Mikortól beszélünk függőségről?
Hazánkban is rengeteg embert érint, mégis mintha keveset beszélnénk róla, hiszen érzékeny terep a függőség. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Mikortól beszélhetünk függőségről? Az alkoholproblémák mellett mekkora gondot jelentenek Magyarországon a dohányzás okozta ártalmak, illetve az egyéb addikciók? Dr. Petke Zsolt addiktológus, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa válaszolt a kérdéseinkre.
HVG BrandLab: Mit nevezünk függőségnek?
Dr. Petke Zsolt PhD: A függőség egy személyiséget érintő probléma, az érzések szabályozásának nehézsége. A függő számára nehézséget jelent kontrollt tartani egy vagy több szorongáscsökkentő hatású viselkedésformával vagy kémiai hatást kiváltó szerrel szemben. Fontos azonban, hogy amikor ártalmas szokásokról beszélünk, sokan kizárólag a droghasználatra, különböző élvezeti cikkek fogyasztására és az alkoholproblémákra gondolnak. Pedig szintén súlyos károkat okozhat például a túlzott munkamánia, az állandó rohanás és megfelelési kényszer, vagy éppen a dohányzás.
H.B.: Hogyan alakul ki a függőség?
Dr.P.Zs.: A függőség legfontosabb táptalaja az érzelmi bizonytalanság, amely egész korán, akár már születésünk után is jelentkezhet, de a későbbiek során, akár a felnőtt korban átélt traumák, tartós stresszhatás is szerepet játszanak kialakulásában.
H.B.: Melyek a leggyakoribb függőségek?
Dr.P.Zs.: Az egészséges működésre ártalmas függőségek közül a leggyakoribb a dohányzás, majd az alkoholfogyasztás – előbbi a világon körülbelül 1 milliárd embert érint, hazánkban is a lakosság nagyjából negyedét. A viselkedési addikciók közül főleg a szerencsejáték-zavar az, ami széles körben elterjedt. Ez utóbbi a lakosság 1-5 százalékát érinti, különböző súlyosságú, néha epizódokban jelentkezik, néha tartósan végigköveti az életet.
H.B.: Említette, hogy a leggyakoribb függőség a dohányzás, ami a számokból is jól látható. De pontosan mekkora veszélyt jelent a dohányzás, és a dohányzáshoz kapcsolódó nikotinfogyasztás?
Dr.P.Zs.: Kevés kutatás áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nikotin önmagában milyen mértékű problémát okoz, az azonban biztos, hogy a dohányzás függőséggé válásáért a nikotin a felelős. Fontos azonban tudni, hogy a dohányzással tipikusan összefüggésbe hozható betegségekért elsősorban nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füstben lévő anyagok a felelősek. A cigarettafüstben ugyanis több ezer vegyianyag van, ezek közül is közel 100-ról tanulmányok során bebizonyították, hogy károsak vagy potenciálisan károsak. A cigarettafüst a nem-dohányosokra is káros, mivel a dohányos környezetében lévők is belélegzik, ezt nevezzük passzív dohányzásnak.
H.B.: Mit tanácsolna annak, aki teljesen le akar szokni?
Dr.P.Zs.: Aki le akar szokni, álljon le a dohányzással, ha egyedül nem sikerül, kérjen segítséget. Ha valamiért nem történik meg a leszokás, érdemes legalább a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkenteni például olyan nikotint tartalmazó füstmentes technológiák felőli tájékozódással, amelyek nem égnek, így a füstben megtalálható káros anyagok – például számos rákkeltő vegyület – tüdőbe jutása csökken. A füstmentes technológiák azáltal, hogy égés és füst nélkül működnek, lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint ami a cigaretta füstjében található. Érdemes újra hangsúlyozni, hogy aki nullára szeretné csökkenteni a kockázatot, az teljesen szokjon le. Ha pedig még el sem kezdte a dohányzást, akkor ne is tegye. A füstmentes technológiáknál megjelenő ártalomcsökkentés ugyanis nem egyenértékű a rá sem szokással és a leszokással elérhető egészségmegőrzéssel. Ráadásul a nikotin ezeknél az alternatíváknál is jelen van, így a függőség ezek használatával érdemben nem változik.
Minden esetben egyébként az adott egyéntől függ, kinél mivel érhető el eredmény. Az biztos, hogy bármilyen függőség esetén segít az önismeret, ezáltal a függő megtudja, miért van szüksége a szerre, és ennek ismeretében továbbléphet a valódi leszokás felé.
H.B.: Egy stresszesebb, depresszív időszakban mégis vannak, akik egy korábbi rossz szokásukba menekülve próbálják átvészelni a nehezebb napokat. Az ő számukra mit javasolna?
Dr.P.Zs.: A rossz szokások abban különböznek a függőségtől, hogy azokat nem probléma abbahagyni, tehát ha valaki nem tud leszokni rossz szokásairól, elgondolkodhat rajta, hogy a probléma valószínűleg ennél súlyosabb. Lehet, hogy függőséggel áll szemben.
| A függőség problémája egy sokakat érintő jelenség, mely nem ritkán az egyén életének egy egészen korai szakaszába nyúlik vissza, oda gyökerezik. Fontos, hogyha úgy érezzük, nem tudunk megszabadulni egy-egy ilyen káros szenvedélytől, kérjünk segítséget, hiszen ez lehet a legbiztosabb út a gyógyuláshoz. Sokszor nem könnyű egyik pillanatról a másikra megoldanunk az ilyen típusú nehézségeket, ezért érdemes lehet arra is felkészülnünk, hogy egy hosszabb, lépésről lépésre zajló folyamat lesz az, amely végül az adott szenvedély teljes elhagyásához vezet. |
Ez a tartalom társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. A tartalom előállításában a HVG és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt, az a HVG BrandLab produkciójában készült.
Tények és tévhitek a dohányzás körül
Vajon hány szál cigarettát szívnak el naponta a Földön? Melyik nép füstöl a legtöbbet? Valóban a nikotin a legnagyobb ellenség, vagy mástól (is) kell tartani a cigaretta kapcsán? Utánajártunk, hogyan – és mennyit – dohányzik a világ, valamint, hogy miként tehetünk az ártalmak csökkentéséért.
