Számítógépes szimuláció segítségével modellezték a szakemberek, hogy egy ház melyik részében lenne a legnagyobb esély a túlélésre egy atomrobbanás esetén, és mi az a hely, ahol nem érdemes menedéket keresni.
Az elmúlt hónapokban több helyen is megjelentek azok a plakátok, amelyeken az olvasható, mi a teendő radioaktív sugárzás esetén.
Tudósok egy csoportja nemrég modern eszközökkel kezdte vizsgálni az első víz alatti atomrobbantás helyszínét. Egy 10 méter mély kráter jött létre, amely ma is jól kivehető.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai szerint egy újkori atomháború a "legjobb" esetben is 2,6 millió ember halálos vagy komolyan sérült áldozatot szedne.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
A kutatóknak sikerült rekonstruálniuk a 2017 szeptemberében történt atomkísérletet, ami alapján úgy tűnik, komoly károkat szenvedett az észak-koreai Mantap-hegy.
A gyártó cég szerint a 100 grammosnál is könnyebb időmérő szerkezet mindent kibír. Ütésálló, elektromágneses mezőben is működik, és mínusz 40 fokos fagyban éppen olyan megbízható, mint 50 fokos hőségben. Még az atomrobbanás következményeit is elviseli. (Ami a szerkezet tulajdonosáról nem mondható el biztosan.)
Egy bátor fotós egy GoPro kamerával kereste fel az egykori atomrektor-katasztrófa helyszínét.
Az észak-koreai lakosság "kitörő örömmel" fogadta az ország által végrehajtott harmadik kísérleti atomrobbantást a hivatalos phenjani médiumok szerdai beszámolói szerint.
Egy világszerte mérőállomásokat működtető nemzetközi szervezet a Richter-skálán mérve 4,9 erősségű lökéshullámokat észlelt abból a térségből, ahol 2009-ben és 2006-ban kísérleti robbantásokat hajtott végre Észak-Korea.
Miközben Phenjan fogadkozik, hogy megerősíti háborús elrettentő erejét, a nemzetközi közvélemény egy harmadik észak-koreai nukleáris robbantási kísérlettől tart.
Nem annyira a kék égen úszó bárányfelhőhöz, mint inkább egy robbanás füstfelhőjéhez hasonlít ez a játszóház.
"Magyarországon óriási szerencsénk volt, mert annak ellenére, hogy a szokásos szélirány átfújta volna az országon a...
Huszonöt éve történt a csernobili atomrobbanás; egy tavaly készült tanulmány szerint még háromszáz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfelejtsük a hatásait. A balesetnek az egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében.
Egy nagyobb amerikai város ellen intézendő terrortámadás sokkal több halottal és áldozattal járna, mint ahogy azt korábban gondolták, ezért a katasztrófaelhárítási szakemberek átírták az erre az esetre kidolgozott forgatókönyvet - jelentette kedden a USA Today.
Az atomrobbanásról elhíresült ukrán városnak valaha több mint 50 ezer lakosa volt. Az 1986. április 27-én történt baleset óta minden lakos elhagyta Csernobilt - olvasható a Szláv Virtus blogon.
