#Coen-testvérek


Hét emlékezetes film a kreativitási krízisről

Egy bértollnok szürreális kálváriája, két testvér ambivalens viszonya, az alkotó ember kudarctól rettegésének mozgóképes allegóriája, egy kétezerötszáz oldalas könyv története - többek között e történeteket eleveníti meg a HVG Extra Business filmajánlója.









Hollywood ördögfiókái – A nagy Coen-rangsor

Mindegy, hogy a havas Minnesota, a kegyetlen vadnyugat, a századeleji gengsztervilág vagy a hatvanas évek folkszíntere, a Coen-testvérek mindenhol találnak elég drámát, rejtélyt és fekete humort ahhoz, hogy egy újabb abszurd történetet facsarjanak ki az adott helyszínből. Csináltak már hülyét George Clooneyból, Tom Hanksből és Nicolas Cage-ből, de ők tették sztárrá Javier Bardemet és Frances McDormandet is. Bár 4 Oscar-díjukért Fargo és a Nem vénnek való vidék felel, azért bőven találtunk az Ave, cézárt megelőző 16 filmjük közt annyi zseniális alkotást, hogy elég nehéz legyen rangsorolni őket. Az például kiderült, hogy rossz filmet még nem sikerült összehozniuk 32 év alatt.


Saját képükbe röhögnek a Coen-testvérek

Újra Hollywood kulisszái mögött játszódó filmmel jelentkeztek a különleges humoruk és csavaros történeteik miatt nagy becsben tartott Coen-fivérek. Az idióta színészt alakító George Clooney illetve a filmstúdiót szinte egy személyben összetartó főszereplőt játszó Josh Brolin sem okoz csalódást, de a beharangozott sztárparádé inkább csak átverés volt a plakátokon. Az Ave, Cézár talán lehetett volna merészebb, mert olykor fájóan lapos a humora, de a legjobb pillanataiban azért megcsillantja, miért is tartjuk az egyik legjobb író-rendező párosnak Coenéket. A túlzásokig kigúnyolják a filmkészítést - pont ezzel tisztelegve egy letűnt mozikorszak előtt.





A Zsűri Nagydíját nyerte Cannes-ban a Saul fia

Kiderült, a fesztivál második legrangosabb elismerését, a Zsűri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt már korábban nagyon komoly esélyessé lépett elő, ekkora sikert azonban utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a francia Dheepan, Jacques Audiard filmje kapta.


A Coen fivérekkel szoktam álmodni: elégedetlenek velem

Utoljára 1968-ban fordult elő, hogy magyar elsőfilmes versenghetett a cannes-i Arany Pálmáért. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia azonban megtetszett a fesztivál szervezőinek, hiszen egyből a rangos versenyprogramba küldték. A rendező szerint filmje – mely egy koncentrációs táborban játszódik – egyetlen eddigi lágerfilmre sem fog hasonlítani. Nemesnek elég markáns véleménye van a mai filmgyártásról: szerinte a digitális átállással a nézőket veszik semmibe, és a mozi helyett ma már a televíziók diktálnak. Azt is fájlalja, hogy alig mer valaki rizikót vállalni, és minden a dögunalmas speciális effektekről szól. Interjú.


Miért jó kétszer ugyanabba a véres hóba lépni?

Kultfilmből csak nagyon ritkán készül jó folytatás vagy sorozat, a '96-os Fargót újragondoló szériának azonban sikerült ez a bravúr. A szerdától a magyar képernyőkre is befutó sorozat összetettebb és fura mód, coenesebb a Coen-fivérek eredeti klasszikusánál is. Olyannyira, hogy a filmnek majdnem halálos következménye is lett. Cikkünkben körbenézünk a nagy fehér tájban, és közelebbről megvizsgáljuk a friss és régebbi vérnyomokat a hóban.


A Nem vénnek való vidéket fogja idézni a Fargo 2. évadja

Hosszabb interjúban árulta el terveit a nagy sikerű Fargo tévésorozat második évadjáról az epizódokat író Noah Hawley. A sorozat új, második etapja is hű lesz a Coen testvérek stílusához, méghozzá leginkább a Nem vénnek való vidék karaktereihez és történetmeséléséhez - ígéri az alkotó.


Nagy Lebowski nemzeti kincs lett

Az amerikai nemzeti filmörökség részévé nyilvánítottak 25 filmet, köztük a Ryan közlegény megmentését, a Rosemary gyermekét, A nagy Lebowskit és az 1971-es Willy Wonka és a csokigyárat.


Íme Angelina Jolie és a Coen fivérek közös filmjének első előzetese

Az Unbroken című film Louis Zamperini kalandos élettörténetét meséli el. Zamperini az 1936-os berlini olimpián még Hitler elismerését is kiváltotta félelmetes hajrájával az 5000 méteres futás döntőjében. Később Zamperini a második világháború folyamán japán hadifogságba került, ahol válogatott módszerekkel próbálták megtörni a híres atlétát. Zamperini életrajzi könyvét felhasználva az Oscar-díjas Coen fivérek írták a forgatókönyvet Angelina Jolie rendezéséhez. A filmet idén karácsonykor mutatják be az amerikai mozik.