Mikortól beszélünk függőségről?

Hazánkban is rengeteg embert érint, mégis mintha keveset beszélnénk róla, hiszen érzékeny terep a függőség. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Mikortól beszélhetünk függőségről? Az alkoholproblémák mellett mekkora gondot jelentenek Magyarországon a dohányzás okozta ártalmak, illetve az egyéb addikciók? Dr. Petke Zsolt addiktológus, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa válaszolt a kérdéseinkre.

  • Füstmentes Füstmentes
Mikortól beszélünk függőségről?

HVG BrandLab: Mit nevezünk függőségnek? 

Dr. Petke Zsolt PhD: A függőség egy személyiséget érintő probléma, az érzések szabályozásának nehézsége. A függő számára nehézséget jelent kontrollt tartani egy vagy több szorongáscsökkentő hatású viselkedésformával vagy kémiai hatást kiváltó szerrel szemben. Fontos azonban, hogy amikor ártalmas szokásokról beszélünk, sokan kizárólag a droghasználatra, különböző élvezeti cikkek fogyasztására és az alkoholproblémákra gondolnak. Pedig szintén súlyos károkat okozhat például a túlzott munkamánia, az állandó rohanás és megfelelési kényszer, vagy éppen a dohányzás.

H.B.: Hogyan alakul ki a függőség?  

Dr.P.Zs.: A függőség legfontosabb táptalaja az érzelmi bizonytalanság, amely egész korán, akár már születésünk után is jelentkezhet, de a későbbiek során, akár a felnőtt korban átélt traumák, tartós stresszhatás is szerepet játszanak kialakulásában.

H.B.: Melyek a leggyakoribb függőségek? 

Dr.P.Zs.: Az egészséges működésre ártalmas függőségek közül a leggyakoribb a dohányzás, majd az alkoholfogyasztás – előbbi a világon körülbelül 1 milliárd embert érint, hazánkban is a lakosság nagyjából negyedét. A viselkedési addikciók közül főleg a szerencsejáték-zavar az, ami széles körben elterjedt. Ez utóbbi a lakosság 1-5 százalékát érinti, különböző súlyosságú, néha epizódokban jelentkezik, néha tartósan végigköveti az életet.

H.B.: Említette, hogy a leggyakoribb függőség a dohányzás, ami a számokból is jól látható. De pontosan mekkora veszélyt jelent a dohányzás, és a dohányzáshoz kapcsolódó nikotinfogyasztás?

Dr.P.Zs.: Kevés kutatás áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nikotin önmagában milyen mértékű problémát okoz, az azonban biztos, hogy a dohányzás függőséggé válásáért a nikotin a felelős. Fontos azonban tudni, hogy a dohányzással tipikusan összefüggésbe hozható betegségekért elsősorban nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füstben lévő anyagok a felelősek. A cigarettafüstben ugyanis több ezer vegyianyag van, ezek közül is közel 100-ról tanulmányok során bebizonyították, hogy károsak vagy potenciálisan károsak. A cigarettafüst a nem-dohányosokra is káros, mivel a dohányos környezetében lévők is belélegzik, ezt nevezzük passzív dohányzásnak.

H.B.: Mit tanácsolna annak, aki teljesen le akar szokni?

Dr.P.Zs.: Aki le akar szokni, álljon le a dohányzással, ha egyedül nem sikerül, kérjen segítséget. Ha valamiért nem történik meg a leszokás, érdemes legalább a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkenteni például olyan nikotint tartalmazó füstmentes technológiák felőli tájékozódással, amelyek nem égnek, így a füstben megtalálható káros anyagok – például számos rákkeltő vegyület – tüdőbe jutása csökken. A füstmentes technológiák azáltal, hogy égés és füst nélkül működnek, lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint ami a cigaretta füstjében található. Érdemes újra hangsúlyozni, hogy aki nullára szeretné csökkenteni a kockázatot, az teljesen szokjon le. Ha pedig még el sem kezdte a dohányzást, akkor ne is tegye. A füstmentes technológiáknál megjelenő ártalomcsökkentés ugyanis nem egyenértékű a rá sem szokással és a leszokással elérhető egészségmegőrzéssel. Ráadásul a nikotin ezeknél az alternatíváknál is jelen van, így a függőség ezek használatával érdemben nem változik.

Minden esetben egyébként az adott egyéntől függ, kinél mivel érhető el eredmény. Az biztos, hogy bármilyen függőség esetén segít az önismeret, ezáltal a függő megtudja, miért van szüksége a szerre, és ennek ismeretében továbbléphet a valódi leszokás felé. 

H.B.: Egy stresszesebb, depresszív időszakban mégis vannak, akik egy korábbi rossz szokásukba menekülve próbálják átvészelni a nehezebb napokat. Az ő számukra mit javasolna?

Dr.P.Zs.: A rossz szokások abban különböznek a függőségtől, hogy azokat nem probléma abbahagyni, tehát ha valaki nem tud leszokni rossz szokásairól, elgondolkodhat rajta, hogy a probléma valószínűleg ennél súlyosabb. Lehet, hogy függőséggel áll szemben.

 

A függőség problémája egy sokakat érintő jelenség, mely nem ritkán az egyén életének egy egészen korai szakaszába nyúlik vissza, oda gyökerezik. Fontos, hogyha úgy érezzük, nem tudunk megszabadulni egy-egy ilyen káros szenvedélytől, kérjünk segítséget, hiszen ez lehet a legbiztosabb út a gyógyuláshoz. Sokszor nem könnyű egyik pillanatról a másikra megoldanunk az ilyen típusú nehézségeket, ezért érdemes lehet arra is felkészülnünk, hogy egy hosszabb, lépésről lépésre zajló folyamat lesz az, amely végül az adott szenvedély teljes elhagyásához vezet. 
Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke! A legjobb – önmagunk és környezetünk érdekében – természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni, ha már dohányzunk, akkor pedig mihamarabb leszokunk róla. Ha valamilyen okból kifolyólag ez mégsem történik meg, tájékozódjunk, és hozzunk tudatos döntést.
Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.