Lenyűgöző felvétel készült a Jupiter felhőiről
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
A Perseverance három napon át fotózta a Jezero-krátert még 2023 novemberében, hogy elkészítse a panorámafelvételt a területről. A fotókat mostanra dolgozták fel és tették közzé.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
Pihent egyet a NASA Mars-járója, közben videóra vette az egész napját. A Curiosity elülső és hátsó kamerája is rögzítette, hogyan néz ki egy nap a Marson.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
A NASA Ingenuity nevű drónja bebizonyította, hogy lehetséges egy repülő eszközzel közlekedni a Marson. Kína most kettő átküldését tervezi a vörös bolygóra.
Az amerikai Bolygókutató Intézet tudósai szerint a Merkúron sós gleccserek lehetnek, melyek elősegíthetik, hogy baktériumok formájában élet is jelen legyen az égitesten.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A Föld mélyén kontinens méretű foltok úsznak, amelyek eredetéről nem sokat tudni. Egy nemrég lefuttatott szimuláció azt mutatja, egy kataklizma miatt lehetnek a magnál a különös képződmények.
Brit kutatók a Keck Obszervatórium által 2006-ban rögzített adatok alapján mutatták meg, hogy miként lehetne látni a sarki fényt az Uránuszon, ha az szabad szemmel is látható volna.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
A Jupiter egyenlítőjénél, a felhők felett nagyjából 40 km-re találtak egy futóáramlást. Ezt eddig egyik megfigyelő sem vette észre, most a James Webb űrteleszkóppal szúrták ki.
Az Apollo-17 űrhajósai által a Földre hozott holdmintát vizsgálták meg az amerikai Northwestern Egyetem kutatói. A munkájuknak köszönhetően közelebb kerülhettünk az égitest valós életkorához.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
Nem csak látványos, de igen érdekes is a Perseverance marsjáró felvétele egy marsi porördögről, melyet egy olyan sivatagban rögzített, mely nagyjából ezerszer szárazabb, mint egy földi.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
A Szaturnusz gyűrűit 2025 és 2032 között olyan nehéz lesz észrevenni, mintha egy focipálya egyik végéről akarnánk meglátni a másik végén lévő papírlap élét.
Most először fordult elő, hogy a csillagászoknak sikerült szilícium-dioxid jelenlétét érzékelniük egy exobolygó légkörében. Azt még nem tudják, mennyi van ott az anyagból.