#BrandContent

Mikor fizetett utoljára készpénzzel?

Lassan tényleg mind elfelejtjük, volt-e valaha szaga a pénznek. Budapesti járókelőket kérdeztünk: milyen funkciója maradt a mindennapjaikban a készpénznek? Milyen helyzetekben tartja magát a régi szokás? Mit látnak, melyek azok a helyek, szituációk, ahová még nem gyűrűzött be a kártyás fizetési lehetőség? Illetve: hogyan gondolkodnak a kártya és a készpénz biztonsági aspektusairól? Videó.



„Van, aki megkér minket, hogy fújjuk le, de a nyolcvan fokos vízzel nem járna jól”

Az aluljárókról elsőre valószínűleg nem a tisztaság jut eszünkbe, pedig a Budapesti Közművek FKF köztisztasági divíziója sokszor több fővárosi, kerületi és állami szereplővel együttműködve rendszeresen fertőtleníti a felületeket, aminek igen látványos az eredménye. A Baross téren néztük meg az éjszakai műszakot, hogy lássuk, mennyi munka van abban, hogy mire a város felébred, egy tisztább, élhetőbb környezetben találjuk magunkat.


Listák, appok, akciók: így vásárolj okosan!

Néhány évvel ezelőtt még értetlenül álltam az akciós újságok postaládákba bedobott kupacai között, és ha bárhová volt is törzsvásárlói kártyám, azt sem feltétlenül használtam a vásárlásaimnál. Aztán amikor a saját háztartásomat kezdtem el vezetni a saját keresetemből, minden megváltozott: szubjektív vásárlási tanácsadó a HVG BrandLab újságírójától azoknak, akik csak most lépnek be a kuponok, az akciók és a különböző appok világába.





Egyedülálló "játszótér" nyílt Budapesten

Idén június végén nyitották meg a Bosch Rexroth Gyömrői úti telephelyén a CU.BE innovációs élményközpontot, amely multifunkciós technológiai játszótérként és oktatási központként teszi lehetővé a gyártástechnológiával és hálózatba kapcsolt eszközökkel kapcsolatos tudás megosztását.


Rugalmas, finom és krémes – hőszigetelési szempontok, amikről még sosem hallott!

A hőszigetelés fontossága az elmúlt időszakban különösen aktuális kérdéssé vált: az, hogy ingatlanjaink megfelelő módon legyenek szigetelve, nemcsak pénztárcánk, de környezetünk érdeke is. A mai technológia szerencsére lehetővé teszi, hogy mindkét szempontnak megfeleljünk. De hogyan álljunk neki, milyen anyagokat válasszunk és mire figyeljünk a kivitelezésnél? Cikkünkben ennek járunk utána.


Hátba szúrni vagy összezárni? - Ön mit tenne meg 30 millió forintért?

A végjátékhoz közeledik az HBO Maxon futó A híd című valóságshow, ahol adott 14 ember, egy feladat és egy főnyeremény. Ha a megadott idő alatt felépítenek egy 250 méteres hidat, akkor 30 millió forint üti a markukat. De hogyan képes több mint egy tucat idegen ember egy tó partján, kemény fizikai munkát végezve csapatként együttműködni? Ki, milyen érdekek mentén játssza a játékát? Hogyan változik a közösség, ahogy telnek a napok és egyre közelebb a cél? És mit tenne Ön, ha ilyen helyzetbe kerülne?


És Ön tudja, mi az a PU, PE és EPDM?

1993 óta gyártja a különböző polimereket a magyarországi üzem, amely habot, műanyagot és gumit kombinál egyetlen termékben. A Teknikum finn-magyar vállalat a műszakihab-feldolgozás és a műanyag alkatrészek gyártásának elismert szereplője: a vállalatcsoport összesen öt gyárral rendelkezik, amelyek Magyarországon és Finnországban találhatók. Lássuk, hogy készülnek az egyedi polimerek Jászladányban.


„A nyugdíjas lakóknak semmi esélyük arra, hogy saját lábra álljanak” – élet egy menekültszállón

Több mint egy éve tört ki az orosz-ukrán háború, és sokan azóta élnek menekültszállókon, és várják, hogy hazamehessenek. A Migration Aid egy budapesti és egy győri szállót üzemeltet, ahol rövid, illetve hosszú távon segítenek az átutazó vagy ideiglenesen nálunk letelepedett családoknak. A saját albérlet gyakorlatilag esélytelen, ahogy az is, hogy mindenki el tudjon helyezkedni. Akkor milyen kilátásaik vannak a menekülteknek, és hogyan lehet többtagú családként hónapokig egy szobában lakni? Erről beszélgettünk a szervezet két önkéntesével.


Óriási bulinak tűnik, aztán pizzarendelés helyett jön a bevásárlás

A szülőkről való leválás először óriási bulinak tűnik, aztán az ember szépen lassan rájön, mennyivel egyszerűbb volt, amíg valaki megcsinálta a ház körüli teendőket. A számlák befizetése, a közügyek intézése unalmasan hangzik, de nem árt kiképeznünk magunkat ezen a téren, hogy flottul menjen az önálló lét, és tényleg elkezdődhessen az életünk egyik legszuperebb fejezete!




Be tudnak illeszkedni a Magyarországon maradt menekültek?

Az orosz-ukrán háború következtében Kárpátaljáról nagy számban menekültek hazánkba magyar anyanyelvű roma családok. A kezdeti segítségnyújtás az életfeltételeik megteremtésére irányult, de a Magyarországon maradt menekültek számára ugyanígy lényeges, hogy a társadalomba való beilleszkedésben is segítséget kapjanak. Ennek fontos része, hogy az ide érkező gyerekek ne csak együtt élni, de együtt tanulni is tudjanak a helyi közösségben, a hátrányos helyzetű fiatalok mentorálásával és módszertani fejlesztésével foglalkozó Motiváció Oktatási Egyesület pedig éppen ebben segít nekik. A szegedi tanévzáró eseményükön mi is ott voltunk, és a kezdeményezés hátteréről, részleteiről kérdeztük a szakembereket.


Magyarok, akikre igazán büszkék lehetünk

A vecsési evangélikus gyülekezet civil szervezetét, a Sátor Egyesületet azért hozták létre, hogy hitétől függetlenül bárki csatlakozni tudjon egy olyan helyi közösséghez, amely tenni akar a társadalomért. Az egyesület a háború kitörése óta ukrajnai menekülteket is támogat: családokat fogadott be, és gondoskodik többek között a menekült gyerekek taníttatásáról. A tanodán kívül a gyerekek színjátszó, hangszeres, kézműves és tankerti foglalkozásokon vesznek részt, a felnőttek számára pedig mentálhigiénés konzultációkat biztosítanak. Mindent megtesznek a sikeres integrációért. A kezdeményezés hátteréről és a közös mindennapokról a szervezet vezetőjét, Heinemann Ildikót kérdeztük.


Azok a legjobb órák, ahol a tanár keveset beszél

Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.