A lapok kiadója először még megfelelőnek nevezte, végül többszöri panasz után mégis törölte Nagy M. Boldizsár három cikkét, és elnézést kér a kifogásolt tartalmak közzététele miatt.
Mozgalmas hétfője volt az általa X-nek átnevezett Twitter tulajdonosának. Elon Musk délelőtt megnézte az auschwitzi koncentrációs tábort, délután kiállt Izrael mellett, szerencsétlen helyzetnek nevezte, hogy Gázában sokan halnak meg, és próbálta bizonygatni, hogy már csak azért sem lehet őt antiszemitizmussal vádolni, mert sok zsidó barátja van. Mindezek mellett még arra is jutott ideje, hogy beleszálljon a hagyományos médiába, ami állítása szerint fél tőle.
A milliárdos pár hónappal ezelőtt egyetértően kommentelt az X-en egy antiszemita összeesküvés-elméletet fejtegető poszt alá, ami miatt a Fehér Ház is bírálta.
West egy évvel ezelőtt arról beszélt egy podcastban, hogy "sok dolog van, amit szeret Hitlerben".
A Pennsylvaniai Egyetem vezetője viszont lemondott a hasonló botránya miatt.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az Egyesült Államokban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ.
Az államtitkár szerint David Pressman „nem tartja tiszteletben a magyar emberek döntését".
A budapesti amerikai nagykövet a Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon szólalt fel.
Egy New York-i konferencián a színpadról üzent, a Disney vezérigazgatóját név szerint is megszólította.
A demonstráción részt vett Boris Johnson volt miniszterelnök is.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az USA-ban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ, ahol tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak. Amerikában a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút.
Kovács Zoltán viszont azt állítja, hogy ez nem a Soros család származásáról, hanem az általuk képviselt ideológiáról szól.
Több magyar bank is engedelmes kiszolgálója lett Orbán Viktor törekvéseinek, írja a Die Presse. Megkaphatja-e az EU-s pénzeket a magyar kormány, ha éppen újabb hadjáratot indított az Unió ellen, teszi fel a kérdést a Bloomberg. Mennyire hiteles a magyar kormány deklarált harca az antiszemitizmus ellen, kérdezi a Politico. A Süddeutsche Zeitung szerint a szlovák kormányfő igazolja a megválasztásához kapcsolódó nyugati félelmeket. Egy brit katonai szakértő óva inti a Nyugatot attól, hogy az hagyja elvonni a figyelmét Ukrajnáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A korábban Twitter néven ismert közösségi oldal szerint manipulált a kutatás, amely alapján több nagy hirdetőjüket is elvesztették.
Szigorúbb fellépést kér számos zsidó származású sztár a TikTok vezetőitől a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen.
A gázai háború és Izrael támogatása elfelejtett vagy eddig rejtett törésvonalakat hozott elő az Egyesült Államokban, ahol Joe Biden demokrata elnöknek inkább a saját pártjával gyűlik meg a baja, mint az ebben a kérdésben egységet mutató ellenzéki republikánusokkal.
Németországban nem ajánlott a zsidóknak a nyílt utcán hovatartozásukra utaló jeleket, Dávid-csillagot vagy kipát viselni. Közben a rendőrökkel is szembeszegülő muszlim tüntetők láttán sokakban alábbhagyott a „Wilkommenskultur". Franciaországban is sűrűsödnek az atrocitások, pár napja megkéseltek egy zsidó nőt, lakása ajtajára pedig horogkeresztet véstek. Tudósítóink jelentik.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
„Egy helyi lakos látta őket, amikor egy kék csillagot stencileztek egy falra. Azt mondták, hogy egy harmadik féltől kaptak megbízást a munkára, pénzért cserébe, amelyet bizonyított egy orosz nyelvű beszélgetés a telefonjukban” – írta az ügyészség.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
