1998 első hónapjai óta nem volt olyan magas infláció, mint most, 15,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a maginfláció pedig 19 százalékosra ugrott. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek.
Röviden a válasz igen, sőt ha gázolajat akarunk venni, akkor bármelyik szomszédos országban olcsóbban jutunk hozzá.
Az egész Európai Unióban sehol nem drágult annyira a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin, de a lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer, mint Magyarországon, és ez még mindig csak egy nagyon kis része a listának. A majdnem háromszáz tétel közül, amelyből az Eurostat kiszámolja az inflációt, 242-ről van magyar szám, ezek közül 98-ban az unió három legdurvábbja között van a magyar drágulás. Tételesen néztük végig, miben akkora az itteni áremelkedés, mint sehol, vagy szinte sehol máshol.
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Szpojler: ez az árazás bizony nem a magyar pénztárcákra lett kitalálva.
Rég nem látott szintre nőtt az európai infláció, az áremelkedést a kontinens keleti része húzza fel igazán.
A mostaninál is sokkal durvább, az EU legmagasabbja volna a magyar infláció az állami beavatkozás nélkül – számolt a GKI.
A nyugdíjakat évről évre megemelik annyival, amennyi az infláció, ez azonban most azt jelenti, hogy az élelmiszerek árának száguldását nem tudják követni a nyugdíjak. Ráadásul hiába ad a kormány év közben extra nyugdíjkiegészítést, amikor igazán elszálltak az árak, akkor még a szándékosan alultervezett inflációval megemelt nyugdíjból kellett valahogy kigazdálkodni a drágább ételt.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
A benzinkutak sorra vezetnek be mennyiségi korlátozást; az élelmiszerek kapcsán a kisboltosok panaszkodnak arról, hogy nem tudnak elég terméket venni a nagykereskedőktől; új törvényjavaslatok sorát nyújtották be nemcsak a vármegyékről és az ispánokról, hanem az adókról, a dohánypiacról és a vagyonnyilatkozatokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már akkor is durvának érezték a magyarok az inflációt, amikor a kanyarban sem volt a háború, azóta pedig csak rosszabb lett a helyzet – derült ki a Cetelem Körképből.
A 140 termékcsoportból, amelyből a KSH összerakja az inflációs számot, 78-ban is 10 százalék fölötti volt a drágulás. Összegyűjtöttük, mi húzta igazán fel az inflációt, és mi volt az a néhány tétel, amelynek csökkent az ára.
1999 decemberében volt utoljára nagyobb infláció, mint most, amikor 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben. A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, ott átlagosan 18,7 százalékos a drágulás, de a tartós fogyasztási cikkek ára is 10 százalék fölött nőtt.
Sikerült elfogadtatni az uniós olajembargó tervét, de úgy, hogy a magyar kormány újabb haragosokat szerzett; céges beszámolók tömegeit tették közzé; egyre inkább elszakadnak a hatósági árak a piaciaktól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megállíthatatlanul nőnek a termelői árak, ez pedig átszivárog azokba az árakba is, amelyeket a vásárlóknak ki kell fizetniük.
Ha túl nagy az infláció, írjuk törvénybe, hogy nem lehet az – rengeteg példa volt a történelemben, amikor egy politikus úgy gondolta, ez jó ötlet lesz. Általában évekbe telt kezelni a károkat egy ilyen után, de egy-egy olyan eset is volt, amikor az óvatosan bevezetett árszabályozás egy ideig működött, és csak kisebb nehézségekkel lehetett kijönni belőle.
A hvg.hu utánajárt annak, hogy mire számíthatunk az idei balatoni nyári szezonban.
Aki kétszer akkorának érzi az inflációt, mint amilyen adatot a KSH kiad, az megnyugodhat, pontosan ugyanannyira lő félre, mint a legtöbb ország legtöbb polgára, amikor az árak emelkedéséről kérdezik. Az infláció érzékelése, a valódi drágulás és az inflációs várakozás gyakran látványosan eltérnek, ráadásul önbeteljesítő jóslatként az inflációs várakozás valóban tovább emelheti az árakat.
Épp 10 százalék alatt maradt az infláció, azonban a drágulást senki nem ússza meg, a legdurvábban az élelmiszerek ára lőtt ki.
