"Kitörő örömmel" fogadták az atomrobbanást az észak-koreaiak

Az észak-koreai lakosság "kitörő örömmel" fogadta az ország által végrehajtott harmadik kísérleti atomrobbantást a hivatalos phenjani médiumok szerdai beszámolói szerint.

  • MTI MTI

A KCNA állami hírügynökség "átlagembereket" kérdezett meg. Az állami tévé felvételein a sikeresnek minősített kísérlet bejelentésére az emberek ujjongtak és tapsoltak.

"Minél többet gondolok rá, annál inkább úgy érzem, hogy nagyon boldog vagyok. Szeretném elmondani az egész világnak, hogy a válaszunk egyre határozottabb, sőt minden képzeletet felülmúló lesz ellenségeink gyűlöletével szemben" - jelentette ki a KCNA-nak nyilatkozva egy 39 éves vonatvezető Phenjanban.

Kedden az észak-koreai védelmi minisztérium közleményben figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy "ha folyamatos ellenségeskedésével tovább bonyolítja a helyzetet, akkor nem lesz más választásunk, mint hogy végrehajtunk egy újabb, majd egy még újabb kísérletet".

Minden egyes rakétafelbocsátás, illetve kísérleti atomrobbantás után örömtüntetéseket rendeznek a phenjani utcákon, ám szakértők szerint nem lehet tudni, hogy ezek mennyire spontán megnyilvánulások.

A nemzetközi közösségből tiltakozóhullámot váltott ki a legújabb nukleáris kísérlet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorúan elítélte, hogy Észak-Korea a tiltó BT-határozatok ellenére végrehajtott egy újabb atomrobbantást, és a testület bejelentette, hogy büntetésül egy újabb határozatban "megfelelő intézkedéseket" hoz.

Egy 62 éves tanár szintén a KCNA-nak nyilatkozva "nevetséges bohózatnak" nevezte a külföldi reakciókat, és "irgalmatlan megtorlást" követelt az Egyesült Államokkal szemben.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?