Terrorizmus, álhírek terjedése, felhasználói adatok használata – csupán három témakör abból a hétből, amiről a Facebook úgy döntött, a nyilvánosság előtt fog beszélni. Nehéz kérdések vannak, egyelőre senki nem tudja rájuk a választ.
A Könyvek Parthenónja címet kapó monumentális művészeti installációt betiltott könyvek borítják.
A korábban bevezetett szigorításoknak most a bulvármédia esett áldozatul.
"Mindenki, aki normális, nem elmebeteg, nem idióta baromállat, az azonnal hagyja ott a Facebookot" – közölte felhívását Bayer Zsolt a Karc FM-en. A KDNP oldalának letiltásán akadt ki ennyire.
Cenzúrát követel a Wikipédiától egy török miniszter, cserébe Ankara újra engedélyezné az online enciklopédia működését az országban. A Wikimédia Alapítványt is illiberális demokráciához méltó eljárásban részesítenék.
Bezárult a kör, Kína bemutatja az illiberális államberendezkedés online netovábbját. Csak olyan szerzők írhatnak majd híreket bármelyik kínai weboldalra, akiket a kormány jóváhagyott. Ezzel a lépéssel az internet lényegét szüntetik meg.
Törökország szombat reggel arra ébredt, hogy nem elérhető a Wikipédia. Nem ez az első eset az internetes cenzúrára.
Felforgató mémnek minősítették a csókos Putyint, börtön is járhat érte.
Tizennyolc évig tartó fogsága után szabadon engedték Muhammad Bekjanovot, Üzbegisztán egyik legismertebb újságíróját – jelentette a Human Rights Watch.
A magyar oktatási rendszer botrány - ez nem hangozhatott el.
Bár a római mitológiában Neptunus a tengerek istene, még ez sem bizonyult elég magas pozíciónak ahhoz, hogy a Facebook ne cenzúrázza a szobráról készült fotót. Merthogy nincsen rajta ruha.
Orbán Viktor a határokon túl sem tűri az ellenvéleményt.
Az utóbbi időben nem egyszer volt felháborodástól zajos az internet, mert a Facebook és az Instagram szűrője a pornográf tartalmak szűrésének jegyében nem egy művészeti alkotást is nemkívánatosnak titulált. Egy névtelen művész most visszavágott az időnként túlzásba eső Zuckerberg-csapatnak.
"A pisilő kisfiú csalódott lesz, de hát..." - Pornográf graffitik jelentek meg több jól látható tűzfalon a belga főváros forgalmas pontjain. A brüsszeli utca embereit ez nemhogy nem zavarja, de még cenzúrának is tartanák, ha eltávolítanák a festményeket.
Kor- és cenzúratörténeti kuriózummá patinásodott az 1956-ban forgatott, A csodacsatár című film. A zenés szatíra példátlan kulisszatitkaiból jó néhány máig ismeretlen maradt.
A világ legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásait rangsorolta az Amnesty International. Azt vizsgálták, hogy a szolgáltatók mennyire figyelnek oda az üzenetek titkosítására – másképp fogalmazva mennyire könnyű ellopni/lehallgatni az üzeneteinket.
A svéd Cancerfonden mellrák ellenes kampánya verte ki a biztosítékot a közösségi oldalnál.
Orbán Viktort kifütyülték, két betonfal adta a visszhangot. Rogán Antal elismerte, hogy hibázott, de még hogy! Nem volt eseménytelen a hét. Ön is így látja? És a részletekre emlékszik? Tesztelje memóriáját!
Egyre ijesztőbb információk érkeznek a Kút című film kivágott jelenetének utóéletéről. A saját magát a filmből kicenzúrázó Kálomista Gábor nem elégedett meg az új kópiákkal, a Kútban dolgozó filmeseket is feketelistára rakta. A szakmában azonban mindenki hallgat, mert féltik az állásukat.
Az utolsó pillanatban hátrált ki a Kossuth Klub a Magyar Helsinki Bizottság adomány- és szavazatgyűjtő bulija mögül, mert most jöttek rá, hogy nem akarnak politikai tartalmú rendezvényeket.
