Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga.
Thierry Legault amatőr csillagász egy távcső+fényképezőgép párossal filmezte le a Nemzetközi Űrállomás útját, ahogy végighaladt az első negyed fázisban lévő Hold közepén.
Tudósok olyan csillagot figyeltek meg a Tejútrendszerben, amely minden eddig tapasztaltnál közelebbi orbitális pályán kering egy fekete lyuk körül: egy óra alatt kétszer kerüli meg.
Az amerikai űrhivatal szokás szerint elkészítette a grafikát a most felfedezett Föld-szerű bolygók lehetséges felszínéről. Bónuszként csináltak egy plakátot is.
Fontos bejelentést ígért az amerikai űrhivatal szerdára, és valóban izgalmas dolgot találtak. A csillagászok (legalább) hét, a Földhöz hasonló bolygót találtak a TRAPPIST-1 nevű vörös csillag körül.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös projektje hozzásegíti a magyar kutatókat a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatai, például a szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához. A két új, 80 cm tükörátmérőjű, automatizált távcső nemcsak itthon, de a régióban is komoly fejlesztésnek számít.
Az emberek közül ki járt először a világűrben? Hogyan születnek a fekete lyukak? Valójában mekkora a távolság a Nap és a Föld között? Mitől függ egy csillag élettartama? Mi különbözteti meg a napfogyatkozást a holdfogyatkozástól? - Egyebek közt ilyen kérdésekkel találkozhat a tesztben, melynek segítségével próbára teheti a világűrrel kapcsolatos tudását.
Valami egészen fontos dolog történt 340 évvel ezelőtt december 7-én, melynek hosszabb távú következménye például az űrutazási lehetőségünk is: a fénysebesség meghatározása.
A Pluto szív alakú, központi síkságának jeges felszíne alatt földalatti óceán rejtőzhet, amely annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld összes tengere és óceánja. A Nature című tudományos lapban megjelent kutatások eredményei szerint ezzel a felfedezéssel a Pluto is felkerülhet a Föld mellett a Naprendszer földalatti óceánokat is tartalmazó világainak egyre növekvő listájára, néhány ilyen óceán pedig akár életnek is otthont adhat.
Páratlan közelségbe kerül november 14-én a Földhöz a Hold, az úgynevezett szuperhold ezúttal sokkal nagyobb és fényesebb lesz, mint bármikor az elmúlt csaknem 68 év során. Szuperholdnak azt nevezzük, amikor a holdtölte az égitest ellipszis alakú pályájának a Földhöz legközelebbi pontján következik be. Ilyenkor az égitest látszólagos mérete körülbelül 14 százalékkal haladja meg szokásos nagyságát, fényessége pedig 30 százalékkal nő. Aki most lemarad, 34 évet kell várnia, hogy hasonló látványban legyen része.
A Plútó egyik „gyilkosaként” elhíresült amerikai csillagász találhatja meg az újabb kilencedik bolygót a Naprendszerben, és az is kiderülhet, miért forog ferdén a Nap.