30 centis meteoritra bukkant a Curiosity a Mars felszínén, fotót is küldött róla
A NASA Cocao névre keresztelte el azt a Marson talált meteoritot, ami több millió éve lehet már a vörös bolygó felszínén.
A NASA Cocao névre keresztelte el azt a Marson talált meteoritot, ami több millió éve lehet már a vörös bolygó felszínén.
A Rolls-Royce megmutatta, hogyan nézne ki az az atomreaktor, ami a jövőbeni űrhajók hajtóműveként szolgálna. A cél, hogy a jelenlegi 6–7 hónap helyett hetek alatt lehessen megtenni a Föld–Mars-távolságot.
A NASA űrszondája, a Mars Reconnaissance Orbiter egy kráter és egy domb maradványát fotózta le, amik igen érdekes alakzatot adnak ki.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
A NASA Curiosity nevű járműve épp a marsi Sharp-hegy lejtőin haladt felfelé, amikor egy különös kőzetről készített fotót.
A NASA mérnökei által létrehozott Moxie nevű eszköz feladata, hogy a marsi légkörben található szén-dioxidból oxigént állítson elő. A jelek szerint a rendszer működőképes.
A kutatók szerint érdemes másfajta szemszögből is megközelíteni azt a kérdést, hogy milyen hatással lehet az exobolygókra egy vörös törpecsillag.
A NASA bejelentette: sikeres volt a Perseverance első komoly küldetése, vagyis nemcsak sikerült mintát gyűjteni a Marsból, de el is helyezte azt egy tartályban, ami már földön heverve várja, hogy visszatérhessen a Földre.
A NASA InSight nevű műszere egy utolsó fotóval búcsúzott a Földtől, a napelemei ugyanis már nem tudják feltölteni az akkumulátorát.
A Mars Arabia Terra nevű északi régiójában a 600 méter átmérőnél nagyobb kráterek belsejében furcsa szerkezeteket lehet látni.
A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.
A tudósok a Viking–1 marsi szonda adatai alapján úgy vélik, 3,4 milliárd éve egy akkora aszteroida találta el a Marsot, amekkora a Földön kipusztította a dinoszauruszokat.
Az eddigi legfiatalabb olyan gázóriást találták meg a csillagászok, ami kétféle módon is képződhetett.
A Mars Phobos nevű holdja néhány tízmillió év múlva megsemmisül. Most kiderült, emiatt találni a felszínén furcsa csíkokat.
A NASA InSight szondája rögzítette annak az égitestnek a hangját, ami 24 méter mély krátert ütött a Mars felszínébe.
A kutatók szimulálták a marsi körülményeket, és úgy találták, hogy a Deinococcus radiodurans nevű baktérium 280 millió évvel élhetett tovább a bolygón 10 méterrel a felszín alatt, mint a felszínen.
A portugál Portói Egyetem kutatói báriumot fedeztek fel a WAS-76b és a WASP-121b atmoszférájában, pedig az elem elvileg nem kerülhetne ilyen magasra.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
A mostani az első alkalom, hogy egy becsapódásból származó szeizmikus és akusztikus hullámokat észleltek a vörös bolygón.
A kutatók mostanra már megértették, miként születnek a bolygók, ám még a fejlett eszközök segítségével is szinte lehetetlen szemtanúja lenni a folyamatnak. Most olyan jeleket vizsgáltak, amelyek eddig elkerülték a tudósok figyelmét.