Melyik a foci-vb legmenőbb meze? 48 csapat, 96 dizájn, és minden, amit tudni érdemes róluk
Összegyűjtöttük a résztvevő válogatottak első és második számú mezeit, és próbáltuk megfejteni, mi inspirálta a tervezőiket. Szavazzon a legszebbre!
Kontinensünk drogpiaca nem omlik össze a rendőri nyomás alatt, hanem átalakul – ez legfontosabb következtetése a kedden Brüsszelben bemutatott 2026-os European Drug Reportnak, amelyet a lisszaboni székhelyű uniós drogügynökség készített el idén 31. alkalommal. Félrevezető arról értekezni, hogy több vagy kevesebb illegális drogot foglalnak le Európában. Sokkal kritikusabb megállapítás az, hogy a piac már nem ott és nem úgy mozog, ahol a hatóságok néhány évvel ezelőtt várták.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) keddi sajtótájékoztatóján Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős biztos úgy fogalmazott: a kokain ma könnyebben hozzáférhető, mint bármikor korábban. Ez azért fontos, mert papíron a 2024-es adat akár megnyugtató is lehetne: az EU-ban lefoglalt kokain mennyisége 419 tonnáról 330 tonnára esett vissza. A lefoglalások száma viszont 95 ezerről 97 ezerre emelkedett, vagyis nem a piac zsugorodásáról, hanem kisebb, szétszórtabb szállítmányokról és gyorsan adoptálódó csempész módszerekről van szó.
A nagy kikötők továbbra is kulcsszerepet játszanak. A kokaint még mindig tengeri konténerekben hozzák be nagy tömegben, de a hatósági nyomás miatt a hálózatok kisebb kikötőket, tengeri átadásokat, gyorshajókat (speedboat), félig vízbe merülő tengeralattjárókat, drónokat és kifinomult rejtőzködési technikákat használnak. A sajtótájékoztatón az egyik kérdés éppen Spanyolországra vonatkozott, amely 2024-ben az európai kokainmennyiség közel 40 százalékát és a kannabisznövény-lefoglalások több mint háromnegyedét adta. Lorraine Nolan, az EUDA ügyvezető igazgatója ezt három tényezővel magyarázta: Spanyolország fontos tengeri bejárat Latin-Amerika felől, útvonal a Marokkóból érkező kannabiszgyanta számára, és saját kannabisztermesztése is igen jelentős.
Magyarországon a kiterjedt ártalomcsökkentés hiánya a legkritikusabb
A 2026-os EUDA-jelentésben Magyarország az utcai drogterjesztés és a kikötői bűnözés helyett más kockázatokkal szerepel: mégpedig a budapesti intravénás droghasználat alacsony fokú ártalomcsökkentési ellátottságával, a szintetikus katinonok népszerűségével, az alacsony tiszta tű és fecskendő ellátottsággal és a hozzá nem férhető, „hazavihető” naloxonnal. Az EUDA forrásadatai szerint 2024-ben Magyarországon mindössze 20 891 fecskendőt osztottak ki specializált programokon keresztül. A jelentés külön is azok közé az országok közé sorolja Magyarországot, ahol a steril fecskendők biztosítása a becsült szükségletekhez képest nem elegendő.
Budapest szennyvízadatai 2025-ben két másik fontos változást is jeleznek: a ketaminmaradványok 122,9 százalékkal, a kannabiszmaradványok 64,6 százalékkal, a metamfetaminmaradványok 40,3 százalékkal nőttek 2024-hez képest, miközben a kokainmaradványok 24,6 százalékkal csökkentek. Ez városi, nem országos adat, de jól illeszkedik az idei uniós jelentéstörténetbe: a figyelmet egyre kevésbé lehet egyetlen szerre szűkíteni.
A magyar vonatkozások kapcsán nem szabad említés nélkül hagyni a 2025-ös hepatitis A-járvány hazai hatásait. A Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Ausztriát érintő járványban több mint 6500 esetet jelentettek az ECDC-nek, ebből 1548-at Magyarországról. A jelentés szerint a járvány több országban hajléktalansággal és droghasználattal érintett csoportokat is elért, ami megerősíti, hogy a fertőzésmegelőzés, oltás, tesztelés és alacsony küszöbű ellátás nem mellékes szakpolitikai részlet.
A tavaly drogriportról szóló EUrologus-cikk a magyar drogpolitika büntetésközpontú irányát és az ártalomcsökkentés hiányait emelte ki. Az idei adatok ezt nem enyhítik, hanem pontosítják: Magyarország nem a legsúlyosabb európai túladagolás-halálozási ország, 2024-ben 23 drog okozta halálesetet jelentett, de a szolgáltatási hiányok láthatóak.
Budapest szennyvízadatai 2025-ben két másik fontos változást is jeleznek: a ketaminmaradványok 122,9 százalékkal, a kannabiszmaradványok 64,6 százalékkal, a metamfetaminmaradványok 40,3 százalékkal nőttek 2024-hez képest, miközben a kokainmaradványok 24,6 százalékkal csökkentek. Ez városi, nem országos adat, de jól illeszkedik az idei uniós jelentéstörténetbe: a figyelmet egyre kevésbé lehet egyetlen szerre szűkíteni.
A magyar vonatkozások kapcsán nem szabad említés nélkül hagyni a 2025-ös hepatitis A-járvány hazai hatásait. A Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Ausztriát érintő járványban több mint 6500 esetet jelentettek az ECDC-nek, ebből 1548-at Magyarországról. A jelentés szerint a járvány több országban hajléktalansággal és droghasználattal érintett csoportokat is elért, ami megerősíti, hogy a fertőzésmegelőzés, oltás, tesztelés és alacsony küszöbű ellátás nem mellékes szakpolitikai részlet.
A tavaly drogriportról szóló EUrologus-cikk a magyar drogpolitika büntetésközpontú irányát és az ártalomcsökkentés hiányait emelte ki. Az idei adatok ezt nem enyhítik, hanem pontosítják: Magyarország nem a legsúlyosabb európai túladagolás-halálozási ország, 2024-ben 23 drog okozta halálesetet jelentett, de a szolgáltatási hiányok láthatóak.
A kokain már nem csak kínálati kérdés
A kokain mindenesetre idén is az EU drogokkal kapcsolatos kihívásainak homlokterében maradt, s messze nem csak a lefoglalt tonnák miatt. Az uniós szennyvízvizsgálatok szerint a 2024-es és 2025-ös adatokkal rendelkező 85 város közül 48-ban nőtt a kokainmaradványok szintje. A kokainhoz köthető gyógykezelési igény is emelkedést mutat: 2024-ben 74 ezer kezelésbe kerülő kliens nevezte meg elsődleges problémaként, köztük 37 ezer először került ellátásba.
Húsz ország adatai alapján a kokain a drog okozta halálesetek több mint egynegyedében volt érintett, és a sürgősségi osztályokon is a leggyakrabban jelentett tiltott szer volt. Ez már nem a klasszikus, magas jövedelmű fogyasztókhoz kötött kokain: a crack kokain több európai városban növekvő probléma, különösen hajléktalansággal, mentális problémákkal, szegénységgel és több szer együttes használatával érintett csoportokban.
Az idei jelentés másik kiemelt üzenete, hogy Európa már nem csupán fogyasztói piac, hanem a szintetikus drogok egyik termelési terepe is. 2024-ben az EU-ban 110 amfetaminlaboratóriumot, 252 metamfetaminlabort és 59 MDMA-labort számoltak fel, emellett négy tagállam 63 szintetikus katinon-előállítási helyszínt jelentett. Lengyelország különösen fontos a szintetikus katinonoknál: 2024-ben 47 ilyen termelőhelyet jelentettek, miközben egy nagy lengyelországi művelet 195 kilogramm kristályos metadon lefoglalásához vezetett.
Kannabisz: legalizációs vita helyett szabályozott kísérletek
Az idei jelentés nem a kannabisz kapcsán nem tesz általános droglegalizációs vagy dekriminalizációs javaslatokat, viszont világosan mutatja, hogy Európa több modell kipróbálásánál tart.
Csehország, Németország, Luxemburg és Málta korlátozott hazai termesztést enged. Németországban és Máltán nem nyereségalapú termesztői egyesületi értékesítési modell is működik, Hollandia pedig zárt ellátási láncú kísérletet folytat, amelyben szabályozott körülmények között termelt kannabiszt adnak el coffeeshopokban. Csehország 2026 januárjában fogadott el olyan szabályt, amely legfeljebb három kannabisznövény magáncélú termesztését engedi.
A jelentés ugyanakkor nemcsak a liberalizációt látja. A magas hatóanyagtartalmú kivonatok, ehetők, vape-termékek, félszintetikus kannabinoidok és a potenciálisan szennyezett, Észak-Amerikából érkező kannabisz új egészségügyi kockázatokat jelentenek. Az EUDA 2025-ben első alkalommal adott ki European Drug Alertet észak-amerikai kannabisztermékek miatt, részben magas hatóanyagtartalom és növényvédőszer-kockázatok miatt.
Ártalomcsökkentés: a kellemetlen kérdésre nem adnak egyértelmű választ
A sajtótájékoztató végén David Carretta, a Radio Radicale újságírója, tette fel a legkritikusabb kérdést: vajon a tagállamok eleget tesznek-e megelőzésben, kezelésben, ártalomcsökkentésben és társadalmi reintegrációban, és vajon a Bizottság hajlandó-e ezt az irányt erősebben vinni a szerinte kudarcot valló kínálat- és keresletcsökkentési megközelítés helyett.
Nolan válaszában nem tagadta hogy lenne bőven tér a kormányoknak többet tenni ártalomcsökkentés vonatkozásában, de azzal védekezett, hogy Európa a haláleseti adatok alapján sok mindent jobban csinál, mint más nagy régiók. Külön megemlítette, hogy egyes országok az opioid agonista kezelésnél és a tű- és fecskendőprogramoknál sem érik el a nemzetközi küszöböket, ezért folytatni és javítani kell ezeket a szolgáltatásokat.
