A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. bejelentette, hogy 3 új utalvánnyal bővíti a kínálatát. Az étkezési utalvány mellett az Ajándék Erzsébet-utalvány, Szabadidő Erzsébet-utalvány és Iskolai Erzsébet-utalvány is megjelenik. A cafeteria szakértő azt is megmondja, miként kell adózni az új elemek után.
A Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat együttműködésében készült, frissen lezárt “Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2013-ban?” kutatás adatai alapján a válaszadó munkáltatók 21 százaléka még nem tudja például, hogy mit csináljon a béren kívüli juttatások tekintetében az idei évben.
A kibocsátást, illetve a feltöltést követő második naptári év május végéig lehet elkölteni a SZÉP Kártyákon szereplő összegeket a kormány döntése szerint.
A következő hetekben hazai munkavállalók százezreinek kell meghatároznia a 2013-ra vonatkozó béren kívüli juttatási csomagját. Az előző évekhez képest újdonság, hogy 2012-től a munkáltató által kötött egészségbiztosítások díjai adó- és járulékmentessé váltak egy törvénymódosításnak köszönhetően. Ennek következményeként egyre szélesebb rétegek számára válhat elérhetővé a magas szintű magán egészségügyi ellátás Magyarországon. Egy felmérésben a megkérdezettek 70 százaléka igénybe venne szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítást.
Az új Munka törvénykönyve alapján a munkáltató által rendszeresen nyújtott juttatásokat (pl. cafeteria) akkor is követelhetik a munkavállalók, ha azt nem tartalmazza a belső, írásos szabályzat, ezért fontos, hogy a munkáltató mindent írásba foglaljon, hangsúlyozta Hetényi Kinga, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakjogásza.
Nő a havonta kedvezményes adózás mellett adható Erzsébet utalványok értéke, a béren kívüli juttatások terheláés viszont emelkedik, ezért elképzelhető az is, hogy a kedvező változás ellenére nem, vagy csak lassabban terjed az Erzsébet utalvány.
A kormányszóvivő okafogyottnak tartja az Európai Bizottság telekommunikációs és kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatos, Magyarországhoz intézett felhívását, mert a magyar kormány már az értesítés előtt döntött a terhek 2013. január 1-jei kivezetéséről. Giró-Szász András kormányszóvivő egy csütörtöki televíziós interjúban ugyanakkor a cafetéria-rendszer miatti bizottsági felszólításról azt mondta: Magyarország nem tart tiszteletben olyan uniós felvetéseket, amelyek a magyar szuverenitást korlátozzák.
Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteria-utalványok piacának korlátozása miatt. Ezzel a második szakaszukba léptek a Magyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezettségszegési eljárások - tudatta szerdán az Európai Bizottság.
Kompromisszum született: elviselhető tehernövekedés a cafeteriában, az eredetileg tervezett 17 helyett 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése jövő év elejétől, az Erzsébet utalvány keretösszege pedig emelkedik.
A cafeteria-rendszer tavalyi – kissé fejetlennek tűnő – átalakítása bejönni látszik a kormányzatnak, legalábbis a piaci viszonyok a korábbi elképzelések szerint alakulnak. A külföldi – jellemzően francia – érdekeltségek kiszorulni látszanak a piacról, míg a preferált állami konstrukciók egyre nagyobb részt hasítanak ki.
Az Országgyűlés elfogadta, hogy jövő évtől a kulturális szolgáltatások igénybevételét is 50 ezer forintig támogathatják adómentesen a munkáltatók.
Egyes cégeknél január elején adják ki a decemberre vonatkozó Erzsébet-utalványokat, ám kérdés, hogy ilyen esetben melyik évre érvényes adószabályok szerint kell adózni az utalványok után.
Formálisan is monopolhelyzetbe hozza az étkezési piacot amúgy is uraló Erzsébet utalványt az az adótörvényhez benyújtott módosító javaslat, amely szerint 2013-tól más kibocsátó hasonló szolgáltatása nem élvezhet kedvezményes adóelbírálást. így kérdés, mi motiválhatja a munkáltatókat az Erzsébet utalványtól eltérő bármilyen más "étkezési jegy" juttatására?
A SZÉP-kártyán lévő összegek elköltésére legfeljebb pár nap híján két év áll rendelkezésre, a szabályozás szerint utána elvész az odautalt, de fel nem használt összeg. Az első ilyen „értékvesztő” határidő idén év vége, amikor a tavaly feltöltött összegek vesznek el – feltéve, hogy el nem költik azokat.
Mégis adómentesen nyújtható cafeteria-elem maradhat a megtakarítási célú élethosszig tartó életbiztosítás, a biztosítási adót azonban lehetséges, hogy nem a jellemző kockázat alapján, hanem kockázatonként kell majd megfizetni - írja a Világgazdaság.
Máris visszakozna a kormány a legutóbbi Matolcsy-csomag egyes elemeitől, mert azokkal többet ártanának, mint használnának. Mindez az iparűzési adót, valamint a cafeteria szigorítását érintené, és 75 milliárdos bevételkieséssel járna – írja az Origo.
Hiába tervez több cég is béremelést 2013-ra, egy felmérésből az derül ki, hogy ennek átlagos mértéke alatta marad a várt infációnak. Azaz: a reálbér bárhatóan csökkenni fog. Ráadásul a cafeteria szabályainak változása ugyancsak juttatásokat vehet ki a munkavállalók zsebéből.
Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján - mondta Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója.
A munkaadói érdekképviseletek szerint jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbérről és szakmunkás minimálbérről a héten kezdődött tárgyalásokat a kormány költségvetési kiigazító csomagja.
A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.
