Magyarország 2008-ban, már Görögország előtt csődhelyzetbe került, és a kormányváltás után, hat év megfeszített munkával sikerült konszolidálni a gazdaságot – ezt mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Financial Times londoni gazdasági napilap online kiadásának csütörtökön megjelent írásában, amelyből az MTI készített összefoglalót.
Több mint egy éve húzódott az ügy a bankadó és hasonló intézkedések miatt.
A Reuters szerint Magyarország malmára hajthatja a vizet, hogy idegesek a befektetők az új lengyel kormány miatt, amely az előző Orbán-kormányéhoz hasonló intézkedésekkel verte ki a biztosítékot Európában.
Kisebb lesz a bankadó kulcs, mint korábban ígérték, de más lesz az adó alapja, és az adó megállapításánál mégsem számít majd, hogy egy bank több hitelt helyez-e ki - írta az Index. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megerősítette a változtatásokat.
Nem tervezi a magyar állam, hogy eladja részesedéseit a vezető magyar cégekben Varga Mihály elmondása alapján. Az állam a közelmúltban kiszállt az OTP-ből, ezzel 75 milliárdos bevételre tett szert, bár ez alacsonyabb ár, mint mikor azokat megvásárolták. A miniszter a bankadó csökkentéséről és az Erste Bankkal folyó vitáról is nyilatkozott.
Ha a kormány nem csökkenti a bankadót, ahogy megállapodtak, és a bankokkal viteti el a brókerbotrány kárát, az Erste nem adja el neki a magyar leánybank részesedését.
A Magyar Bankszövetség elnöke arra számított "szabadságharc után lesz kiegyezés", de tévedett. Hiába tőkésítették fel az anyabankok 4,5 milliárd euróval magyarországi leányaikat, a szektor továbbra is nehéz helyzetben van.
Az első félévben 140 milliárdos profit jött össze. De a problémás hitelek aránya újra nőni kezdett.
Ahogyan az EBRD-vel megállapodott a kormány, olyan tartalommal nyújtja be a jövő héten a bankadó-csökkentési törvényjavaslatot – mondta Orbán Gábor gazdasági államtitkár.
Ha Orbán komolyan gondolta, hogy a beígért bankadócsökkentés feltétele a hitelezés növelése lesz, kútba eshet a tűzszünet a bankszektorral.
