Decembertől már 44 élelmiszerterméknél él az árrésstop, végignéztük, vajon milyen logika alapján választotta ki a kormány, hol él a korlátozással. Nem lettünk sokkal okosabbak.
Decembertől még 14 terméket sorolnak az árrésstop hatálya alá.
Az érintett termékek sorát pedig újabb 14 élelmiszertétellel egészítik ki.
Teljesültek azok a feltételek, amihez a kormány korábban kötötte az intézkedés kivezetését, figyelmeztetnek a kereskedők.
A magyarok több mint fele átlát az árréstopos ködösítésen, ha a drágulásról van szó, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A nagy multiknál összességében tavaly nemhogy nyereség nem volt, de minden 100 forint értékesítés után 40 fillér veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Vagyis az árrésük már tavaly sem fedezte a költségeiket – erre tette rá a kormány az árrésstopot.
Elindult a Közös költség, a HVG új gazdasági podcastje, amelyben arra keressük a választ, hogy egy gazdasági esemény hatása hogyan jut el lépésről lépésre a pénztárcánkig. Mindebben szakértő vendégeink lesznek a segítségünkre. Az első adásban Pitner Gábor vendége Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, akivel az árréstop meghosszabbításának hatásairól beszélgetünk.
Zsigó Róbert szerint a multik „elveszik” a családok és az idősek pénzét, és amíg „nem értik meg”, hogy ezt nem tehetik, addig marad az árrésstop. A kormány az élelmiszer-kiskereskedelemben 10 százalékos, a drogériáknál 15 százalékos árrést tart elfogadhatónak.
Nyilván nem egy korszakalkotó felfedezés, hogy a jelenleg hatalmon levő két rendszer (Szerbiában, illetve Magyarországon) között sok a hasonlóság. És az a feltételezés sem igényel túl nagy képzelőerőt, hogy a két vezető politikus, Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Aleksandar Vučić államelnök gyakori találkozói során intenzív eszme- és tapasztalatcsere zajlik az egyes hatalomtechnikai intézkedések eredményességét illetően. Szeretettel külföldről sorozatunk cikke.
Ismét meghosszabbította az élelmiszerekre, illetve a háztartási és piperecikkekre vonatkozó árrésstopot a kormány. Az új határidő 2025. november 30. A március közepén ideiglenesen másfél hónapra bevezetett intézkedésnek a jövő évi választások előtti kivezetésében a második határidő-hosszabbítás után egyre kevésbé bíznak a piaci szereplők.
Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely november 30-ig meghosszabbítja az intézkedést, ami havi szinten összesen 13 milliárd forint veszteséget okoz a kiskereskedelmi szereplőknek.
A Kereskedelmi Szövetség szerint nem old meg semmit az árrésstop meghosszabbítása.
Az intézkedés nem csökkenti az inflációt, a negatív hatásai viszont egyre súlyosabbak.
A miniszterelnök a bejelentést a zártkörű Harcosok Klubja Facebook-csoportban tette.
A tejtermékeket és a tojást vizsgálta a hatóság. Kiderült, hogy a beszállítói árak emelkedtek meredeken, ami már az árrésstop előtt is sokszor veszteséges értékesítésre kényszerítette a kiskereskedőket.
Hiába nőtt a bolti forgalom, a növekedés elmarad a reálbérekétől, ez a vásárlói elbizonytalanodás jele a szervezet szerint.
Az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó ellenére csökkentette veszteségét a Tesco, de így is a második évet zárta veszteséggel.
A kormány is elismerte már, amit az agrárkutatók régen mondanak: az aszály miatt nőhet a drágulás. Az árakat azonban más tényezők is mozgatják.
A jól keresők szerint olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a nyugdíjasok többsége viszont nem csak egyszerűen drágulást érez, hanem abban is biztos, hogy ezt az árrés szabályozása okozta.
Sok a bizonytalanság a kormányzati árkorlátozások, az időjárás és a munkaerőpiaci folyamatok miatt – mondják elemzők az inflációs adat publikálása után.
