Csökkent az infláció, de nem annyira, mint a kormány remélte

Tovább lassult az infláció: a Központi Statisztikai Hivatal most adta ki az augusztusi számait, ezek alapján

16,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Azaz most tért oda vissza az infláció, aminél alacsonyabban utoljára tavaly augusztusban állt.

Az, hogy tovább lassult a drágulás üteme, egyáltalán nem meglepő, igaz, ennél a legtöbben egy kicsit alacsonyabb számot reméltek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrég arról beszélt, hogy 16 százalékos inflációt vár augusztusra, a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusa 16,2 százalékos áremelkedés volt. Ez bármikor máskor borzasztóan rossz adatnak számítana (persze az még így is), egyedül ahhoz képest tűnik jónak, hogy az év első három hónapjában még 25 százalék fölötti, de még júliusban is 17,6 százalékos volt a mutató. És persze még így is EU-rekorder a magyar adat tavaly november óta minden hónapban.

Annak, hogy most már lassul az infláció, négy fő oka van:

• tavaly nyáron, amihez most viszonyítjuk az árakat, már nagyon magasak voltak az árak, kimondottan nagy volt az infláció, így ahhoz képest már nem nagyon lehet tovább emelni az árakat,
• a forint sokkal erősebb, mint tavaly ilyenkor volt, hiszen tavaly augusztusban 392-411 forint között mozgott egy euró ára, idén 380-392 között,
• a rezsi ugyan a tavaly ilyenkorinál sokkal magasabb, de a drágulása az év első felében megállt,
• az élelmiszerárak növekedése pedig lelassult, igaz, ebben pont az augusztusi adat jelentett kellemetlen fordulatot.

Részletesen így jött ki a mostani adat:

• a háztartási energia 34,7 százalékot drágult egy év alatt,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 19,8 százalékkal drágult (ezen belül az üzemanyagok 31,1 százalékkal),
• az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal nőtt átlagosan,
• a szolgáltatások ára 13,2 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és dohányáruk 12,7 százalékkal drágábbak,
• a ruhák 6,9 százalékkal.
• a tartós fogyasztási cikkek pedig csak 2,3 százalékkal.

Az, hogy az év végére lemegy az inflációnk 10 százalék alá, gyakorlatilag biztosra vehető (a kormány még úgy tesz, mint ha kérdéses volna, és az ő beavatkozását tenné szükségessé a letörése, hogy aztán annál nagyobbat tudjanak ünnepelni). Vezetünk egy grafikont arról, hogyan állunk, ha 2022 decemberéhez viszonyítjuk az árakat, hiszen az év végi infláció majd ezt fogja jelenteni. Eddig 5,6 százalékos az áremelkedés, de sok más érdekes éven belüli folyamat is leolvasható az ábráról.

Ez az augusztus persze sok szempontból különleges volt. A legfontosabb változás mindenképp az, hogy a hónap elejétől megszűnt a hatósági árak rendszere az élelmiszerboltokban – egyelőre annyi kitétellel, hogy az addig árstopos termékeket maximum a beszerzési áron lehet eladni. Most látszik igazán, hogy a hatósági árak rendszere mekkora káoszt okozott: a kormány másfél éven át piszkálta a piaci folyamatokat, és most megtippelni is nehéz, mennyi időre van szükség, hogy a valós piaci trendre visszaálljunk. A hvg.hu szokásos havi bevásárlókosarában azt láttuk, hogy több, korábban nem árstopos termék saját magától olcsóbb lett júliusról augusztusra, nem egy élelmiszer ára viszont az árstop alól kiszabadulva kilőtt.

Ami a KSH számait illeti: júliusról augusztusra 0,3 százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszerárak, utoljára ennél nagyobb havi drágulást márciusban mért a KSH.

A legdurvább változás a cukornál volt, az árstop alól kikerülve 54,6 százalékkal ugrott meg egyetlen hónap alatt az ára.

A sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1 százalékkal többe került, mint júliusban. A liszt 11,5, a tojás 9,5, a friss zöldség-gyümölcs 5, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek.

Éves szinten ez még mindig drágulást jelent, hiszen 2022 közepén és végén nagyon nagyot nőttek az élelmiszerárak, így a cukor 67,9, a büféáruk 29,6, a csokoládé és kakaóé 25,8, a péksütemények 20,1, a párizsi és kolbász 19,7 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent.

Persze még ennél is nagyobb probléma az, hogy elfogy az emberek pénze, alig van már miből költeni a legszükségesebb dolgokon kívül. A bolti forgalom idén elképesztően nagyot zuhan hónapról hónapra, emiatt aztán a boltok kénytelenek jókora árversenybe belevágni, hogy legyen egyáltalán vevőjük.

Érdekes az is, ami a háztartási energiával történik. Itt a szeptemberi számokban fogunk majd egy óriási zuhanást látni, akkortól hasonlítjuk majd a számokat a rezsicsökkentés elengedése utánihoz. Ekkor fog majd egy nagyon nagyot fékezni az infláció, de érdemes azt is megnézni, ami az óta történt. Tavaly szeptember és november között ugyanis még tovább nőttek az árak, azóta viszont folyamatosan csökkentek, egészen idén júniusig. Logikus: egyrészt sokan megtanultak spórolni, másrészt enyhe volt a tél, azóta pedig ahogy nem kell fűteni, már nagyon könnyű beférni a csökkentett árakat garantáló fogyasztási határ alá. Júniusról júliusra már megállt ez a trend, akkor volt némi emelkedés, júliusról augusztusra pedig 0,3 százalékos volt a csökkenés. Mellesleg a külföldi energiaárak is esnek - bár a háztartások ebből nem profitálnak, hiszen a kormány tartja a tavaly meghatározott árszintet.

Amit még érdemes a mostani számok közül kiemelni:

• A tartós termékek ára kimondottan visszafogottan nő másokhoz képest hónapok óta, ezen látszik a leginkább az, hogy a forint erősebb, mint tavaly ilyenkor volt, hiszen a legtöbb ilyen árut külföldről hozzák be.
• A benzin ára (amelyet még mindig a tavaly ilyenkori 480-assal hasonlítunk össze, egész novemberig) most már nő – egyetlen hónap alatt 8,2 százalékkal –, emiatt nem igazán fékez az „egyéb cikkek” csoport, ahol ez is van.
• És az idei év igazán gonosz áremelkedése a szolgáltatásoké: a szolgáltató szektorban már 2022 decemberéhez képest is 10 százalék fölötti az áremelkedés, a legdurvább ár-bér spirál itt látható.

A fogyasztás visszaesése az élelmiszereknél a leglátványosabb, de nem lehet ugyanezt elhanyagolni a tartós cikkeknél és a szolgáltatásoknál sem. A nem ételt árusító boltok forgalma január és július között 7,6 százalékkal zuhant 2022 első hét hónapjához viszonyítva, vagyis ott is megjelent a probléma, hogy meddig lehet az árakat emelni.

A szolgáltatásoknál pedig nemhogy nem lett túl nagy a forgalom visszaesése, még minimális növekedést is mért a KSH, legalábbis a második negyedévben. Igaz, ez úgy állt össze, hogy a magánegészségügyre, a kommunikációs szolgáltatásokra vagy épp biztosításra költöttek az emberek, művészetre, szolgáltatásokra kevesebbet, és a belföldi turizmus is visszaesett.

Az augusztusnak volt még egy fontos gazdasági pillanata: kijött az egészen rémes GDP-adat a második negyedévről, a 2,3 százalékos visszaesést meglátva az elemzők sorra tették át negatív tartományba az egész éves előrejelzéseiket. A kormánynak és az infláció letöréséért felelős jegybanknak azonban nagyon nincs más választása, mint lefagyasztani a gazdaságot, ha a célja a további inflációcsökkentés: bármilyen, a gazdaságot felpörgető lépés további áremelkedést hozna magával, stagfláció idején pedig – azaz amikor egyszerre esik a gazdaság és tombol az infláció – nem lehet a két problémát egyszerre kezelni, muszáj választani, hogy melyiket oldják meg előbb.

A döntés egyértelmű, először az inflációt próbálják meg egy elviselhetőbb szintre levinni, aztán lehet majd foglalkozni azzal, hogy a gazdasági növekedést beindítsák. Egyelőre nem állunk valami jól – már csak azért sem, mert hiába mondanak az év végére 7 százalék környéki inflációt, 2024-re pedig 5-6 százalékosat, még az is fájdalmasan magas lesz.