A Fidesz és a kormány nem ereszti a tiszás adatbotrány ügyét, azt minden szempontból igyekszik kihasználni, és az abszurditásig fokozza a hisztériát, szuverenitási veszélyt emlegetve. A Tisza az adatlopásért az oroszokat és Orbánékat okolja, de Magyar Péter eddig mentette a helyzetet.
A Tisza Párt voltaképpen csak az elmúlt 20 év ellenzéki politikájához képest új, a magyar történelemben volt már példa hasonló pártra, ahogy hasonlóan hosszú kormányzati ciklusra is.
A „Beszélgetések Iványi Gáborral – Szószóló a hatalommal szemben” címmel nemrég a HVG Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetben a metodista lelkészt egyebek mellett arról is kérdeztük, hogyan élte meg a Dankó utcai központjukban 2022. februárban tartott házkutatást. A közel három éve történteknek különös aktualitást ad, hogy az akkori események képezik az alapját az Iványi ellen a napokban „csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt” emelt vádnak. Részletek a könyvből.
Lassan javul ugyan a cigány társadalom helyzete, de még kevés jele van annak a roma középosztálynak, amelynek kialakulásáról Orbán beszélt.
A frissen bukott Demeter Szilárd miniszterelnöki biztosként vigasztalódhat. Rajta kívül 7 biztos, 10 miniszterelnöki megbízott és további 26 kormánybiztos segíti – néha értelmezhetetlen területeken – Orbán Viktor és kormánya munkáját. Van 40 miniszteri biztos is, akik közül kettő ugyanaz az ember. Ez a társaság milliárdokba kerül évente.
„A gépjárművet nem az állam biztosítja Lázár János építési és közlekedési miniszter számára” – szerénykedett korábban a tárca, amikor a politikus által használt felsőkategóriás Mercedes kisbuszról kérdeztük. Azóta megtudtuk: egy alapítvány biztosítja a luxust Lázárnak. Azt is kiderítettük, eddig mennyi pénzt költöttek rá.
„A külföldi cégek nem fognak meghalni a magyar demokráciáért” – kommentálta Zsolt Péter szociológus a Ringier felvásárlásáról szóló hírt. Szerinte a rendszerváltás utáni magyar nyilvánosság minőségét a 90-es években megjelenő nyugati tulajdonosok szakmai normái alapozták meg. Ma viszont a jó minták kiszorítása zajlik, a médiumok politikai értelemben „foglyul ejtett állapotba” kerülnek. A Népszabadság ügye megmutatta: az „üzleti indoklás” gyakran csak kirakat, a valódi cél a befolyásszerzés.
Egyetlen pisztoly miatt erőszakot kiáltottak a kormánypárti politikusok, miközben az valóban aggasztó jel, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt a magánkézben lévő fegyverek száma.
A Demeter Szilárd vezette Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ működésképtelensége már a műtárgybiztonságot veszélyeztette, ezért Orbán Viktor kormányfő végre engedett Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kérésének, és felmentette. Utóda Zsigmond Gábor lesz.
Akarata ellenére is beírta magát a politikatörténetbe a szerdán elhunyt György Péter esztéta. Az 1993-as szárszói találkozón ugyanis emlékezetes szócsatát vívott Orbán Viktorral, aki akkor vett részt először és utoljára a sokáig évenként megrendezett összejövetelen.
A mesterséges intelligenciával előállított manipulált képek és videók átlépték a közösségi média határait, és az orbáni médiavilág új fegyvereivé váltak. A kísérleti labort most a megyei lapok jelentik, amelyek az álhíreknek álfotókkal próbálnak hitelt szerezni.
Az egyik alkalmazottjával íratta meg saját beadandó feladatát, de még a családi házába is a javítóintézetben dolgozók közül akart házi kertészt – számtalan, a mindennapokat átható visszaélésről számoltak be a HVG-nek a Szőlő utcai javítóintézet egykori munkatársai. Részletesen feltárták, hogyan irányította Juhász Péter Pál a zárt falak mögött az intézményt, és miért gondolta egy idő után, hogy bármit megtehet. Arról is részletesen beszéltek, valójában milyen soruk volt a javítóintézetbe került gyerekeknek.
86 éves korában elhunyt Pallai Péter, a BBC 2005-ben megszűnt Magyar Adásának munkatársa, jazzszakértő. Kollégája-barátja, lapunk rendszeres szerzője, Vértessy Péter szubjektív írásban búcsúzik tőle.
A rövid válasz az, hogy nem. Hogyan lett Orbán Viktor édesapja a gánti bánya tulajdonosa és milyen szerepet játszottak ebben a Fidesz milliói, Simicska Lajos és Kövér László testvére? És mi nem stimmel a Hatvanpusztáról előadott történettel?
Orbán Viktor 200 ezer magyar megszületését tulajdonítja magának és a kormányának, de a magyar családtámogatási rendszer mélyében súlyos jogi és szociológiai ellentmondások húzódnak meg.
Ferencváros után Józsefvárosban is úgy döntöttek, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatait segítő szolgáltatást indítanak – bár ez nem lenne kötelező önkormányzati feladat. Úgy látják ugyanis, hogy a recsegő-ropogó, kusza és tétlen állami rendszer nem védi eléggé az áldozatokat. Egyetértenek ezzel a területen régóta dolgozó nőjogi szervezetek is.
Jövő tavasszal két Magyarország küzd meg egymással.
A 2002-es választási vereség után majd egy évre visszavonult Orbán Viktor közkívánatra történő visszatérése nemcsak abban különbözik Varga Judit – idő közben lefújt – reaktiválásától, hogy „beteljesült”, hanem abban is, hogy annak ő maga szabhatta meg a feltételeit. Szabad kezet kért és kapott arra, hogy olyan centralizált, személyesen tőle függő szervezetté formálja át a Fideszt, amilyennek a pártot azóta is ismerjük.
A Békemenet alulmaradt, hiába a közértes kuponok és az ingyenbusz. Nemcsak az lehet magyar, aki fideszes, 56-hoz pedig nekik van a legkevesebb közük.
Orbán Viktor azt üzente a nemzeti ünnepen, hogy nem akarnak meghalni Ukrajnáért, Magyar Péter pedig új Kádárról és arról beszélt, hogy lezárják a Gyurcsány-Orbán korszakot. Elemzőkkel vettük végig a két politikus október 23-i beszédének üzeneteit, azok esetleges hiányát és azt, hogy ez alapján mi várható jövő áprilisban.
