"A mindennapi életben még hosszú évekig használatos lesz a megye szó"
Nem kell vármegyei jogú városoknak nevezni a megyei jogú városokat – ezt egy minapi rendelettel pontosította a kormány. Hogy a nyelvhasználati káoszban rendet vágjunk, a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz fordultunk, ahol kérdéseinkre Ludányi Zsófia, a nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa válaszolt.
HVG: Amikor általános, hogy az élőszóban és írásban is rövidítjük, elharapjuk a szavakat – pl.-t és szocpol-t emlegetünk –, nem korszerűtlen egy olyan, szótagszám-hosszabbító „nyelvújtás”, mint amilyen a megye helyébe lépő vármegye?
Ludányi Zsófia: Valóban megfigyelhető – különösen a beszélt nyelvben – a nyelvi gazdaságosságra, takarékosságra törekvés. A jelen esetben azonban egy hivatalos megnevezésről van szó, és az ilyen helyzetekben más szabályszerűségek, tendenciák érvényesülnek. A közigazgatási egységek megnevezésének szabályozása hivatalos döntés, a vármegye szó bevezetése is a hivatali, erőteljesebben szabályozott nyelvhasználathoz kötődik, alapvetően ezeknek a közigazgatási egységeknek a hivatalos elnevezése változott meg.
HVG: Bár csak néhány hete hatályos a régi-új elnevezés, látjuk, hogy még az állami szférában is széttartó a gyakorlat: amíg a meteorológiai szolgálat szerint Zala vármegyében fagy várható, a szintén állami Nemzeti Útdíjfizető szimplán Zala megyei matricaként árulja az oda szóló sztrádajogosultságot. Akkor most melyik a helyes szóhasználat?