A tudósok a chilei Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő, a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzást észlelő óriás rádiótávcső-rendszer, az ALMA segítségével pásztázták a Tejútrendszer centrumához közeli Sagittarius B2 régiót. A legmodernebb földi telepítésű csillagászati eszköz segítségével a porgázfelhő molekuláris összetételét "tapogatták le"a korábbi vizsgálatokhoz képest 10-szer nagyobb felbontásban, így fedezték fel az izopropil-cianid által kibocsátott sugárzást - olvasható a ScienceDaily hírportálon.

A Sagittarius B2-höz hasonló csillagképződési régiókban gyakran bukkannak szerves molekulákra, ám ezekben a szénatomok egyszerű láncba rendeződnek. A most felfedezett izo-propil-cianid 4 szénatomból, 7 hidrogénatomból, valamint egy nitrogénatomból áll, s "ágas-bogas" szerkezete semmiben sem emlékeztet a világűrben korábban talált egyszerű szerves molekulákra 

"Első ízben fedeztünk fel a csillagközi térben ilyen összetett molekulákat" - hangsúlyozta Rob Garrod, a Cornell Egyetem asztrofizikusa. Mint rámutatott, hasonlóan "ágas-bogas" szerkezete van például az élet építőköveiként számon tartott aminosavaknak. Ily módon a felfedezés alátámasztani látszik azt az elméletet, amely szerint a biológiai szempontból létfontosságú molekulák, mint például a meteoritekban előforduló aminosavak, a csillagképződés során keletkezhettek. "Sokkal előbb alakulhattak ki, mint a Földhöz hasonló bolygók megszülettek volna" - jegyezte meg Rob Garrod.

A tanulmány vezető szerzője Arnauld Bellosche, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú megérteni, miként jönnek létre a szerves anyagok a csillagképződés korai szakaszában. "Így térképezhetjük fel azt a folyamatot, amely a legegyszerűbb molekuláktól elvezetett az élő világ 'vegykonyhájáig'" - mutatott rá Arnauld Bellosche.