Szokatlan szerves molekulát találtak amerikai és német asztrofizikusok 27 ezer fényévnyire, a Sagittarius B2 óriási porgázfelhőben, a felfedezés arra utal, hogy az élet "építőkövei" a csillagközi térből származhatnak. A Cornell Egyetem, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet és a Kölni Egyetem tudósai eredményeiket a Science folyóiratban ismertetik.
Vízgőz nyomát fedezték fel egy Neptunusz-méretű exobolygó felső légkörében amerikai tudósok. Ez a legkisebb, Naprendszeren túli planéta, ahol eddig vízre utaló nyomokra bukkantak.
Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira deríthet fényt egy amerikai és francia kutatók által kidolgozott modell, amelyet a The Astrophysical Journal folyóiratban ismertették a tudósok.
Masszív bolygók arra kényszeríthetik szülőcsillagukat, hogy koruknál jóval idősebb napként viselkedjen, egy ilyen furcsa párost észlelt az amerikai Chandra röntgencsillagászati műhold segítségével.
Két évtizedes kutatások eredményeként a Hubble űrteleszkóp segítségével fedezték fel egy szupernóva falánk társcsillagát, amelynek telhetetlensége okozta a felrobbant nap vesztét.
Erős napvihar közelít a Föld felé, de a coloradói űridőjárás-előrejelzési központ számításai szerint nem okoz bolygónkon komolyabb zavarokat.
Első ízben sikerült vízjégkristályokat tartalmazó felhőket azonosítani a Naprendszeren kívül amerikai és ausztrál csillagászoknak, akik felfedezésüket a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertetik.
Szokatlanul sötét, a szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.
Több milliárd fényévnyire lévő galaxisokról készítettek képet a csillagászok egy különleges eljárással, így sikerült megörökíteni, ahogy két galaxis éppen egymásba olvad.
Lengyel kutatóműholdat állított földkörüli pályára a Brite nemzetközi űrkutatási program keretében egy kínai hordozórakéta – jelentette kedden a lengyel rádió.
Üstökösre szálláshoz használt szigony hasonmását tesztelték német mérnökök. A már úton lévő szigonynak egy minilaborral felszerelt leszállóegységet kell lehorgonyoznia a 67P/Csurmujov-Geraszimenko nevű üstökösön.
Az Athena fekete lyukak környezetét és intergalaktikus forró gázfelhőket vizsgál majd. 2019-ben kezdik el építeni, 2028-ban áll majd pályára.
Három fekete lyuk együttállásából sosem látott jelenség alakult ki egy frissen felfedezett, egzotikus galaxisban.
Három gigantikus fekete lyukat talált négymilliárd fényévre a Földtől egy nemzetközi kutatócsoport. Tömegük egyenként több mint ezermilliószorosa a Nap tömegének - közölte Ian Heywood, a csillagászok egyike.
Egy különleges asztronómiai jelenséget választottak a csillagászok az új, SPHERE névre hallgató, exobolygók megfigyelésére szolgáló eszköz első célpontjának. Olyan, mint Szauron szeme.
A Nap "rég elveszett fivérére" bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste.
Hatalmas fémmadárra emlékeztet a Nap előtt átvonuló Nemzetközi Űrállomás – a jelenet a Csillagászat.hu által a hét legjobbjának választott videóban látható.
A most felfedezett barna törpén folyamatosan olyan hideg van, mint nálunk az Északi-sarkon.
A véltnél nagyobbnak tartja az egész városokat letarolni képes kisbolygók becsapódásának kockázatát egy alapítvány, mely aszteroidavadász űrtávcső építését tervezi.
Tőlünk 490 fényév távolságra van, Kepler-186f a neve, és a Science című tudományos folyóiratban közöltek szerint ez az elsőként felfedezett Föld méretű bolygó, ami egy másik csillag körüli életre alkalmas zónában van. A bolygó környezete ideális hőmérsékletű ahhoz, hogy a felszínén lévő víz folyékony halmazállapotú legyen.
