Zöld tippekkel segítünk, hogy már ma fenntarthatóbban élhessen

„Ha nem kezdünk el fenntarthatóbban fogyasztani, akkor nem fogjuk elérni az európai zöld megállapodás által kitűzött célokat. Ez ennyire egyszerű” – mondta nemrég Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa. A körforgásos gazdaság jegyében az EU arra törekszik, hogy a vásárlók könnyebben tájékozódjanak egy-egy termék várható élettartamáról: a cél, hogy minél inkább környezetbarát döntést hozhassunk. Mind a napi bevásárlásnál, mind az elektronikai termékeknél törekedhetünk a környezettudatosságra, illetve otthon szintén sokat tehetünk a Földért.

Gyűjtsük szelektíven a szemetet!

Egy összesítés alapján az Európai Unióban két és fél milliárd tonna szemetet termeltek a 2016-os évben, aminek a 8,5 százalékáért a háztartások voltak felelősek. 2018-as adatok szerint egy fő átlagosan 381 kilogramm szemetet termelt itthon, a vizsgált évet megelőzően pedig az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya 35 százalék volt. Hogy egy kicsit közelebb kerüljünk a 2025-ig kitűzött 55 százalékos célhoz, már ma tehetünk egy-két lépést.

Budapest teljes területén házhoz megy a szelektív hulladékgyűjtő, így még egyszerűbb a dolgunk, csak külön zsákokba kell rendeznünk a papírszemetet, a műanyagot, fémet és az italoskartonokat (Tetra Pak). Utóbbit január elsejétől a sárga fedelű kukákba kell dobnunk. Ha külön gyűjtjük a szemetet, az már egy remek kezdet, de rá kell szoknunk, hogy a legtöbbször nem dobhatjuk ki egyből a papírt vagy a műanyagot. A tejesdobozokat vagy a konzerveket öblítsük ki, az olajos részek ne kerüljenek a többi közé: a pizzás doboz zsírfoltos alját például tépjük le a fedeléről, hogy újra lehessen hasznosítani. Ha elbizonytalanodunk, az FKF honlapján részletes leírást találunk, mi kerülhet egyes szelektív gyűjtőkbe, és mi nem. A hungarocell például a kommunális kukába való, ha pedig valami kérdéses, keressük az újrahasznosításra vonatkozó piktogramot. Sajnos nem minden csomagolóanyag szelektív, az FKF a következő műanyagokat várja a sárga hulladékgyűjtőkbe: PET (1-es kód), HDPE (2-es kód), LDPE (4-es kód), PP (5-ös kód).

A színes és fehér üveget az úgynevezett gyűjtőszigetekre tudjuk elvinni – csak Budapesten több mint százhúsz ponton adhatjuk le ezeket. Sok helyen fogadják a használt elemeket és villanykörtéket, de ha egyéb veszélyes hulladékot, nem használt elektronikai cikket halmoztunk fel, azokat hulladékudvarokba vigyük.

A zöld hulladék komposztként végzi, de ezt már mi magunk, akár lakásban is megoldhatjuk. Otthoni komposztálókkal kísérletezhetünk, hogy a konyhai szemétből beltéren legyen szerves talajkondicionáló. Ráadásul mindez szagmentesen működik a profibb szerkezetek segítségével. Ha nincs lehetőségünk otthon komposztálni, Budapesten számos közösségi komposztálót is találunk!

Kevesebb szemét, boldogabb élet

A zerowaste-mozgalom szerencsére évek óta egyre népszerűbb, és sokan a maguk módján igyekeznek minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni maguk után. A csomagolásmentes boltok nagy segítséget nyújtanak, hogy ne vigyünk haza magunkkal fölösleges csomagolóanyagot, de ha nagyobb üzletbe látogatunk, jó, ha viszünk magunkkal saját zacskót, valamint zöldséghálót.

A környezetbarát háztartás azonban nem áll meg a konyhában és a termelői alapanyagoknál. Bátran visszanyúlhatunk nagymamáink praktikáihoz, ha tisztítószerekről van szó: az ecet, a szódabikarbóna vagy a citromsav például nem hiányozhat a polcunkról, ha elköszönnénk a megszokott tisztítómárkáktól. De ha egyelőre nem főzünk magunknak folyékony mosószert otthon, akkor is választhatunk olyan termékeket, melyek kevésbé ártanak a Földnek, vagy legalábbis újrahasznosított csomagolásban kerülnek a boltok polcaira.

Sokakat először elijeszthet, hogy a zero waste-ként árult termékek olykor a megszokott ár többszörösébe kerülnek, viszont nem mindegy, hogy egy-egy tárgyat meddig használunk. Egy fémborotvát jó eséllyel nem kell havonta cserélnünk, ahogy egy jó minőségű ruha is tovább tart a fast fashion daraboknál, de a vintage vagy használt ruhák vásárlásával is tehetünk azért, hogy egy ruhadarab ne kerüljön egy viselés után a szeméttelepre.

A zero waste nem feltétlenül ott kezdődik, hogy felvásárolunk minden környezetbarát opciót a többször használatos szívószáltól kezdve a textil uzsonnás táskáig, hanem ott, hogy először sorra vesszük, mire van tényleg szükségünk és mi található a háztartásunkban, amit fel tudunk használni. Mondjunk búcsút a fölösleges tárgyaknak, és minimalizáljuk a szükségeseket. Hasznosítsuk újra a régi műanyag dobozainkat, minél kevesebb kemikáliát tartalmazó terméket válasszunk, és a hűtőt is nézzük át. Lehetőleg ne vásároljuk túl magunkat, írjunk listát, mielőtt a boltba indulunk, és gondoljuk át, hogyan tudunk minden maradékot megmenteni. Amit pedig már nem fogyaszt el a család, azt fagyasszuk le.

Tudatosabban a Földért

Minél körültekintőbben választjuk meg az ételeinket, annál többet tehetünk a bolygónkért. Ha visszafogjuk a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását vagy éppen kevesebb gyorsételt fogyasztunk, azzal hozzájárulunk a fenntarthatóbb világhoz. Főzzünk minél többször magunknak, és csökkentsük az ebédrendelések számát: így nemcsak a pénztárcánk jár jobban, hanem azt is pontosan tudjuk, hogy mit eszünk meg.

Bár sokan nem is gondolnák, de a rossz szokásaink is ártanak a Földnek. A dohányzásról mindenkinek elsőre a vitathatatlan egészségkárosító hatása jut eszébe, pedig a környezetnek is komoly terhelést jelent, így az ártalomcsökkentés lehetőségei mellett elengedhetetlen erről is szót ejteni. Égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik, ami nemcsak ránk, de a környezetünkre is hatással van. Ezen felül az eldobott csikkek hozzájárulnak a talaj és a vizek szennyezéséhez, ezért fontos, hogy semmiképpen ne dobjuk el a csikket, hanem helyezzük a kijelölt szemetesbe vagy csikkgyűjtőbe. Ma már elérhető többféle, zsebben is elférő, hordozható hamutál és csikktartó, hogy akkor se kelljen eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető hamutartó sem a környéken.

A dohányosok az ártalomcsökkentés érdekében tájékozódhatnak olyan füstmentes alternatívákról, amelyeknél nem kerül égéstermék a levegőbe, a talajba és a vizekbe sem.  A legjobb természetesen, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már rászoktunk, akkor minél előbb tegyük le a cigarettát, hiszen csak így kerülhetők el teljes mértékben a dohányzás okozta ártalmak. Ha pedig valamiért nem szokunk le, akkor figyeljünk arra, hogy a csikket soha ne dobjuk el, illetve tájékozódjunk az ártalomcsökkentésről, például, hogy milyen füstmentes alternatívák léteznek. Utóbbiakkal ugyanis sokat tehetünk az ártalomcsökkentés érdekében, hiszen a jelenlegi tudományos ismeretek alapján a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak. Azt viszont ne felejtsük el, hogy kockázatmentességről szó sincs, hiszen a füstmentes termékek többek között nikotint tartalmaznak, ami egy erős függőséget okozó anyag, illetve megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Azt is fontos tudni, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek.

Zöldebben az utakon

Ha már ráléptünk a zöldebb és tudatosabb élethez vezető útra, valamint az ártalomcsökkentésért szintén sokat teszünk, nem árt újragondolni, hogyan jussunk el A-ból B-be a mindennapokban. Vannak helyzetek, amikor nehezen kerülhetjük ki az autós vagy éppen a repülős utazást, de sokszor pusztán megszokásból pattanunk kocsiba. Ha tehetjük, váltsunk néha biciklire, de rövidebb távokon sétálhatunk is! A hosszabb, belföldi – sőt, külföldi – utaknál pedig fontoljuk meg a vonatot.

Amikor muszáj autóba ülnünk, próbáljunk meg ne csúcsidőben a dugóban araszolni, és fontoljuk meg a telekocsizást, hogy ne egyedül üljünk az utastérben. Rengetegen vásárolnak saját autót, amit egyre kevésbé bír el a város, éppen ezért – ha nem egy sokfős családot menedzselünk – új jármű helyett adjunk esélyt a közösségi autózásnak. Aki pedig megteheti, válasszon elektromos vagy hibrid kocsit, hogy minél kevésbé terheljük a környezetet.

Mindenki a saját életéhez és lehetőségeihez mérten alakítson a szokásain. Vegyük sorra, mekkora a károsanyag-kibocsátásunk, és hol tudunk zöldebb opcióra váltani. Ha szép az idő, sétáljunk be a munkahelyünkre, a szokásos rendelés helyett csomagoljunk magunknak hetente párszor ebédet, a rossz szokásainknál legyen az ártalomcsökkentés a cél, nézzük meg, milyen szuper vonatutakon járhatjuk be Európát, illetve hogyan taníthatjuk meg a legkisebbeknek, hogy ne halmozzanak fölösleges tárgyakat, és vigyázzanak a bolygónkra. Csak egy van belőle.