Számos látványos struktúra látható azon a képen, amit a fejlett James Webb űrteleszkóp készített az Orion-ködről, illetve az objektum belső régiójáról. A régió az Orion csillagképben, a Földtől mintegy 1350 fényévre található, a kutatók gyakorta „csillaggyárként” hivatkoznak rá.

A területet korábban is figyelték már a csillagászok a Hubble révén, de a most sokkal részletesebb felvételek sikerült készíteni róla. Az új képeket egy PDRs4All nevű nemzetközi együttműködés keretében mutatták be. (A társulást a Western University asztrofizikusa, Els Peeters, a CNRS kutatója, Olivier Berné, és az Institut d'Astrophysique Spatiale (IAS) docense, Emilie Habart vezetik, összesen 18 ország több mint száz tudósának bevonásával.)

NASA, ESA, CSA, PDRs4All ERS Team

„Ezek az új megfigyelések lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük, hogyan alakítják át a masszív csillagok azt a gáz- és porfelhőt, amiben megszületnek” – mondta a SpaceRef szerint Peeters. A kutató hozzátette: a fiatal csillagok nagy mennyiségű ultraibolya sugárzást bocsátanak ki a körülöttük lévő felhőbe. Azonban a folyamat pontos működése, illetve az, hogy mindez milyen kémiai összetételeket eredményez, és ez hogyan befolyásolja a további csillag- és bolygóképződést, még nem ismert.

Emilie Habart szerint arra még soha nem adódott lehetőség, hogy a csillagközi anyag szerkezetét ilyen részletesen vizsgálják. A kutatók szerint a képen már kialakulóban lévő csillagrendszerek is felbukkannak.

Ahogy a Hubble, és ahogy a James Webb látja az Orion-ködöt.

NASA, ESA, CSA, PDRs4All ERS Team

Az Orion-ködhöz hasonló „csillaggyárakat” nagy mennyiségű por takarja el, ami lehetetlenné teszi, hogy a látható fényben tanulmányozzuk őket. A James Webb azonban átlát ezen, ezáltal a megfigyelők a porrétegen túli eseményeket is vizsgálhatják. A most kiadott felvételt több darabból állították össze.

Itt egy 123(!) megapixeles kép a kozmikus „sziklákról", amiket a James Webb rögzített

A 300 fényév átmérőjű „csillaggyár" az éjszakai égbolt egyik leglátványosabb objektuma.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.