Fotó: két nap körül keringő bolygóra bukkantak
A NASA olyan bolygót fedezett fel, amelynek két napja is van, akárcsak a Csillagok háborúja című filmben szereplő egyik képzeletbeli égitestnek - tette közzé az NBC.
A NASA olyan bolygót fedezett fel, amelynek két napja is van, akárcsak a Csillagok háborúja című filmben szereplő egyik képzeletbeli égitestnek - tette közzé az NBC.
"Lopakodó" planétát talált a bolygóvadász Kepler-űrtávcső, a felfedezésről a The Astrophysical Journal című szaklapban jelenik meg tanulmány.
A Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 36 fényévnyire az úgynevezett Vitorla-csillagképben, és lehet, hogy folyékony víz van a felületén.
Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben: a TrES-2b jelű, Jupiter-méretű gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.
A Kaliforniai Egyetem kutatói modellezték azt az ütközést, amely megmagyarázhatná a Hold több rejtélyes tulajdonságát is. Egy új elmélet szerint négymilliárd éve a Föld körül két hold keringhetett, de egy lassú ütközés során a kisebbik égitest megsemmisült.
Azonosították az első olyan bolygót a Naprendszerünkön kívül, amelyen az élet fenntartásához megfelelő feltételek vannak, így a húsz fényévnyire található Gliese 581d lehet egykoron az emberiség menedéke - vélik francia kutatók, akik a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
Ötvenmilliárd planéta lehet a Tejútrendszerben, közülük ötszázmillió a lakhatósági zónában van - számították ki az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) asztronómusai, akik galaxisunk első "népszámlálását" végezték el a bolygóvadász űrteleszkóp, a Kepler csillagászati műhold felvételei alapján.
Két amerikai asztrofizikus szerint két éven belül kiderülhet, hogy egy eddig ismeretlen, bolygó rejtőzik a Naprendszer külső tartományában. Ha a gyanújuk beigazolódik, átalakulhat a közelünkben keringő égitestek méretbeli sorrendje, és ismét kilenctagú lehet a Naprendszer azután, hogy a Plútótól öt éve megvonták a bolygó besorolást.
Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler rengeteg planétát fedezett fel a Naprendszeren kívül: a kozmikus "népszámlálás" elsődleges adatai arról tanúskodnak, hogy a világegyetemben sokkal több a viszonylag kis bolygók és a stabil multiplanetáris rendszerek száma, mint korábban feltételezték.
Az eddigi legforróbb bolygót fedeztek fel, egy olyan gázóriást, amelynek felületén a hőmérséklet eléri a 3200 Celsius fokot, vagyis a planétán magasabb hőmérséklet uralkodik, mint némely csillagon.
A NASA csillagászai fontos bejelentést tettek: felfedezték az első olyan bolygót a Naprendszeren kívül, amely a korábbiakkal ellentétben nem gázóriás, hanem feltehetően szilárd felületű.
Első ízben a Tejútrendszeren kívül született bolygót fedeztek fel csillagászok.
A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége.
Utoljára az ezredforduló körüli években sorakozott fel több fényes bolygó az esti égbolton: most júliusban a Merkúr, Vénusz, Mars és a Szaturnusz képez 50 fok hosszú égi láncot, amelyhez július 13-16. között a Hold is csatlakozik.
Hat új, a Naprendszerünkön kívüli, úgynevezett exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport a CoRoT csillagászati műhold segítségével - az új planéták között előfordul "zsugorított" Szaturnusz, ahogy "felpüffedt" forró Jupiter, vagy az igen ritkának számító barna törpe.
Eddig ismeretlen periodicitású újabb rádiósugárzást fedezett fel kutatók nemzetközi csoportja az osztrák tudományos akadémia űrkutatási intézetének (IWF) vezetésével.
A Neptunusz egykoron végezhetett egy, a Naprendszer peremén keringő bolygóval, úgynevezett szuperfölddel, majd ellopta annak holdját. Ez a brutális cselekedet magyarázhatja meg a jeges Neptunusz által kisugárzott rejtélyes hőt, valamint Triton-holdja fura pályáját - állítják amerikai csillagászok.
A Földet ábrázoló eddigi legrészletesebb és leglenyűgözőbb műholdkép-mozaikot mutatták be a NASA kutatói.
A múlt heti heves chilei földrengés bolygónk egészére hatást gyakorolt, még a napok is rövidebbek lettek miatta – közölték az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei.
A Földtől 600 fényévnyire, az Auriga (szekeres, fuvaros) csillagképben lévő nap saját bolygóját készül "felfalni" - állítják kínai asztronómusok, akik kutatásaikról a Nature című brit tudományos folyóiratban számoltak be.