Németországban egyre magasabbak a fizetések
Németországban négyéves csúcsot döntött idén júliusban a bérek növekedési üteme, miközben sok más euróövezeti országban csökkennek a bérek és fogyatkoznak a munkahelyek.
Németországban négyéves csúcsot döntött idén júliusban a bérek növekedési üteme, miközben sok más euróövezeti országban csökkennek a bérek és fogyatkoznak a munkahelyek.
A januári béradatok csökkenő létszám mellett gyorsuló bérkiáramlást jeleznek az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a januári 3,8 százalékos reálkereset csökkenési ütem mérséklődését várják a következő hónapokban.
A bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az előző évit 2011. január-decemberben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A vártnál jobban alakultak a keresetek novemberben, ám az elemzők szerint az idén biztosan lassul a növekedés dinamikája, miközben nagy kérdés, hogyan alakul a foglalkoztatás.
A Népszabadság szerint kérdéses, hogy a Magyar Távirati Iroda ki tudja-e fizetni a januári béreket 180 dolgozójának, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012-es költségvetésében a tavalyi 2,5 milliárdról 1,3-ra csökkentették a távirati iroda idei büdzséjét.
A vártnál jobban nőttek a bérek augusztusban és az év első nyolc hónapjában egyaránt, de a következő hónapokban nem várható a foglalkoztatás jelentős bővülése, többek között a regisztrált felvételek egyre lassuló növekedése miatt a versenyszférában - vélekedett a KSH friss adatairól az Erste és a Takarékbank elemzője.
Az idén az első nyolc hónapban 34 ezerrel több munkavállaló dolgozott a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, míg a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,6 százalékkal haladták meg az előző évit január-augusztusban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A létszám és kereset 2011. január-júliusi adatai ma teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
A hét hazai kínálatából a bérek áprilisi, illetve az árak májusi alakulásáról szóló jelentéseket emelhetjük ki. Az Európai Parlament bizalmat szavaz az új főjegybankárnak (akinek személye már régóta ismert), a svájci jegybank kamatdöntő ülést tart. Ipari és inflációs adatokat a világ minden tájáról várunk.
A bérek idei befagyasztása után jövőre sem emelkedik az 5,2 millió francia közalkalmazott fizetése - közölte kedden Francois Baroin francia költségvetési miniszter a szakszervezetek képviselőivel tartott tárgyaláson.
Munkavállalói korcsoportok szerint a 25-34 év közöttiek havi átlagjövedelme a legmagasabb, 246 ezer forint, őket átlagosan 242 ezer forinttal a 35-44 év közöttiek követik - közölte a Workania által működtetett www.fizetesek.hu egy internetes bérfelmérés alapján.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke szerint az adórendszer változása - ezen belül az adójóváírás csökkentése - lyukat ütött a béreken.
Hetek óta hiába várnak bérükre a csődbe jutott Malév egykori alkalmazottai; a szakszervezetek megkezdték a jogi lépések előkészítését.
Az InformationWeek megjelentette 13 880 szakember megkérdezésén alapuló fizetési kutatását, amelyből kiderült, hogy az átlagos beosztott amerikai IT-szakember 85 ezer dollár alapfizetést vihet haza, amit 5 ezer dollár périmiummal is megfejelenek. A főnökeik pedig átlagosan 108 ezer dollárt és 8 ezer dollár prémiumot kapnak.
Magyarországon a legkisebb a különbség a férfiak és a nők keresete között az OECD tagállamain belül - jelentette az AFP francia hírügynökség, amely az OECD hétfőn közzétett felmérését ismertette.
Eltitkolhatóvá teszi a közszolgálati tisztviselők besorolására, bérére, munkakörére vonatkozó adatokat a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvénytervezet - hívta fel a jogalkotó figyelmét Jóri András adatvédelmi biztos a tervezet hétfői véleményezése során.
Több pénzt keresnek manapság a húszas éveikben járó fiatal brit nők mint a velük egykorú férfiak - mutatott rá egy tanulmány.
Egy szakorvos annyit keres, mint egy buszvezető. Az egészségügy egyik legnagyobb problémája az alacsony bérezés, és az ebből fakadó orvoselvándorlás. Egyelőre azonban nem látni, mi húzná ki az ágazatot a bajból.
A népegészségügyi termékdíjból befolyó összeget először a legfontosabb hiányterületekre, köztük a bérekre fordítaná az ágazat.
A munkavállalói jövedelmeket sújtó adó- és társadalombiztosítási terhek a legtöbb OECD-országban emelkedtek 2010-ben - derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből.