Nem találják az okát, miért született az év első két hónapjában kirívóan kevés kisbaba
Bár az Orbán-kormány egyik prioritása a gyerekvállalás ösztönzése, 2022 első két hónapjában soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
Bár az Orbán-kormány egyik prioritása a gyerekvállalás ösztönzése, 2022 első két hónapjában soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
A Jobbik egykori szerepét is megörökli a parlamentbe bejutó Mi Hazánk: a tőle jobbra álló pártot korábban is lakmuszpapírnak használta a kormánypárt, és ez ezután is így lesz. Sok más mellett a „gyermekvédő” népszavazás és az orosz–ukrán háború kormányzati kommunikációjában is felbukkan a Mi Hazánk-szál. A Mi Hazánk – ellentétben a régi Jobbikkal – nem tűnik veszélyesnek a Fideszre nézve, a válság miatt várhatóan felerősödő radikális nézetek társadalmi elfogadottságát viszont remekül tesztelheti rajtuk keresztül a kormánypárt, és azokat az elemeket, amelyek „működnek”, le tudja másolni.
Orbán Viktor győzelmi beszédében úgy ígért segítséget a Kárpátalján élő honfitársaknak, hogy közben vérig sértette Zelenszkij elnököt és vele valamennyi ukránt.
Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.
Noha a Fidesznek lejtett a pálya, az ellenzék egyszerűen nem végezte el azt a munkát, amit kellett volna, mondja Horn Gábor volt SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte a kritikus időszakban egyedül Márki-Zay Péter hitt a győzelemben, morálisan elfogadhatatlan, hogy a pártvezetők nem álltak fel együtt vasárnap este a színpadra, és egy ilyen súlyos kudarc nem maradhat következmények nélkül. Interjú.
A kormány és az ellenzék előtt is kijózanító napok állnak: előbbire az állami pénzügyek rendbetétele vár, utóbbira pedig az, hogy újrafogalmazza magát. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint most csak Brüsszel tud megálljt parancsolni Orbán Viktornak.
Ha a parlamenti mandátumok eloszlása mást is mutat, a vasárnapi választások után a fél ország vesztesnek érezheti magát. Hogyan lehet feldolgozni a traumát? – kérdeztük a matematikus-pszichológus, játékelméleti szakértő Mérő Lászlót.
Nem volt világos üzenet, nem volt jó a kampány, és a miniszterelnök-jelölt is sokat hibázott – összegzi lapunknak a történelmi súlyú választási vereség okát az egyik ellenzéki parlamenti képviselő. Márki-Zay Péter viszont állítja, a baloldali szavazók „megvoltak dekára”, a jobboldaliak viszont „Gyurcsány és a háború” miatt máshová szavaztak.
Az angolszász hetilap szerint Orbán Viktor a liberalizmus ellensége, de – bár élvezett némi intézményi hátszelet – azért győzött, mert az emberek szeretik. Lapszemle.
Orbán Viktor mindenkinél jobban tudja, hogyan kell győzni – a negyedik kétharmados diadala után ehhez nem fér kétség. Tudja-e azonban azt is, hogyan kell kormányozni, amikor a járványnál is nagyobb kihívások várnak az országra, amely éppen az ő hibájából elszigeteltebb, mint valaha?
A főpolgármesternek fogalma sincs, lesz-e még egyszer miniszterelnök-jelölt, pártja éléről viszont távozik, és támogatná, hogy Tordai Bence legyen az utódja. Azt mondja, a választásokon kiderült, hogy a „nem a Fidesz” stratégiával nem lehetett nyerni. Szerinte érdemes arra is felkészülni, hogy 2024-ben nem lesznek önkormányzati választások a megszokott formában, és akár a közvetlen főpolgármester-választást is megszüntethetik.
A tipikus kispolgári magatartás lett az uralkodó Magyarországon, amit Orbán Viktor és kormánya a végtelenségig felerősített – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea politológus, társadalomtudós. Az ellenzéki szavazótábor most a kisebbségi létet fogja megélni a NER-ben, Orbán Viktor pedig a negyedik kétharmaddal a birtokában bármit megtehet. A korábbi nyilatkozatai alapján az irány is felsejlik.
Nem lehet azt mondani, hogy az összes magyar Orbán Viktor mögött állna, de az biztos, hogy a Fidesz egy homogén, egyöntetű többséget szerzett szinte az összes vidéki körzetben, ami egy egységes akaratot fejez ki – mondta a hvg360-nak Balázs Zoltán politológus. A népszavazás érvénytelensége szerinte azt is mutatja, hogy a rendszer nem működik hibátlanul.
A Financial Times vezércikke szerint egyelőre nem tudni, miért fogtak ennyire mellé a közvélemény-kutatók.
Ha feltételezzük azt, hogy a Fidesz Európa-politikája nem változik meg, akkor a magyar kormánynak a tovább szűkülő nemzetközi mozgástérrel, bírálatokkal, jogi eljárásokkal és potenciálisan forrásvesztéssel kell szembenéznie. Cserébe az EU számolhat fontos ügyekben magyar vétókkal. Sorra vesszük az egyes területeket – ha már Orbán Viktor szerint a Fidesz győzelme nem csak a Holdról, de Brüsszelből is "egészen biztosan" látszik.
A magyar miniszterelnök a jövőben vélhetően nem változtat az irányon, a legnagyobb veszély pedig nem a politikai ellentábor, hanem az infláció oldaláról fenyegeti – mutat rá a Der Spiegel kommentárja.
Tóka Gábor politológus kitart amellett, hogy a hat-hét kisebb formációnak "óriásként" kellett volna indulnia a választáson, bár még így sem nyert volna. Úgy látja: az ellenzéki eredmények annyira rosszak, hogy más problémákat is tükröznek.
A globalizáció és a gazdasági érdekek összefonódása ellenére igenis elképzelhető egy újabb világháború, ha a nagyhatalmak kivonultak a harctérre, könnyen kicsúszhat az irányítás a kezekből, figyelmeztet a bankári "főállása" mellett történelemmel, fotóművészettel és sportdiplomáciával is foglalkozó Szalay-Berzeviczy Attila, akinek most jelent meg 57 országban készült 1700 saját fényképpel illusztrált könyve az I. világháborúról. HVG-portré.
Abszolút értékben 1990 óta nem volt ilyen kevés képviselőjelölt, nagyrészt az ellenzék hat pártjának összefogása miatt. Hét választókerület teljesen „nőtlen”. HVG-Ténytár.
A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója.