Az EU 2026-os drogjelentése szerint a kokain továbbra is nagy mennyiségben éri el Európát, miközben a csempészek egyre inkább a nagy kikötőkről kisebb kikötőkre, tengeri rakományok átadására, drónokra és összetett rejtőzködési módszerekre támaszkodnak. A fogyasztói oldalon a szociális ellátórendszereknek már nem egy-egy kábítószerre, hanem nagyobb tisztaságú, erősebb és gyakran kevert anyagokra kell reagálniuk.
2018 óta van velünk, formálódik, fejlődik, javul: a deepfake eredetileg olyan mesterséges intelligenciával létrehozott tartalom, amiben valakinek – kezdetben döntően híres emberek – arcát vagy hangját imitálni, cserélni tudják egy másik személyére. Ma már azonban bőven elegendő vizuális adat áll rendelkezésre, így bárki vagy bármi az áldozatául eshet.
Miközben Magyarországon a drogfogyasztók büntetésének fokozása és a kábítószerekről zajló konstruktív társadalmi párbeszéd kormányzati ellehetetlenítése zajlik 2025-ben, addig a csütörtökön Lisszabonban bemutatott 2025-ös EU-drogriport megbízható adatokkal igyekszik a bel- és igazságügyi munka mellett a egészségügyi szempontokat, ártalomcsökkentést, kannabiszlegalizációt sőt, a pszichedelikus kutatásokat is elősegíteni a tagállamokban.
Olyan automatát helyeztek üzembe Cincinnatiben, amivel a gyógyszer-túladagolás esetenként végzetes következményeit megelőző készítményekhez lehet hozzáférni.
A háztartási tűzesetek jó részét megelőzhetjük, de mit tegyünk, ha mégis baj van? Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnaggyal beszélgettünk a leggyakoribb háztartási tűzesetekről, hogy hogyan kerüljük el őket, és arról, hogy hogyan kezeljük, amikor már bekövetkezett a probléma?
Egy ideális világban a boltok polcairól csak olyan termékeket emelhetnénk le, amivel a lehető legkevesebbet ártunk a Földnek. De addig, amíg ez csak egy álom marad, fogyasztóként kell minél többet megtennünk a környezetvédelemért, illetve az ártalomcsökkentésért. Néhány apróság is rengeteget számít, és hamar rájöhetünk, hogy az új szokások csak elsőre tűnnek körülményesnek.
Cikkünkben végigvesszük, milyen diszkriminációs attitűdöt hordozhat magában a dohányzás jelensége társadalmunkban. Dohányos, illetve nemdohányos felnőtteket kérdeztünk, érte-e őket pozitív vagy negatív megkülönböztetés amiatt, mert cigarettáznak vagy éppen azért, mert nem.
Ma már nem lehet elmenni a szmog, a légszennyezés és a dohányzással kapcsolatos kérdések mellett, hiszen modern társadalmunk legfenyegetőbb problémái közé tartoznak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan tájékozódjunk, milyen lehetőségeink vannak az ártalmak csökkentésére. Mert nem felejthetjük el, hogy mindannyiunk felelőssége egy élhető bolygó átörökítése a következő generációkra.
Tudja, hogy hány szál cigarettát szívnak el naponta a Földön? És azon gondolkodott már, hogy a magyar felnőtt lakosság mekkora része dohányzik? Valóban a nikotin a legnagyobb ellenség? Mit tehetünk az ártalomcsökkentés érdekében? Töltse ki kvízünket, ahol minden kérdésre választ kap!
Hazánkban is rengeteg embert érint, mégis mintha keveset beszélnénk róla, hiszen érzékeny terep a függőség. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Mikortól beszélhetünk függőségről? Az alkoholproblémák mellett mekkora gondot jelentenek Magyarországon a dohányzás okozta ártalmak, illetve az egyéb addikciók? Dr. Petke Zsolt addiktológus, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa válaszolt a kérdéseinkre.
