Az érveléséhez számokat is közlő MKIK szerint a mesterséges árszabályozás kivezetésére a legjobb alkalom nyáron lett volna, de a további késlekedéstől csak még nagyobb kockázat várható.
Az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé – írta csütörtöki közleményében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Emlékeztettek arra is, hogy ez az álláspontjuk 2026. február óta változatlan.
A kamara jelezte: tudomásul veszik a kormány döntését a vállalkozók kötelező éves hozzájárulásának eltörléséről. Sőt emlékeztettek: ők már korábban is felvetették, hogy a vállalkozókat kevésbé terhelő megoldást kellene találni.
Mint írták, az árrésstop kivezetése gazdaságilag megalapozott, és jelenleg inflációs szempontból is kezelhető, „versenyképességi oldalról pedig határozottan sürgető” lenne.
A jelenlegi gazdasági környezetben a Kamara szerint indokolt megkezdeni a szabályozás kivezetését. A szakmai szervezetek által megfogalmazott érvek szerint a kedvezőbb inflációs folyamatok, a termelői árak csökkenése, valamint a jegybanki értékelések egyaránt nagyobb mozgásteret teremtenek ahhoz, hogy az árréskorlátozás megszüntetése ne veszélyeztesse az árstabilitást – közölték.
Ennek alátámasztására több adatot is felhoztak.
A kamara szerint ezek alapján a kivezetés legoptimálisabb időpontja nyáron lett volna, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a további halogatás csak egyre több gazdasági kockázattal jár.
A tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit, növeli az importnyomást, és feszültséget okoz a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők körében – figyelmeztettek. Hozzátették, a vállalkozások számára kívánatos kiszámítható környezet és a fogyasztók által elvárt árstabilitás kettős célja csak akkor érhető el, ha a rendkívüli szabályozásokat fokozatosan a normális piaci mechanizmusok váltják fel.
Nyílt levélben fordult az országos kamara elnöke ellen négy megyei és egy városi kamara első embere.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
