Július elsejei indulása óta több mint 650 ezer látogató kereste fel az online árfigyelő weboldalát - büszkélkedett Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke vasárnap, az állami rádióban.

Az arfigyelo.gvh.hu címen elérhető rendszerben 6 kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) mintegy 1200 boltjában, 62 termékcsoportba tartozó élelmiszerek árait kötelesek feltüntetni. A rendszer célja, hogy a felület segítségével a vásárlók eldönthessék, hogy melyik a számukra legkedvezőbb árban lévő, ugyanolyan minőségű termék, és ezt melyik boltban vásárolják meg.

Ezzel a kormány szerint az elsődleges cél a vásárlók megvédése az inflációtól.

Az elnök szerint az árfigyelő rendszer "öldöklő" árversenyt indított a kereskedők között, amelynek bevezetése óta két százalékponttal csökkent az élelmiszer-infláció. Csakhogy ez komoly túlbecsülése az állami oldal jelentőségének, ugyanis az említett látogatottság azt jelenti, hogy áruházanként napi 20 alkalmazott és vásárló néz rá az oldalon feltüntetett árakra. A weboldal iránti érdeklődés ráadásul csökkent az utóbbi időben:

Szinte senki nem nézi az állami árösszehasonlító oldalt, állítólag mégis emiatt csökkent az élelmiszer-infláció

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.

Rigó Csaba Balázs GVH-elnök azt is elmondta, van értelme a rendszer fejlesztésének és bővítésének: újabb kereskedelmi egységek csatlakozásával még nagyobb árverseny várható, és nagyobb látogatottságot érhetnének el.

Egyébként pedig, ha az Árfigyelő látogatottsága nem is magas, az infláció mértéke hazánkban továbbra is kirívó, júniusban 19,9 százalék volt, ezen belül az élelmiszerek 29,3 százalékkal drágultak egy év leforgása alatt.

Eurostat: Triplája a magyar infláció az EU-átlagnak, majdnem kétszerese a második legrosszabbnak

Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.

A GVH cikkünkre reagálva vasárnap arról tájékoztatott, hogy egy induló portál esetében egy hónap alatt több mint 650 ezer egyedi látogató szerintük nem tekinthető „szinte senkinek”, és szerintük Rigó Csaba Balázs szavaiból sem vonható le ez a következtetés.

A hvg.hu szerint ugyanakkor az, hogy a statisztikákból amúgy is kiolvasható átlagos napi 21 ezres látogatószámot a GVH-elnök megerősítette, az alacsonynak mondható népszerűséget erősíti, hiszen ez azt jelenti, hogy

mintha az érintett 1200 boltban – amelyek között hipermarketek is vannak – az alkalmazottak és a vásárlók közül naponta húszan ránéznének az oldalra.

A GVH egyúttal azt is közölte, egy munkacsoport “már dolgozik az oldal továbbfejlesztésén, ami kiterjed a funkcionális fejlesztésre, illetve a napi szinten figyelt termékkör bővítésére is, amihez a fogyasztói visszajelzéseket is felhasználják”.

A multik az igazi spekulánsok vagy a kormány? Ez a hvg.hu júliusi bevásárlókosara

Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.