Egy szempillantás alatt újra itt a rendeleti kormányzás, de a mindennapi élet nem sokban változik, a korlátozások enyhék, az iskolák sem zárnak be, egyre nehezebb helyzetbe kerül viszont egészségügy és a gazdaság.
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek.
Az egy az egy elleni küzdelemhez optimalizálja jelöltállítási stratégiáját a Fidesz és a vele szemben összefogott ellenzék is. A terep mindkét félnek új, buktatói csak menet közben derülnek ki igazán.
A média világában edzett szakemberekkel vezényli le Orbán Viktor a Citadella felújításának bő 20 milliárd forintos projektjét. A sajátos személyzeti politika önkényes kormányzati döntésekkel párosul.
A rendszerváltással hirtelen új megvilágításba került a 20. századi magyar történelem. Az 1956-os forradalom tabuja megdőlt, Horthy, Kádár történelmi szerepe átértékelődött. A történészek mellett a politikusok is nekiláttak, hogy narratívává formálják a közelmúlt történelmét – egy idő után magának a rendszerváltásnak a történetét is.
Ahogy telnek a hetek, úgy derül ki egyre több részlet azokról a projektekről, amelyeknek közük lehetett Cserdi legendás polgármestere, Bogdán László öngyilkosságához.
Nincs elég influenza elleni oltóanyag, a kormány ezzel is magára hagyta az orvosokat és a betegeket. Utóbbiak, jobb híján, előbbiek torkának esnek a káoszban.
Egymás után bukkannak fel a városaikat, tavaikat, területeiket megvédeni kész, párt- és világnézeti határokon átívelő civil csoportok, lassan már egyfajta hálózatot alkotnak.
1990. október 25-én kezdődött és három napig tartott a taxisblokád. Pár hónappal az első szabad választások után az ország képes volt úrrá lenni egy válsághelyzeten. A politikusok (egy része) és a tárgyaló felek olyan erényeket gyakoroltak, amelyek azóta csaknem kipusztultak a magyar közéletből.
A kormány újabb szívéhez közeli alapítványt talált méltónak arra, hogy rendkívüli ingatlanjuttatással jutalmazza.
1989 nem csak a politika és gazdaság alapvető átalakulását hozta el, hanem az emberek életmódját is közelítette némiképp a nyugaton ismert mintákhoz. Az irány széttartó volt: a középosztály számára a világ szabaddá és egyre sokszínűbbé vált, hirtelen felemelkedett egy sajátos kultúrát hozó új vállalkozóréteg, eközben azonban tömegek kerültek kilátástalan helyzetbe.
Budapesten is elterjedt az 1920–1930-as években Európa-szerte népszerű kokain. Kokós Lexi kokainkirály pályafutásán át ezt a mozzanatot is feldolgozta cikkünk szerzője, a fehér por máig tartó magyarországi történéseiről szóló, Magyar kóla című könyvében.
Hegedüs Zsuzsa nem először fogta a színművészetisek pártját. Ezen a Le Monde tudósítója is meghökkent. A nemzeti ünnepen tartott SZFE-felvonulás alkalmából a világ minden nagy hírügynöksége Budapestre vetette szemét.
Minden napra egy mese helyett mindennap újabb ingatlannal gazdagabban hajthatják álomra fejüket a NER Mátyás királyról elnevezett káderképzőjének vezetői.
Ha hónapokig elmarad tömegek gyógykezelése, az évekre meghatározhatja a halálozási statisztikákat – mondja Sándor Judit, jogász-bioetikus. Mit tehet meg az állam járvány idején? Mit tanultunk a tavaszi korlátozásokból? Mire kellene fókuszálni a kommunikációnál? Az ősz a túlélésről szól – mondja a CEU professzora, és aggódik a társadalom állapota miatt.
Továbbra sem kerüli el a nyugati lapok érdeklődését a budapesti csata a Színház- és Filmművészeti Egyetemért. A francia Libération helyszíni tudósításban magyarázza el olvasóinak a politikai hátteret.
Miközben az SZFE diákjai egyre több szövetségest szereznek, Vidnyánszky és emberei, így Szarka Gábor kancellár hibát hibára halmoznak.
Miközben egymás után dőlnek meg a globális fertőzöttségi rekordok, az interneten vírus módjára terjednek azok az oldalak, amelyek a járványt bagatellizálják, miközben csodaszereket árulnak. Most viszont a maszkellenes szabadcsapatok motivációjával kapcsolatban felmerült egy új gyanú: a politikai haszonszerzés.
Az ilyen kampányok megütközést keltenek a német politikusokban, tapasztalataim szerint különösen a néppártiakban – mondja az ellene irányuló magyar kormányzati támadásokról Gerald Knaus, osztrák politikai elemző. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője diákként sokszor találkozhatott Orbán Viktorral, hiszen egy időben tanultak Oxfordban. Mi vezette a kormány ügyeletes ellenségét, hogy Ukrajnában tanítson, Boszniában dolgozzon és Berlinben találjon otthonra? Portréinterjú Gerald Knausszal.
