Öt év alatt másfélszeresére drágult a HVG karácsonyi menüje

Kell ennél szebb karácsonyi ajándék? Az elmúlt egy év legkedvezőbb inflációs adatát tette közzé december 9-én a Központi Statisztikai Hivatal: az adatok alapján átlagosan 3,8 százalékkal nőttek az árak 2024 és 2025 novembere között, az élelmiszerek átlagosan 3,2 százalékkal drágultak – viszont, ha ebből kivesszük a vendéglátásban tapasztalható 9 százalékos áremelkedést, igazából oda jutunk, hogy a boltban átlagosan csak 0,6 százalékkal kellett novemberben többet fizetnünk, mint egy évvel korábban.

Ennek a hátterében nem nehéz meglátni azt a hősies munkát, amelyet a kormány végez az inflációs kosár csaknem harmadát kitevő élelmiszerek olcsósításáért – azt viszont jól tudjuk már, mihez vezet, hogy egyes termékeket olcsóbban kénytelenek adni: más termékek árán próbálják a kereskedők behozni a veszteségeiket. Vagyis az élet nem áll meg, legfeljebb azoknak, akik beérik a korábban árstopos, most pedig árrésstopos termékek vásárlásával.

Karácsony előtt viszont az ember nem ilyen: sok olyan termék kerül a vásárlók kosarába, ami egyébként egyáltalán nem vagy legalábbis nem ekkora mennyiségben. Mellesleg ez az az időszak is, amikor kevésbé nézzük, mire költünk, így talán kevésbé is tűnik fel, ha magasabb lesz a végösszeg.

Fülöp Máté

Na de vajon magasabb lett, mint tavaly?

A HVG munkatársai 2017 óta mérik fel ugyanannak a karácsonyi menüsornak a bekerülési költségét. A menüben van töltött káposzta, pulykasült, halászlé és mákos bejgli, benne olyan alapvető összetevőkkel, amelyeknek az árát a kormány 2022 óta előszeretettel korlátozza, és olyanokkal, amelyeknek az ára sok tényezőtől függ a forint árfolyamától az időjárásig.

Tegyünk azonban úgy, mintha egy normális piacgazdaságban élnénk, ahol az árakat a piaci viszonyok szabják meg. Sok termék esetén vélhetően akkor is hasonló folyamatokat látnánk, mint most, legfeljebb nagyobb amplitúdóval. A baromfihús ára például minimálisan nőtt, ám eközben a tojásé jelentős dráguláson ment át az elmúlt időszakban. A csomagolóhelyi árak (a nagykereskedelmi árak) csaknem 30 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis nem a kiskereskedők az „árdrágítók”, a terméket már ők is magasabb áron szerzik be. A drágulás Magyarországon magasabb, mint az európai átlag – miközben az árakat ugyanaz mozgatja, elsősorban a világban nem múló madárinfluenza-járvány. Van még egy dolog, amiben eltér a hazai piac a többi európaitól: nálunk nem az import erősödött, hanem az export, ami arra utal, hogy a növekvő európai árszint miatt a hazai termelők szívesen viszik külföldre a termékeiket – igaz, ezáltal itthon meg a kínálat szűkül.

Épp ellentétes folyamatokat láthatunk egyes tejtermékeknél, elsősorban a vajnál, amelynek az ára jelentősen esett az elmúlt hónapokban. A nyerstej ehhez képest épphogy drágult. Hasonló ellentmondásokkal szembesülünk a napraforgóból készülő két alapélelmiszernél: amíg az étolaj kitartóan drágul (az árrésstop ellenére 10 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt), a margarin csaknem 30 százalékkal olcsóbb a legfrissebb inflációs adat szerint.

A sertéshúsnál a termelők jóval kevesebb bevételre számíthatnak a nemzetközi piacokon (és ennek megfelelően itthon is) most, mint egy éve, miközben a takarmányárak folyamatosan nőnek. Utóbbi fontos magyarázata az, hogy idén igazán pocsék volt az időjárás: a gyümölcstermést a tavaszi fagy, minden mást pedig az aszály tizedelt. A vízhiány meghatározta a haltenyésztők lehetőségeit is, ehhez képest a halárak alapvetően nem változtak egy év alatt. A termelők ezt annak tudják be, hogy a meleg ősznek köszönhetően a karácsonyi fogyasztás javát kitevő pontyok nagyobbra tudtak nőni.

Reviczky Zsolt

Összességében tehát vegyes a kép, ha pedig hozzávesszük az év közben bevezetett, december 1-jétől pedig kibővített árrésstopot, igen nehéz megjósolni, hogy a tavalyi évhez hasonlóan stagnálást látunk-e a karácsonyi menü bekerülési költségénél, vagy épp ellenkezőleg: megint csak drágulással kell szembesülnünk. Nos, összességében sajnos utóbbit tapasztaltuk december elején a hazai nagy boltláncoknál: karácsonyi menünk most nagyjából 5 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. Amíg tavaly a négy fogás (vajjal) 15 575 forintból jött ki, idén átlagosan 16 122 forint volt a végösszeg. Jócskán megdrágult a pulykahús, a savanyú káposzta, a sertés és a tojás is, illetve kilőtt a mazsola ára. Olcsóbb lett viszont több zöldségféle, az elmúlt években igen hektikusan mozgó vaj és a margarin is. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb termék esetében még nem értük el a 2022 végi csúcsot, de már erősen karcolják az árak azt – a kivétel a pulyka, ahol 70 dekát három éve még átlagosan 1905 forintért tudtunk beszerezni, most pedig ez az ár 2100 forint fölé került.

Ha vacsoránk árát nézzük, akkor összességében az árszint már alig marad el a három évvel ezelőttitől: akkor 16 270 forintra kalkuláltuk a karácsonyi menü költségét, most ez a végösszeg 16 122 forint.

Ennél sokkolóbb a különbség, ha az öt évvel ezelőtti árakkal vetjük össze a maiakat. 2020 karácsonya hosszú idők óta talán a legszomorúbb volt a Covid-járvány miatt elrendelt zárlat következtében, az árak viszont jóval vidámabbak voltak a mostaninál: öt év alatt 63 százalékkal nőtt az az összeg, amennyiből a karácsonyi menünk kijön. (Ez egyébként még kedvezőbb is az élelmiszerek átlagos drágulásával összehasonlítva, ott ugyanis ebben az időszakban a 80 százalékot is meghaladta az infláció.) És ha igazán el akarunk szomorodni, még egy adat: 2017-ben, amikor először felmértük karácsonyi kosarunk árát, az átlagos szint a mostaninak alig volt több, mint a fele: akkor 8210 forintból jött ki minden szemben a mostani 16 122 forinttal.