Úgy tűnik, a sütik (cookie-k) törlése nem elég az online adatvédelemhez. Egy új kutatás ugyanis kimutatta, hogy a weboldalak még így is nyomon követhetik a felhasználókat a böngésző egyedi ujjlenyomatának olvasásával. Ráadásul ez a módszer csendben, a háttérben működik.
Ez gyors volt: az Infostealer nevű kártevő fejlesztője állítja, már ki is játszotta a Chrome böngésző új biztonsági funkcióját, mely a felhasználó érzékeny adatait – például a sütiket – hivatott védeni a rosszindulatú felektől.
Fűszerezett egy kicsit a sütik receptjén a Google, így mindenki érezheti a Chrome böngésző gyorsulását.
Mit várhatunk a harmadik féltől származó cookie-készlet, köznapi nevén sütiknek becézett, a felhasználók internetezési szokásait nyomon követő adatgyűjtők kivezetésétől. Az EUrologus összeszedte mire számíthatnak az EU adatvédelmi ernyője alatt internetezők a jövőben?
A felhasználók egy százalékánál január 4-től megkezdi a harmadik feles sütik kivezetését a Google a Chrome böngészőben. Mutatjuk, milyen árulkodó jelei lehetnek annak, hogy ön beleesett ebbe a merítésbe, és mit jelent ez a gyakorlatban.
A célzott hirdetések maradnak, de a jövőben kevesebb adat kell a felhasználóról ezekhez – a Google 2024 elején elkezdi bevetni az új rendszerét, mely nagyobb biztonságot ígér.
Rövidesen búcsúzhatunk a nyomkövető sütiktől, jön helyette egy teljesen új, még biztonságosabb megoldás.
Bár általában az asztali gépek, notebookok esetében kerül elő a cookie-k (sütik) fogalma, az iPhone-unkon is ott csücsülnek ezek a kis fájlok. Érdemes néha törölni ezeket.
A sütik elfogadására és elutasítására vonatkozó párbeszédablakot megbonyolította a Google, ezért egy büntetéssel kötelezte a céget a francia adatvédelmi hatóság, hogy változtasson rajta.
Időnként érdemes törölni a böngészéssel kapcsolatos háttéradatokat a mobilról. Megmutatjuk, hogyan tehetik ezt meg a Chrome-ot használók.
Sok internetes portál nem élne meg a jól fizető reklámok nélkül, a hirdetések személyre szabása viszont érdekeket sért. A hatóságok és a piaci szereplők egyaránt piszkálgatják az adatvédelmileg kényes ügyet.
A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) szerint a két platform nem valami együttműködő, ha a felhasználó úgy dönt: nem akarja világgá kürtölni, milyen weboldalakat látogat meg.
Olyan újdonságot is tartalmaz a szeptemberben érkező macOS Big Sur, amiért igazán hálásak lesznek a Safari használói. A weboldalak látogatottságában viszont zavart okozhat az Apple szigora.
Az Európai Adatvédelmi Testület új iránymutatást adott ki arról, hogyan nem szabad a weboldalak látogatóit arra biztatni, hogy elfogadják a követésükre használható kódokat (cookie-kat, sütiket).
Változtat a Chrome sütikezelésén a Google, kikapcsol egy korábban biztonsági okokból bevezetett korlátozást. A vállalat szerint most fontosabb, hogy a túlzott szigor miatt ne lehessen baj.
A Google tervei szerint úgy jelennek majd meg a személyre szabott hirdetések a Chrome-ban, hogy a böngésző közben blokkolja a weboldalak felhasználók követésére szolgáló kódjainak nagy részét.
Bár az Európai Unió adatvédelmi rendelete szigorúan előírja, hogyan kell a felhasználói adatokat kezelnie egy weboldalnak, 88 százalékuk semmibe veszi a szabályozást.
Az androidos eszközökre szánt Opera legújabb verziója letiltja a sütik használatára feldobott párbeszédablakokat, így a felhasználók zavartalanul böngészhetnek a weboldalakon. Igaz, ez némi veszéllyel is együtt jár.
Szó szerint minden internetező találkozott már azzal az alulról vagy fölülről beugró, időnként a weboldal tartalmának jelentős részét kitakaró csíkkal, ami a cookie-k használatára figyelmeztet, és rendszeresen le kell okézni ahhoz, hogy eltűnjön. Az EU-s szabályozás által kötelezővé tett sáv, ha minden jól megy, hamarosan mindenhonnan eltűnhet.
Az Apple-termékek felhasználóinak tudta nélkül gyűjtött adatokat netezési szokásaikról a Google, ezért várhatóan 5 milliárd forintnak megfelelő büntetést kell majd kifizetnie.
