Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
Csökkent ugyan a szegénységi küszöb alatt élő családok száma, de közülük sokkal többen élnek súlyos szegénységben. A kenyér, a parizer és a tej árának elszállása őket érintheti a legsúlyosabban, főként azokban a kis falvakban, ahol még annál is drágábbak az alapvető élelmiszerek, mint a szupermarketekben, amelyekbe ezek a családok el sem jutnak.
Keserédes szájízzel fordulnak rá a nyári hónapokra a kis- és középvállalkozók, holott a kormány előszeretettel hangsúlyozza, hogy ők adják a magyar gazdaság gerincét. Cikkünk megjelenése után a Technológiai és Ipari minisztérium közölte, év végéig kedvezőbb árat fizethetnek a rezsicsökkentésre már nem jogosult mikrovállalkozások is.
A magyar kormány fogadkozik, hogy hamarosan megegyezik az Európai Bizottsággal a befagyasztott eurómilliárdokról. Pedig Orbánék is tudják, hogy pénzhez ettől még egyhamar nem jutnak.
Tíz éve már tervbe vette a Fidesz, hogy egyszerre tartja az európai parlamenti és az önkormányzati voksolást, de csak most – amikor az ellenzék pártjai az előbbin önállóan, a másikon közösen akarnak indulni – készül ezt alaptörvénybe vésni. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az ellenzék így is, úgy is nyer.
Tankönyvi alapeset, hogy a recessziós idők előszelére a megtakarítások növelésével kell válaszolni, nem esztelen pénzszórással. Akik kiköltekeznek, hamarosan kénytelenek lesznek megszokott életszínvonaluknál kevesebbel beérni.
Komoly bajok fenyegetik Gödöt, igaz a problémák nemcsak abból adódnak, hogy még mindig tart a beköltözési hullám. Szigetszentmiklós a közlekedési megoldásokat keresi és a tanárhiányt próbálja megoldani.
Élénk közéleti vitát váltott ki, hogy elnevezhető-e Horn Gyuláról közterület Budapesten. A helyzet az, hogy ez már meg is történt, és egyelőre senki sem fordult a Fidesz 2012-es “utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján állásfoglalásra hivatott Magyar Tudományos Akadémiához. A XIII. kerület kezdeményezését jóváhagyó fővárosi döntés végrehajtása elé a budapesti kormányhivatal gördíthet még akadályt.
Az agglomerációs települések hatósági jogkörök hiányában nem szólhatnak bele városképük alakításába, a szabálytalan építkezésekbe, a kormányhivatalok viszont, amelyekhez ezeket a jogköröket delegálták, nem törik össze magukat, hogy segítsenek.
Egy román rendszámú autó bukkant fel a hajdúszoboszlói repülőtéren nem sokkal azelőtt, hogy leszállt oda a Litvánia felől érkező rejtélyes kisrepülőgép, amely nem is repülhetett volna – tudta meg a hvg360. A román rendszámú autóból kerültek elő azok a kannák, amelyekkel megtankolták a repülőt – mindez 20 percig se tartott. Amint az időközben riasztott rendőrök a helyszínre értek, nemcsak a repülő, de a titokzatos kocsi is odébbállt. A rendőrség meglepően szűkszavú az ügyben.
Ha az elnökségből távozó politikus a parlamenti frakció vezetője marad, a párt kétfejűvé válhat, és elindulhat a kisgazdásodás útján, amely a parlamenten kívüli agonizáláshoz vezet.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
Sikerült elérnünk azt a litván férfit, aki eladta azt a repülőgépet, amellyel több NATO-tagország, köztük Magyarország légterét is megsértették, mielőtt a legénységnek nyoma veszett. A litván pilóta állításai ellentmondásosak és zavarosak. Pedig ő az egyetlen, aki valamilyen módon kapcsolatba került azokkal a rejtélyes figurákkal, akik egy használaton kívüli bolgár kifutópályán végül magára hagyták a gépet.
Szélsőjobboldali találkozók és családvédelminek nevezett abortuszellenes konferenciák után villámgyorsan váltott az államfővé választott Novák Katalin. A köztársasági elnök a megválasztása óta eltelt néhány hétben igyekezett megerősíteni a Visegrádi Négyeket, követelte az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálását és békejobbot nyújtott az Orbán Viktor oroszbarátságát kritizáló lengyel elnöknek. Az Európában egyre jobban elszigetelődő magyar kormány igyekszik a maga javára használni ezt az államfői kommunikációt.
A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni. A lehetőség megvan, a pénz viszont nincs, így nem történik semmi. Az érintettekkel folytatott beszélgetésből úgy tűnik, a pénz nem is oldana meg mindent.
Gattyán György csalódott a választási eredmény miatt, saját pártja helyzetértékelőjére se ment el. Részben új néven, a mostani alelnökkel folytatják, de tartalommal továbbra sem töltik meg a mozgalmukat.
A miniszterelnöki vő cégének nagyon jól megy, ám annak gigantikus hitelállománya nem világos, miből fizette két pénzügyi projektjét a Gránit Banknál, illetve a Diófa Alapkezelőnél.
A kormány helyében bevonná az ellenzéket néhány ügybe, de az ellenzéknek is támogatnia kellene néhány kormányzati döntést – mondja Székesfehérvár fideszes polgármestere. Nem látja, hogy gazdálkodják ki az önkormányzatok a rezsicsökkentés megvonását, de bízik abban, hogy sikerül megállapodni az EU-s pénzek lehívásáról. Interjú.
Nemcsak a magyar, hanem a nyugat-európai politikai-gazdasági elit egyes tagjait is sikeresen be tudta hálózni a Kreml, most mégis Orbán Viktort tartják Európában az orosz érdekek legnagyobb védelmezőjének. Olyannyira, hogy már a fősodorbeli európai politikusok körében sem tabu őt leügynöközni. Bár a nyugati vezető körökbe is beférkőztek Putyin emberei, de a németeknél, az olaszoknál vagy éppen a franciáknál nem a legbefolyásosabb szereplőket nyerték meg maguknak.
Heti 2-4 óra helyettesítéssel oldják meg a háziorvos nélkül maradt településeken az orvoshiányt, van, ahol már a keresést is feladták. Országosan csaknem 650 praxis betöltetlen. De valóban szükség van ennyire? Az egyszerre pazarló és hiányos ügyeleti rendszert hogyan lehet jobbá tenni? Min változtathat a beteg?
