Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A februári infláció az MNB által meghatározott 2-4 százalékos célsáv alá süllyedt, az élelmiszerárak pedig 3,2 százalékkal csökkentek 2025 februárjához képest, amivel
végképp beigazolódott, hogy az árrésstop hosszú fenntartásával a kormány túllőtt a célon, az intézkedést legkésőbb novemberben ki kellett volna vezetni a rendszerből, hiszen minden egyéb hatása káros a fogyasztókra nézve – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Kozák úgy véli: az árrésstop eleve nem volt alkalmas az élelmiszerárak kordában tartására, a valódi probléma ugyanis nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer-termelők és beszállítók felől érkező költségalapú árnyomás. A kormány az intézkedést legutóbb február végén hosszabbította meg május végéig.
Hozzátette: emiatt az árrésstopnak tartós pozitív hatása nem is lehetett, káros hatásai viszont a vásárlókra ütnek vissza. „A nagy élelmiszerláncok a veszteségeik miatt nem tudnak igazán jó akciókat indítani és fejlesztéseket végrehajtani, a kisebb boltok forgalma pedig visszaesik, mert a mesterségesen nyomott árak miatt a vevők inkább a nagy láncokba járnak vásárolni.”
A kiskereskedelmi láncok érdekeit képviselő szervezet főtitkára szerint az árrésstop emellett strukturális problémákat is okozott: a kiskereskedelem elvesztette az eszközeit a piaci feszültségek tompítására,
a szektor eleve torzított árszerkezettel, és emiatt a rendszerbe beépített rugalmatlansággal néz szembe az előtte tornyosuló kihívásokkal, például a tej- és tejterméklánc feszültségeivel, vagy a készülődő energiaválsággal.
