Egy elképesztően ritka együttállás lesz megfigyelhető a hónap végén: a Naprendszer összes bolygója látszani fog. A következőre 500 évet kell várni.
Az Asteroid Institute a Whashingtoni Egyetemmel közösen fejlesztett ki egy algoritmust, mely a már elérhető adatokat vizsgálva kutat még fel nem fedezett űrsziklák után.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.
A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
Egy néhány évtizeddel ezelőtt készült űrfotó feladta a leckét korunk szakértőinek, mivel nem tudják megmagyarázni, hogyan lehetséges az, ami rajta van.
A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.
Egy „közeli” rendszerben egy különös, eddig nem ismert bolygó kering a csillagászok szerint. De nem is ez az igazán érdekes.
A (7335) 1989 JA jelű égitestet a potenciálisan veszélyes objektumok közé sorolták a csillagászok.
A csillagász szerint a (7335) 1989 JA jelű égitestet az egyik legnagyobb ismert aszteroida, amelyik idén megközelíti a Földet.
A Solar Orbiter nevű napszonda március végén megközelítette központi csillagunkat, és hihetetlenül értékes adatokat rögzített. A művelet során elképesztő felvételek is készültek, amelyeket most publikált a NASA és az ESA.
A Sagittarius A*-ról gyűjtött adatokat hanggá konvertálták a tudósok, így most már meg is hallgathatjuk a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk hangját.
A Hubble űrteleszkópnak 3,2 millió képet kellene készítenie ahhoz, hogy a teljes égboltot lefedje.
Május 16-án, hétfőn hajnalban teljes holdfogyatkozás kezdődött.
Teljes holdfogyatkozás kezdődik május 16-án, hétfő hajnalban. A jelenség Magyarországról is megfigyelhető lesz napkelte előtt, részleges holdfogyatkozásként a látóhatáron.
A Hubble űrteleszkóp látómezejének 350-szeresével rendelkezik majd a Hszuntian, mellyel Kína megtörné az amerikai-európai fölényt a csillagászatban.
A Mars furcsa, krumpli alakú holdja előbb-utóbb a vörös bolygóba csapódik.
A PSR J0523-7125-ről nemrég kiderült, nem egy távoli galaxis, hanem egy minden eddiginél fényesebb és intenzívebb pulzár.
Újabb magaslégköri ballonszondát indít útjára a közeli világűr elérésére a Bakonyi Csillagászati Egyesület és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Az Űrbatyut szombaton, a Celldömölk melletti Ság-hegy kialudt vulkáni kráteréből engedik útjára.
A 2022-es esztendő is tartogat néhány látványos csillagászati eseményt, az egyiket a világ több pontján már holnap láthatják.
Bár a Hubble űrteleszkóp lenyűgöző felvételeit a NASA publikálja, a korosodó műszert nem csak ez a szervezet használja.
