A Budapest–Belgrád vasútvonal miatt vette el a MÁV a gyermekét egyedül nevelő anya házát, szerinte ki sem fizették rendesen
A kisajátítási eljárás a nő szerint több ponton is sántít, legalább tízmillióval kaphatnak kevesebbet.
#árak
Már több mint másfélszer akkora a magyar infláció, mint az EU második legnagyobbja
Az EU 18 tagállamában már most egy számjegyű az infláció, 15 százalék fölött egyetlen országban jár: Magyarországon. Itt viszont rögtön 24,5 százalékot mért az Eurostat.
Szeretettel Brüsszelből: Hova menjenek a belgák, ha olcsóbban akarnak bevásárolni?
Az ukrajnai háború árnyéka természetesen a belga bevásárlókocsikig is elér, rakétasebességgel lőttek ki az árak. A belgák egyharmada a környező országokba jár nagybevásárolni, ám szerzőnk összefoglalója szerint az élelmiszerpiaci helyzet még ennél is bonyolultabb a régióban.
A kenyér 61, a gáz és az állateledel 59 százalékkal drágult, a tévé olcsóbb lett – részletesen mutatjuk, hogyan jött ki a 24 százalékos infláció
Az élelmiszerek drágulása befékezett 40 százalék alá, így már csak kicsit rosszabb, mint 1995-ben volt, a gáz árának emelése a helyettesítő termékekét is megdobta, és egyre több szolgáltatásért kell sokkal többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós cikkek árának változásában lehet látni némi jó hírt.
Alig fékez az infláció, mindössze 24 százalékosra lassult
Változatlanul nagyon magas a magyar infláció, és még márciushoz képest is tovább nőttek az árak. Apró jó hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése havi szinten véget ért.
EY: A magyarok kétharmada jutott el oda, hogy több pénzt már nem tud költeni
Egyre nagyobb a fogyasztók bizonytalansága, az ár-érték arány sokkal fontosabbá vált, és most már csak a nyugdíjasok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, mindenki más szinte azonnal eldobja a márkahűséget, ha egy jobb ajánlatot talál – erre jutottak, amikor megmérték, hogyan változtatta meg a nagy infláció a vásárlási szokásokat.
Játék a szavakkal és a számokkal, hogy a magyar gazdaság fejlettsége közelít az európaihoz
Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
Amikor „az árleszállítás növelte dolgozó népünk jólétét, gazdagságát” – az állami akciók nyomában
Piacgazdaságban még nem léptek meg olyat, hogy a kormány előírja a boltoknak a kötelező akciózást, 1989 előtt viszont óriási hírverést tudtak csapni az árleszállításokból. Ezzel persze azt sikerült elérni, hogy óriási sorban állás legyen az árcsökkentett termékekért, az alapanyagok beszállítói gyakran nem tudták tartani a lépést a kereslettel, és a bolti dolgozóknak is néha egész váratlanul kellett átcímkézniük mindent egy-két éjszaka alatt.
Kiszámoltuk, mennyivel fáj jobban az infláció a szegényeknek, mint a gazdagoknak
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
Az elemzőket is meglepte, mennyire nem tudott csökkenni az infláció
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A tojás 74, a vaj 68, a tűzifa 56 százalékkal drágult, a tévé olcsóbb lett – 140 termék árain mutatjuk, hogyan lett 25,2 százalékos az infláció
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Infláció: szemmel alig látható a lassulás, márciusban is meghaladta a 25 százalékot az árak emelkedése
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
Az évtized átverése Orbánék ígérete, hogy a nyugdíjak lépést tartanak az inflációval
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Az EU már elérte Orbán célját, egy számjegyű az infláció – a magyar drágulás a rekorder
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.
A brikett 86, a tojás 79, a vaj 75 százalékot drágult, 140 termék közül egy lett olcsóbb – részletesen mutatjuk, hogyan jött ki a 25,4 százalékos infláció
25,4 százalékos volt az infláció idén februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben.
Csökkenni kezdett az infláció, de még így is 25 százalék felett maradt
Túljutottunk az inflációs csúcson, de túl sok köszönet így sincs a most közzétett februári adatokban: 25,7-ről csak 25,4 százalékosra lassult a drágulás. A szokásosnál enyhébb tél miatt energiára egy kicsit kevesebbet kellett költeni, mint egy hónapja, az élelmiszerek ára viszont a januárihoz képest is nőtt.
Az e-roller és a Pepsi mostantól beleszámít az inflációba, a DVD és a butatelefon nem
A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest–Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.
A brikett 92, a gáz 88, a kenyér 80 százalékkal drágult, az étolaj olcsóbb lett – 140 termék árain mutatjuk, hogyan nőtt az infláció
1996 februárja óta nem látott szintre, 25,7 százalékosra nőtt az infláció idén januárra. A Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző termékcsoport árai alapján számolja ki az inflációt – ezek alapján mutatjuk most be részletesen, hogyan nőttek az árak.
Tovább nőtt az infláció, már 25,7 százalékos volt a drágulás januárban
A háztartási energia 52,4, az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe az év első hónapjában, mint 2022 elején. Változatlanul a magyar infláció a legnagyobb az EU-ban, ráadásul amíg majdnem minden más országban már túl vannak a csúcson, nálunk még gyorsult a drágulás, pedig az enyhe január még abban is segített, hogy decemberhez képest kevesebbet kelljen fizetni a gázért.
A gáz 98, a sajt 83, a kenyér 81 százalékkal drágább, mint egy éve – 140 termék árain mutatjuk, hogyan száguld az infláció
1996 eleje óta nem látott szinten jár az infláció, ráadásul mivel a legdurvábban dráguló áruk között van szinte minden élelmiszer és a rezsi legtöbb összetevője, lehetetlen elmenekülni a drágulás elől.