60 százalékos béremelést kapnak a közszolgák – csak nem nálunk
Hanem Kínában. A nyugdíjrendszerben történő változások miatt ugyanis legalább ekkora mértékben emelkedik 39 millió kínai közszolga alapbére.
Hanem Kínában. A nyugdíjrendszerben történő változások miatt ugyanis legalább ekkora mértékben emelkedik 39 millió kínai közszolga alapbére.
Rubeljegyzés, olajár, forint-euró árfolyam, szegénységi statisztikák, egyenlőtlenségek növekedése, az amerikai bérek beragadása. Közeledik az év vége, így számba vettük, hogy 2014-ben melyek voltak azok az adatok, melyek akár negatív, vagy pozitív irányban ütöttek nagyot. Az idei év chartjaiból szemezgettünk.
A legtöbb gazdasági mutatót figyelembe véve a fiatalokat nagyon megütötte a 2008-2009-es gazdasági világválság. A gazdasági fellendülés ráadásul nem volt hozzájuk olyan kegyes, mint az idősebb generációkhoz. Ezt legjobban talán a keresetek területén lehet érzékelni.
Az újraiparosítást tervbe vevő kormányzat számára a szakmunka tűnik az egyik legfontosabbnak a magyar gazdaság masszív növekvő pályára állításában, a szakképzés mégsem vonzó a cégek számára. Az áhított német modelltől még nagyon messze vagyunk, mindeközben pedig a felduzzasztott szakiskolai rendszer egyelőre nem ad választ a minőségi problémákra.
Változások jönnek hétfőtől, majd január elsejétől is.
Egy diplomás 40 százalékkal kevesebbet keres a közszférában, mint a versenyszférában. Ez röviden azt jelenti: romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.