Látványos meteorittípusokat bemutatva kalauzolja el a látogatókat a Naprendszer őstörténetébe az a kiállítás, amely február 18-tól április elejéig látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
Utoljára 1030. december 3-án volt olyan közel az újhold a Földhöz, mint amilyen közel január 21-én lesz. A következő ilyen eseményre 345 évet kell majd várni.
2011 és 2022 között évente 9,6 százalékkal lett fényesebb az éjszakai égbolt, ami rendkívül nehézzé teszi a megfigyelését. A tudósok szerint a nagy fokú fényszennyezéshez hozzájárulhattak az amúgy környezetkímélő LED-izzók is.
Néhány éve észlelték először, majd további vizsgálatok után ismét a Kordylewski-porholdat. A kutatók hamarosan a namíbiai sivatagban fogják vizsgálni a jelenséget, melynek megértéséhez most az ELTE kutatói vitték közelebb az emberiséget.
Vasárnap a Vénusz és a Szaturnusz együttállása, hétfőtől pedig a Naprendszer többi bolygója miatt lesz érdemes kémlelni az eget.
Kutatók egy évtizednyi kitartó munkával bukkantak rá a Pa 30 kódjelű objektumra, melynek viselkedéséhez hasonlót még nemigen láttak.
Két megfigyelés is arra világított rá, hogy a szupermasszív fekete lyuk közelébe kerülő csillagok képesek lehetnek egy ideig túlélni a találkozást.
Kína úgy tervezi, 2024-re befejezi az építését az EAST nevű optikai teleszkópnak, ami nemcsak Ázsia, de a keleti félteke legnagyobb ilyen szerkezete lehet. Rekesznyílása elérheti a 6 métert, a tükör pedig 8 méteres lehet.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
Már nem sc-ifi, de még nem is valóság a Földet fenyegető kisbolygók elhárítása. Ezt jelzi több 2022-es csillagászati hír, köztük egy becsapódás magyar előrejelzése.
A kutatók szerint érdemes másfajta szemszögből is megközelíteni azt a kérdést, hogy milyen hatással lehet az exobolygókra egy vörös törpecsillag.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer.
Montreali csillagászok két olyan, Naprendszerünkhöz relatíve közel található exobolygót fedeztek fel, melyek felénk ismeretlen formában hordoznak szokatlan mennyiségű vízréteget.
Korábban több teleszkóppal is figyelték már a SMACS J0723.3-7327 jelű vörös spirálgalaxis-halmazt, de a James Webb űrtávcső hozta a legnagyobb eredményt: így már részleteiben is látni lehet.
A Naprendszer külső részét képző Oort-felhőben sokkal több lehet a 10 grammnál nagyobb jeges-sziklás objektum, mint ahogyan eddig gondoltuk.
Ausztrál csillagászok elemezték a James Webb űrteleszkóp felvételét a Déli Gyűrűs-Ködről.
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj. Kedvező időjárás esetén óránként akár százötven hullócsillagot is megszámlálhatunk.
A Nemzetközi Csillagászati Unió figyelmeztetést adott ki a frissen felbocsátott, BlueWalker 3 nevű műhold miatt, ami interferenciát okozhat az optikai és rádióteleszkópok számára.
A következő két évben több mint egymillió új csillagnál nézik meg, hogy lehet-e a körülötte lévő bolygókon intelligens életforma.
