Több mint félszáz gravitációs lencsét fedeztek fel csillagászok az általuk alkalmazott mesterséges intelligencia segítségével. Egyelőre még egyesével vizsgálják meg őket, de a cél, hogy a jövőben a gép döntése után már szelektálni se kelljen.
A NASA készített egy lejátszási listát, amire 22 olyan hangot töltöttek fel, amit normál esetben az ember nem is hallhatna. A listát végighallgatva azt kell mondanunk: talán jobb is ez így.
A szakemberek valószínűsítik, hogy a tűzgömb Kelet-Szlovákia térségében ért a légkörbe, és ott eléghetett.
A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy a gyűrű egyben tartása egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy "csapatmunkáról" van szó – derül ki az Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmányukból.
Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.
Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához.
A csillagászok augusztusban olyan gravitációs hullámokat észleltek, mint előtte még soha. A teleszkópokkal sikerült megfigyelni a jelenséget, amely miatt létezik többek között az arany, az ezüst és a platina is. A felfedezés sok mindent megváltoztathat.
A LIGO Tudományos Együttműködés a világ minden táján lévő 70 obszervatóriummal egy időben lép majd a nyilvánosság elé, hogy felfedjék a legújabb felfedezésüket.
Magyar bolygóvadászok is lekapták a legutóbbi "földsúroló" aszteroidát, ami mindössze 44 ezer kilométeres távolságra közelítette meg bolygónkat.
A fekete lyukat körülvevő úgynevezett anyagbefogási korong kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mi alkotja. A kutatók eddig úgy gondolták, tudják a választ, most azonban kiderült, hogy tévedtek.
Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.
Első ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat – jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján szerda este.
Eddig úgy hitték, a kozmikus sugárzás a Tejútrendszer központjából érkezve éri a Földet, egy új felfedezés szerint azonban éppen ellenkezőleg történik, ugyanis távoli galaxisokból érkeznek a kozmikus részecskék.
Egy sálban teázó egér látható ma a Google kereső főoldalán. Itt van az ősz, itt van újra.
Hatalmas "üstököscsóvával" bíró, szokatlan, Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Valószínűleg a földkéreg változásainak hatására került viszonylag hirtelen oxigén a Föld légkörébe 2,4 milliárd éve - vélik svájci és kanadai kutatók.
Meghalt Nan Zsen-tung asztronómus, akit a világ legnagyobb, tavaly átadott egytányéros rádiótávcsövének "atyjaként" tiszteltek.
Amíg a Cassini-Huygens küldetés szondája oda nem ért a Szaturnuszhoz, a tudósok úgy gondolták, a Naptól ennyire távol nem lehetnek adottak az általunk egyetlenként ismert élet feltételei. De aztán a Cassini az egyik holdon olyan gejzíreket kezdett fotózni, amelyek irdatlan mennyiségű vizet és jeget lövellnek a világűrbe.
Az elmúlt 12 év legnagyobb erejű napkitörését regisztrálták szerdán a csillagászok – jelentette a NASA. A következő néhány napban gond lehet a GPS-kommunikációval. Mástól viszont nem kell félnünk.
Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát most amerikai tudósoknak sikerült azonosítaniuk.
