Több mint 11 milliárd dollárt ad az USA a világ vezető chipgyártójának három amerikai gyár beindításáért
A TSMC-nek Arizonában kell felhúznia az új egységeket. Az összeg nagyjából fele-fele arányban támogatás és hitel.
A TSMC-nek Arizonában kell felhúznia az új egységeket. Az összeg nagyjából fele-fele arányban támogatás és hitel.
Sőt, a világ legnagyobb félvezetőgyártójának, a TSMC-nek a dolgozói már visszatértek a gyárakba ellenőrizni, hogy minden rendben van-e.
Az Intel a valaha volt legnagyobb kicsomagolós (unboxing) videóját osztotta meg: a klip azt mutatja meg, hogyan került a holland ASML cég 380 millió dolláros (mintegy 137 milliárd forintot érő) High-NA litográfiai gépe a chipgyártó oregoni gyárába.
Kína több szempontból kockázatos a fejlesztések számára.
Tavaly júniusban mutatta be az Európai Bizottság a gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben konkrét jogalkotási javaslatokat ígértek. Ezek elkészültek, s arra helyezik a hangsúlyt, hogy az unión belül a külföldi és az EU-n kívülre irányuló uniós befektetések biztonsági kockázatait azonosítsák, és fellépjenek ezekkel szemben. Ugyancsak szigorúbb ellenőrzés várható a kutatás-fejlesztési együttműködések terén, a "mélyreható geopolitikai zűrzavar és a gyors technológiai változások" közepette.
Az izraeli kormány beleegyezett abba, hogy 3,2 milliárd dollár támogatást nyújt az amerikai Intel cégnek egy új, Izrael déli részén megépülő 25 milliárd dolláros összköltségű chipgyár megépítéséhez - közölték a felek kedden.
A chipgyártás nélkülözhetetlen „kelléke” manapság az EUV litográfiai technológia, tulajdonképpen mindazok profitálnak belőle, akiknek a zsebében okostelefon lapul, okosórát hordanak, játékkonzollal szórakoznak. A technológia kikerülhetetlennek látszott mindezidáig, most viszont a Canon bejelentett egy figyelemre méltó konkurenst.
Egyre nő a kereslet világszinten az ipari robotok iránt. A rohamléptekben fejlődő technológia a legkülönbözőbb iparágakban nyújthat segítséget és válthat fel az emberekre veszélyes munkafolyamatokat.
A gazdasági válság kellős közepén addig jutott a világ legfontosabb chipgyártója, hogy le kell mondania a gigászi keresleti kilátásokról, és beszállítóit is a gyártási tempó visszafogására inti. Ez rossz hír a fogyasztóknak, akik árcsökkenést reméltek, ahogy a geopolitikai strategizálásban lévő nagy gazdaságoknak is. Ezzel együtt pedig fakul az a remény is, hogy rövid távon látványosan csökkenni fog az infláció.
A pohár félig tele van és félig üres, mondja a realista, amikor meghallja, hogy többéves kihagyás után a szebb időket látott Huawei okostelefonjaiba újra 5G-s chip kerül. Kína még nem örülhet, de az Egyesült Államok már aggódhat.
Ezt jósolja többek közt Joe Biden amerikai elnök is, mondván, az 1,4 milliárd lakosú ország gondjai nemcsak otthon okozhatnak problémát, hanem az egész világgazdaságban is. Az USA kereskedelmi partnerei között Kína a harmadik helyre csúszott vissza.
A kilencvenes évek végén Peking dobott mentőövet az akkor a csőd szélén támolygó techvállalatnak, mely aztán masszívan alapozva a távol-keleti nagyhatalomra, néhány éven belül leuralta a világot. Csak közben Kína olcsó összeszerelő üzemből komoly partnerré vált, Tim Cookéknak így most extra kihívás szakítani vele. Pedig az egyre romló USA–Kína-viszony és az egyre meredekebb tajvani helyzet miatt muszáj. Mivel a legfejlettebb chipeket Tajvan, a legnagyobb gyárakat Kína adja a vállalatnak, ha Hszi Csin-ping kiadná a parancsot a szigetország lerohanására, az Apple óriási gondba kerülne.
Rátenné a kezét az Apple a tajvani chipgyártó valamennyi 3 nm-es chipjére. Az üzlet mindkét félnek igen kedvező lehet.
A Drezdában építendő chipgyárral a németek az EU azon szándékát is kiszolgálják, mely szerint 2030-ig fel kellene zárkózni Ázsiához és az USA-hoz félvezetőgyártásban.
Az USA elnöke kifejezetten nemzetbiztonsági, nem pedig gazdasági kockázatokra hivatkozik.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből, részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden-kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen.
Nyolc gallium- és hat germánium-vegyületre vet ki exportkorlátozásokat Kína, mely az első igazán komoly válasza lehet az országnak az amerikai szankciókra.
A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért sokak számára talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Pedig erről adott most hírt a Magyar Tudományos Akadémia.
Alig néhány nappal azután, hogy az Intel bejelentette, több milliárd dolláros befektetéssel chipgyárat létesít Lengyelországban, napvilágot látott a hír, hogy az amerikai IT-óriás Izraelben is üzemet nyit egy, a lengyelországinál is nagyobb beruházás keretében.
Egy éve indult és még nem látni a végét. Az iparág ciklikus, ez a negyedik krízis, mely már egy éve tart. Az egyik fő oka az, hogy az USA kettévágta a globális piacot, és igyekszik kiszorítani Kínát.