbi, mert Lázár János szerint Horthy „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona" volt.
Bódi Lóránt Rend a szavakban című munkája a Történettudományi Intézet folyóiratának új számában olvasható.
Nincs az a bűn és mocsok, amely a nagy művészetet érvénytelenítené, és nincs az a nagy művészet, amely a bűn és mocsok súlyából bármennyit elvenne. Ezt éppoly nehéz megemészteni, mint amennyire szükséges. Vélemény.
A kérdéses posztot, míg elérhető volt, Jennifer Aniston is lájkolta.
