Félvezetők, de akár napelemek gyártásához is nélkülözhetetlen ritka fémes elemet tartalmazó vegyületekre vezet be exporttilalmi korlátozásokat Kína augusztus 1-jétől, válaszul a hasonló amerikai lépésekre. Ez pedig újabb chiphiányhoz vezethet.
Mint a HWSW írja, Kína az exportkorlátozást nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekekkel magyarázza, ami egybecseng azokkal az indokokkal, melyekre hivatkozva 2019 óta az Egyesült Államok is egyre jobban szankcionálja a kínai technológiai ipart.
Abban is hasonlítani fog az amerikai szankciókhoz a kínai lépés, hogy egyedi elbírálás alapján lehet majd felmentést kérni, ám az kérdéses, hogy mindez mennyire lesz majd könnyen megkapható.
Erre hívta fel a figyelmet a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb chipgyártója, az Nvidia főnöke, aki a londoni Financial Timesnak nyilatkozott.
A Reuters által megkérdezett iparági szakértők úgy vélik, a kínai lépés az amerikai technológiai ipar szereplőit is kellemetlenül érheti, ugyanis az tilalom alá eső gallium- és germánium-vegyületeket széles körben használják különböző félvezető áramkörök és napelemek gyártása során – akár szilíciummal keverve, akár a szilíciumot helyettesítve.
Ráadásul a szóban forgó vegyületek (nyolc gallium- és hat germánium-vegyület) legnagyobb globális szintű előállítója Kína, és bányászati szakértők szerint rövid és középtávon sincs valós esély a kieső mennyiség pótlására.
Az európai chiphiányról szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy kizárólag Európában gyártanak több olyan fontos berendezést, amelyek a legfejlettebb chipek gyártásához szükségesek. Emellett néhány európai gyártónak megkerülhetetlen szerepe van a felhasznált vegyi anyagok előállításában is. Még sincs Európában csúcskategóriás chipgyártás, amin sürgősen változtatna az unió. Lássuk, miért és hogyan!
Nem ez volt az első hasonló lépés: Kína már márciusban is kizárt egy amerikai chipgyártó céget, a Micron Technologyt a fontosabb infrastrukturális projektekből.