Csillagászok megvizsgáltak egy távoli galaxist és olyat tapasztaltak, ami ellentmond a fizika törvényeinek
Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.
Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.
A különleges galaxis a Szobrász csillagkép része, és 500 millió fényévre van a Földtől.
Egy nem túl erős, G1-es geomágneses vihart válthat ki az az esemény, amelyet a központi csillagunk indított be.
A még ismert bolygókról is meg lehet állapítani olyat, ami korábban nem teljesen volt egyértelmű.
Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta.
Csupán egy-két napon át látható, ha két neutroncsillag összeütközik, egy új teleszkóppal viszont valós időben lehet megfigyelni az eseményt.
A 300 fényév átmérőjű „csillaggyár” az éjszakai égbolt egyik leglátványosabb objektuma.
Gyakran előfordul, hogy egy adott tudományterület fejlesztését egy másik tudományterületen is hatékonyan lehet felhasználni. Erre most egy újabb példa a MoleGazer nevű csapat munkája.
Az emberiség eddigi lefejlettebb teleszkópja, a James Webb a Déli Gyűrűs-ködöt is megfigyelte az üzembe helyezése után. És milyen jó, hogy így tett: az objektumról készült felvétel mellé egy meglepetés is érkezett.
A friss, még hivatalosan nem kiadott felvételeken a bolygó holdjai is láthatók.
Az úgynevezett gyors rádiókitörések általában néhány milliszekundumig tartanak. Az újonnan felfedezett FRB 20191221A ezzel szemben akár három másodpercig is érzékelhető lehet. De más furcsaság is van.
Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd az űrtávcső segítségével.
Példátlan mélységben láthatunk a világegyetembe a történelem eddigi legnagyobb teljesítményű űrteleszkópjával. A NASA és az amerikai elnök nem sokkal éjfél után nyilvánosságra hozta a teljesen beállított James Webb űrtávcső által készített első fényképet.
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
Thomas Zarbuchen a NASA sajtótájékoztatóján árulta el, nagyon megérintették a James Webb űrteleszkóp által rögzített adatok.
Idén július 14-én közelíti meg a Földet a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös, ami a számítások alapján mintegy kétszer akkora, mint a Mount Everest. Az objektum az Oort-felhőből érkezik bolygónk felé.
A Hubble űrteleszkóp felfigyelt egy érdekes jelenségre egy tőlünk elég távoli csillag körül: nagy falatozás zajlik.